Egy nappal azután, hogy Demján Sándor arról írt nyílt levelet Orbán Viktornak, hogy „Spéder Zoltán és üzlettársai céghálót szőttek a takarékszövetkezet köré, és parazitaként szívják ki erőforrásaikat”, a hvg-n megjelent a Bankszövetség elnökének Varga Mihályhoz írt levele is. Ebben Patai Mihály arról írt, hogy a kormány jogsértő módon kedvezményezi a takarékszövetkezeti integráció bankjait.
A Takarékbank kedden szinte azonnal reagált Demján levelére. Válaszukban azt írték, hogy az üzletember „nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival.” Azt is írják, hogy Demján állításaival szemben a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget. Rosszindulatúak és minden szakmai alapot nélkülöznek minősítették a miniszterelnöknek írt levél a szektor mérlegfőösszegének csökkenésével kapcsolatos állításait is.
A takarákoknak lejt a pálya
Patai szerint ezek közé a
versenytorzító kedvezmények közé tartozik, hogy a bankadó
kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait, a
Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a
takarékszövetkezeti integráció tagjai felett, a Takarékbank
verseny nélkül jut előnyökhöz a takarékszövetkezeti
integrációban, valamint a takarékszövetkezeti integráció
tagjainak kötelezettségeiért esetenként az integráción kívüli
bankoknak kell helyt állniuk.
A Bankszövetség elnöke kiemeli, hogy a bankrendszer csak akkor tud hatékonyan hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, ha a verseny szabadon érvényesülhet a pénzintézetek között.Ezzel szemben a takarékszövetkezeti integráció tagjainak megvan a lehetőségük, hogy összeadhatják az összes tag rendelkezésre álló forrását, ha bizonyítaniuk kell, hogy kellő tőkével rendelkeznek. Ugyanakkor az adózásnál már egyenként veszik őket számításba, így egy alacsonyabb kulcs szerint kell fizetniük. Patai szerint a kormány ezzel az uniós szabályokat is megszegi, mert „fennállhat a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatás megvalósulásának kockázata”.
A Bankszövetség szerint azt is
egyértelműsíteni kellene végre, hogy takarékszövetkezeti
integráció tagjai felett is a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja a
felügyeleti jogokat. Most azonban a törvény ugyanolyan felügyeleti
jogkört biztosít az integrációs szervezetnek is a
tagintézményekkel szemben, mint az MNB-nek, ami Patai szerint
veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.
A Bankszövetség ezen túl hiányolja
a versenyt a takarékszövetkezeti integráción belül. A
takarékszövetkezeteket például arra kötelezik, hogy a
Takarékbanknál vezessék a számlájukat. Megjegyezte, hogy a
csoportokra vonatkozó bármely korlátozó jogszabályi előírás
nem feltétlenül szolgálja a szolgáltatást igénybe vevő
ügyfelek érdekeit.
Ugyanakkor Patai szerint az az integrációval hirdetett közös felelősség a valóságban nem létezik, mert ha az integráció egyik vagy másik tagját kizárják, és ennek következtében az adott szövetkezeti hitelintézet csődbe megy, akkor a betéteseket nem kizárólag az integráció többi tagja kártalanítja, hanem az Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül az ország összes többi bankja. A bankok emiatt az elmúlt években már több mint 80 milliárd forintot fizettek be az OBA-ba.
A hvg megjegyzi, hogy Patai Mihály Spéder Zoltánra és az FHB-ra utal annál a résznél, mikor arról ír, hogy
„a takarékszövetkezeti integráció ne terjedjen ki a takarékszövetkezeti múlttal nem rendelkező kereskedelmi bankokra”.
Az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank szeptemberben lépett be az integrációba, pedig korábban nem sok közük volt a takarékokhoz. Ráadásul kormány által levezényelt integráció keretében az FHB Jelzálogbanknak is pottyant egy 13,7 százalékos közvetett befolyásoló részesedés a Takarékbankban, az integráció meghatározó pozícióiba pedig az FHB több, korábbi vezetője került.