Sok mindenről szó esett kormánykonform köztestület találkozóján, de a magyar kultúra idei legfontosabb eseménye majdnem kimaradt.
Rengeteg állami támogatás, csúszás a kifizetésekkel, Kevin Spacey neve és a NER kedvenc producere is feltűnik az 1242 – A Nyugat kapujában című tatárjárásos mozifilm környékén, aminek a bemutatását eredetileg két évvel korábbra tervezték.
Demeter a magyar múzeumok igazgatóira fogta, hogy nem működik az általa kitalált rendszer, ami teljesen megfosztotta az igazgatókat a döntési jogaiktól. Azt írta, kritikán aluli állapotban vett át a múzeumokat, mire a Nemzeti volt vezetője, L. Simon visszaszólt neki.
Lázár pedofilvádjai, leálló amerikai állam, ismerős grúz propaganda és a háborús vészhelyzet jövője a 444 napindító hírlevelében.
Nagyot alakíthatott a volt államtitkár a tatárjárásról szóló filmben, de sajnos végül kivágták a jelenetét.
Működésképtelenség határán a közgyűjtemény, a bérek az Orbán-hívő elnök szerint is gyalázatosak, a dolgozók szerint párbeszéd sincs. Mit mond Demeter Szilárd működéséről és a Fidesz kultúrpolitikájáról a szétzüllesztett Nemzeti állapota?
A miniszter magához vonja a budai Vár újjáépítését, de a volt munkatársak nem akarnak Lázár alatt dolgozni. Az átalakításból újabb csúszások lehetnek, a cél, hogy a választásokig legalább a külső kulisszák meglegyenek.
Nem Budapest megbüntetéséről szól a Mezőgazdasági Múzeum elköltöztetése, mondják a projekt felelősei. Szerintük konszenzus volt arról, hogy nincs jó helye a Városligetben. A Vajdahunyad várára Baán László nyújtotta be az igényét, könnyed kiállítást vizionál Magyarország 1100 éves történetéről.
Új feladatkörben próbálhatja ki magát a sokoldalú politikus.
A Fidesz évek óta hangoztatja, hogy Magyarországon sokkal szabadabban működik a sajtó, mint Nyugat-Európában. A pártnak annyira fontos a sajtószabadság, hogy orosz lapokért is kiáll.
A magyar állam friss babérkoszorúsa Schmidt Mária lelkes asszisztálása mellett a köztévében fejthette ki a véleményét, amit a hivatalos adatok egy csöppet sem támasztanak alá.
A szobrot az állami és molos pénzek szétosztásáért felelős, transzparens gazdálkodással nehezen vádolható alapítvány támogatta.
Nagyon rossz volt az időzítése, neki ugyanis mindenben túl korán volt igaza. Ezt mondja róla Schmidt Mária 2024-ben. Ehhez képest 1992-ben Kövér László még arról beszélt: szalonképessé tették a náci nézeteket azzal, hogy a parlamentben vitáztak Csurka írásáról.
„Nehogy már úgy csináljunk, hogy Oroszországban cenzúra van, miközben Angliában meg Németországban egy kommentért elviszik, és súlyos pénzbüntetésre meg börtönbüntetésre ítélik” az embereket – mondja a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
A tavalyi balhé után a Fővárosi Önkormányzat vette át a rendezvényt.