Francia kutatók hosszú időn át tanulmányozták a macedóniai Preszpa-tavon lévő Golem Grad sziget teknőspopulációját. Ez a sziget azért egyedi, mert nagyon jól tanulmányozható itt az a teknősöknél megfigyelt magatartás, hogy hím teknősök azonos nemű teknősökkel párosodnak.

A szigeten túlnyomórészt hím teknősök élnek, a tudósok szerint azért, mert kevés az olyan fészekrakó hely, amikben a nőstény egyedeket tartalmazó tojások kifejlődhetnek. Ezen kívül a szigeten két, elkülönült teknősközösség él, az egyik a magasabb részeken, a másik tóparton. A tópartiak 77 százaléka hím, a másik csoportban viszont 95 százalékos ez az arány. Így azt is össze lehet hasonlítani, hogy az azonos neműek párzása vajon ugyanolyan gyakori-e a két csoportban.

A válasz az, hogy nem.

A fentebb lakó teknősöknél, amik szinte kizárólag hímek, gyakrabban fordul elő azonos neműek közötti szex. A parton a közösülések harmada zajlott azonos neműek között, a sziget felső részein viszont a 74 százalékuk. Ezen kívül a felső részeken élők gyakrabban közösültek fiatal teknősökkel, halottakkal, csontvázakkal, de még teknősökre hasonlító kövekkel is.

Ez azért érdekes, mert az állatok között az azonos neműek közötti szexnek nem nagyon van értelme, hiszen egészen biztosan nem jár utódnemzéssel, így viszont nem tudni, hogy az állatok miért csinálják mégis, ha csak pazarolják ezzel az energiát.

A kutatók szerint a teknősöknél az lehet a válasz, hogy ha egy hím teknős begerjed, akkor mindenképp közösül valamivel, egyszerűen nem alakult ki bennük az, hogy a csak azért ne közösüljenek az ingerük ellenére sem, mert épp nincs a közelükben nőstény teknős. Evolúciós szempontból ennek az a magyarázata, hogy egy átlagos teknőscsoportban, amiben elegendő nőstény van, így lehet biztosítani a maximális számú utódnemzést. (NYMag)