A magyar alkotmány követendő példa Európában, tekintve, hogy jó néhány országban nemhogy önálló fejezetként, de egyáltalán nincs említve az ügyészség az alkotmányban – mondta a legfőbb ügyész Székesfehérváron, az alaptörvény elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából rendezett konferencián.

Polt Péter: A legfőbb ügyész független

Polt Péter az Igazságszolgáltatás az alaptörvény tükrében című tanácskozáson elmondott előadásában közölte: Európában az ügyészségek szabályozását tekintve „tarka a kép”. Mivel a magyar alkotmány rendelkezik arról, hogy az ügyészség és a legfőbb ügyész függetlenek, sok európai ügyészkolléga irigykedve tekint rá – mondta.

A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy 145 éve, 1871-ben ezen a napon fogadták el a magyar királyi ügyészségről szóló törvényt, ami megteremtette a modern magyar ügyészi szervezetet, az alaptörvény pedig a folyamat betetőzésének tekinthető – mondta.

Polt Péter megjegyezte, hogy az ügyészség nem külön hatalmi ág, de az Alkotmánybíróság 2004-es megfogalmazása szerint önálló alkotmányos tényező. Az önállóság nem más, minthogy a végrehajtó- és törvényhozó hatalomtól a szervezet független, nem tartozik politikai felelősséggel sem ezeknek – mondta.

Szerinte az alaptörvény legalább annyi időre „kijelölte az utat”, mint az 1871-es törvény tette, és az alkotmány alkalmas arra, hogy az ügyészség célját elérje, vagyis „a büntetőeljárás sikerének, az anyagi igazság megvalósíthatóságának és ezzel a társadalmi és az egyéni szabadság oltalmának egyik legfontosabb szerve legyen”.

Tuzson Bence: Az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát

Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy az új alaptörvény átértelmezi a magyar állam fogalmát: a magyarságot nem határok által körbezárt területként, hanem egy közösségként értelmezi, vagyis az állam minden, az országhoz kötődő emberért felelősséggel tartozik.

Az Országgyűlés ma már nemcsak a határon belül élőktől nyert mandátumot, hanem a határon túliaktól is, ezért mind a 15 millió magyar felé kötelezettségei vannak. Az állam ma már a magyar emberek közössége, tehát Torontótól Kézdivásárhelyig egységes közösségként kell kezelnie a magyar embereket – mondta, hangsúlyozva, hogy Antall József idején erkölcsi kötelesség volt a 15 millió magyar ügyét képviselni, ma már jogi kötelesség.

Tuzson Bence közölte, hogy a sztálinista alapokon nyugvó alkotmányt a rendszerváltáskor átírták, de átmeneti jellege megmaradt: nem tartalmazott értékeket, nem azokra épült, csak működési keretrendszer volt. Az új alaptörvény értékekre épül, a működési mellett az alapvető értelmezési kereteket is megadja.

Handó Tünde: Nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentésé

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szerint az alaptörvény jelentősége abból adódik, hogy – a múltat nem feledve – a bírói hatalom számára is jövőt mutat. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírói hatalom független és egyszerre korlátok közé szorított az Alkotmánybíróság révén – mondta. Szerinte „a jog a bírói értelmezés útján válik élővé, e nélkül a törvény csak paragrafusok halmaza”, és nem elég csak a törvények szövegét olvasni, értelmezni kell azok jelentését, és a bíróknak a társadalmi valóságtól nem elrugaszkodva, a közjó érdekében kell folytatni munkájukat.

L. Simon: A képviselők ne bíráljanak egyes bírói döntéseket

L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselőknek nem szabad egyes bírói döntéseket bírálni, mert az „a demokrácia minőségét jelzi”. Úgy vélte, jó minőségű demokráciához magas színvonalon működő igazságszolgáltatás szükséges, ezeket az alaptörvény biztosítja. (MTI)