Polt Péter: Az ügyészség célja, hogy a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen

bűnügy
2016 június 10., 13:54
comments 141

A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban – mondta a legfőbb ügyész Székesfehérváron, az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Polt Péter: A legfőbb ügyész független

Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című tanácskozáson elmondott előadásában közölte: Európában az ügyészségek szabályozását tekintve „tarka a kép”. Mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá – mondta.

A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt, ami megteremtette a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető – mondta.

Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, de az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek – mondta.

Szerinte az alaptörvény legalább annyi időre „kijelölte az utat”, mint az 1871-es törvény tette, és az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis „a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen”.

Tuzson Bence: Az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát

Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik.

Az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élőktől nyert mandátumot, hanem a határon túliaktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket – mondta, hangsúlyozva, hogy Antall József idején erkölcsi kötelesség volt a 15 millió magyar ügyét képviselni, ma már jogi kötelesség.

Tuzson Bence közölte, hogy a sztálinista alapokon nyugvó alkotmányt a rendszerváltáskor átírták, de átmeneti jellege megmaradt: nem tartalmazott értékeket, nem azokra épült, csak működési keretrendszer volt. Az új alaptörvény értékekre épül, a működési mellett az alapvető értelmezési kereteket is megadja.

Handó Tünde: Nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentésé

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy – a múltat nem feledve – a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén – mondta. Szerinte „a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, e nélkül a törvény csak paragrafusok halmaza”, és nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését, és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatni munkájukat.

L. Simon: A képviselők ne bíráljanak egyes bírói döntéseket

L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek nem szabad egyes bírói döntéseket bírálni, mert az „a demokrácia minőségét jelzi”. Úgy vélte, jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezeket az alaptörvény biztosítja. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.