Kedd este nyolc órától indul a sztrájk, ami tovább mélyítheti a konfliktust a kormány és a munkajogi reform visszavonását követelő és az ország lebénításával fenyegető szakszervezetek között, alig 10 nappal a labdarúgó Európa-bajnokság kezdete előtt.

A kormány ugyanakkor kedden sorozatos engedményeket tett más szakszervezeti követeléseknek. Március eleje óta nyolcadik alkalommal hirdettek munkabeszüntetést az állami vasúttársaság (SNCF) dolgozói, akiknek a vezetőséggel folytatott tárgyalásaik a munkaidejük rendezéséről az utolsó szakaszba érkeztek. A vasutasok követelései nincsenek közvetlen kapcsolatban a munkajogi reform elleni tiltakozással, de egyre nehezebben választhatók el attól.

Elemzések szerint a kormány ezért is gyakorolt kedden nyomást az SNCF vezetőségére, hogy minél előbb teljesítse a vasutasoknak a céggel kapcsolatos belső követeléseit, és ne adjon lehetőséget a sztrájk elhúzódására a labdarúgó EB kezdetéig. A szakszervezetek a tárgyalásokat elvileg június 6-ig folytatják az SNCF-fel, amely a június 10-én kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság hivatalos szállítója. Az SNCF szerint szerdán fennakadások várhatók a vasúti közlekedésben, de nem fog teljesen lebénulni a hálózat.

A szuperexpresszeknek hatvan, a többi belföldi járatnak negyven százaléka fog közlekedni. A külföldre induló vonatok közül Nagy-Britannia és Németország felé menetrendszerűen indul minden járat, Svájc felé viszont 75, Belgium, Hollandia és Spanyolország felé 40 százaléka, míg Olaszország felé csak egyharmada fog elindulni.

A munkajogi reform visszavonását követelő szakszervezetek a nyolc olajfinomítóból négyben továbbra is teljes, kettőben pedig részleges munkabeszüntetést tartanak, de az üzemanyagraktárak blokádjának rendőrségi feloldása óta az üzemanyag-ellátás jelentősen javult országszerte.

Francois Hollande államfő és Manuel Valls miniszterelnök kedden több fórumon is megerősítette,

hogy a munkajogi reformot nem vonja vissza a kormányzat, mert az politikai hiba lenne.

A reform miatti tiltakozás kifullasztására a kormányzat ugyanakkor elkezdte kielégíteni az egyes ágazatok belső követeléseit. A pedagógusoknak Najat Vallaud-Belkacem oktatási miniszter 2020-ig évi átlagos bruttó 1200 eurós fizetésemelést ígért, amelynek felét a jövő év végégig kifizetik a tanároknak. Ezzel párhuzamosan Francois Hollande államfő pedig bejelentette, hogy a kutatásokra fordítható költségvetést mégsem csökkentik.

Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a kormányzat megemeli a szabadúszó művészeti dolgozóknak járó juttatásokat. Ez mintegy 100-150 millió eurós plusz kiadást jelenthet azért cserébe, hogy a CGT szakszervezethez tartozó művészek ne bojkottálják a nyári művészeti fesztiválokat.

A kormány bejelentéseinek az a célja, hogy minél több embert tartson vissza attól, hogy részt vegyen a munkajogi reform elleni következő országos tiltakozónapon, amelyen a közszférában dolgozók, és azok közül is a pedagógusok és a művészek általában nagy számban jelentek meg.

A törvény szenátusi vitája június 14-én - a labdarúgó Európa bajnokság alatt - kezdődik, a szakszervezetek aznapra hirdettek ismét országos tiltakozónapot, egy hatalmas nagygyűléssel Párizsban.

Elemzők szerint a kormány várhatóan a szenátusi vitában, majd a végső elfogadást megelőző újabb nemzetgyűlési szavazás előtt módosítani fog a törvényen, de a folyamatot felfüggeszteni nem fogják.

A reform legvitatottabb pontja a munkaidő meghatározására vonatkozik. Franciaországban továbbra is 35 órás marad hivatalosan a munkahét, a gyakorlatban azonban ennél minden munkavállaló többet dolgozik, amiért túlórapénzt vagy szabadnapot kap. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szakszervezetekkel. A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután a befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.

A párizsi régióban egyébként csütörtöktől lehetnek még közlekedési gondok, a metró és a helyi közösségi közlekedésben dolgozók ugyanis a CGT felhívására akkor lépnek határozatlan idejű sztrájkba. A törvénytervezet visszavonása mellett fizetésemelést is követelnek. A harmadik legjelentősebb szakszervezet, a Sud pedig az Európa-bajnokság kezdetére tervez határozatlan idejű munkabeszüntetést a fővárosi tömegközlekedésben. A légi irányítók péntektől vasárnapig hirdettek belső vállalati követelések miatt sztrájkot. A kikötői dolgozók pedig szintén a CGT felhívására 24 órás munkabeszüntetéssel csütörtökön követelik a munkajogi reform visszavonását. (MTI, BBC)