L. Simon László a tökéletes kiegészítő
2016 május 28., 12:45
L. Simon László olyan nyitóbeszédet mondott, hogy több diplomata is lemondta a részvételét a Tatai Patara törökkori fesztiválon
A Kisalföld szerint a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár olyan beszédet mondott pénteken, a Tatai Patara törökkori fesztiválon – ami az 1597-es tatai várostromkor használt patara bevetésének első sikeres magyarországi kísérletét idézte fel több mint 400 hazai, cseh, szlovák, lengyel, finn, német, osztrák és olasz hagyományőrrel –, hogy több diplomáciai képviselet is lemondta részvételét.
L. Simon László a beszédében azt mondta: a tatai várostrom harcászati szempontból nem tartozott a korszak jelentős csatái közé, mégis szimbolikussá vált, mert az első katonai siker volt, ami a három részre szakított hazának visszaadta a reményt, hogy van értelme a magyarság jövőjében gondolkodni, és katonai erővel visszafoglalni azt, amit őseink hazának választottak.
„Sokszor hallani azt a propagandát, hogy az a bizonyos 150 év baráti-rokoni együttélés volt, új szavakat tanultunk, új eszközök használatát sajátítottuk el, új pénzügyi-gazdálkodási kultúrával ismerkedtünk meg. Ez ugyan mind igaz, hiszen az étkezésünk, a mezőgazdaságunk, a kultúránk gyarapodott ezekben az időkben, de ez mégiscsak rabság volt. Megszállás volt. Vallási háború volt, amelyről nem szabad elfeledkeznünk” – mondta az államtitkár.
Mint mondta, amikor Pécsen az Idrisz baba türbéjének restaurálásáról tárgyalt, egyetértett azzal, hogy a török kori műemlékeket ápolni kell, így ezt is fel kell újítani. De „azt is mondtam, hogy a közönség számára tegyük egyértelművé: Idrisz baba olyan vallási vezető volt, aki a keresztény magyarság eltiprását, a semmivel való egyenlővé tételét hirdette, és aki vallási alapon akarta fölszámolni a kereszténységet és megszüntetni a magyar kultúrát” – mondta L. Simon László.
Természetesen kellő kegyelettel és az örökségvédelem szempontjainak figyelembevételével fogják rendbe tenni a műemléket, de mint mondta:
„Nekünk feladatunk, kötelességünk, szent küldetésünk a magyarság európai keresztény örökségének ápolása, sőt továbbörökítése gyermekeinknek, unokáinknak. Mert ez a megmaradás záloga, ez garantálhatja, hogy sok száz év múlva is magyarok fognak itt élni.”
L. SImon szerint „ugyanennek a gondolatnak a jegyében küzdött Pálffy Miklós is, aki pontosan tudta, hogy a keresztény magyarság zászlajával kell legyőzni az Oszmán Birodalom katonáit, mert ha ezt nem teszi meg, akkor végleg asszimilálják a magyarokat, és ezzel elérik a nyelv, a kultúra és a vallás cseréjét, az identitásunk elvesztését”. A beszédek végén az államtitkár megkoszorúzta Pálffy György és várvédő katonáinak emléktábláját.
Zombori Mihály főszervező szerint döbbenten hallgatták végig a beszédet az emléktáblánál sorakozó hagyományőrző csapatok is, a török hagyományőröket nehéz volt visszatartani a hangos nemtetszés-nyilvánítástól. „Ez az emléktábla vallási és nemzeti hovatartozás nélkül minden harcoló katona emlékét őrzi, mi ezt vállaltuk föl. Miután az államtitkár nyitó gondolatai kikerültek a világhálóra, a diplomáciai képviseletek egy része lemondta a látogatást, így például a török nagykövet is” – mondta Zombori a Kisalföldnek. (Kisalföld, kultura.hu)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.