Olyan erős háttérsztorija volt a Svájc-Albánia meccsnek a délszláv háború miatt - számos koszovói család menekült Svájcba, a gyerekek pedig döntés elé kerültek, hogy melyik válogatottat válasszák, így a svájci keretben hat albán származású játékos van, az albánoknál 9-en nőttek fel Svájcban -, hogy ahhoz képest a meccs maga csak gyengébb lehetett. Mondjuk sajnos nemcsak ahhoz képest lett az.
gólszerző: Schär (5.)
Kiállítva: Cana (37.)
Albánia: Berisha – Hysaj, Cana, Mavraj, Agolli – Kukeli, Taulant Xhaka (Gace, 62.), Roshi (Cikalleshi, 74.), Abrashi, Lenjani – Sadiku (Gashi, 82.). Szövetségi kapitány: Gianni De Biasi
Svájc: Sommer – Lichtsteiner, Schär, Djourou, R. Rodríguez – Behrami, Dzemaili (F. Frei, 76.), Granit Xhaka – Shaqiri (Fernandes, 88.), Seferovic, Mehmedi (Embolo, 62.). Szövetségi kapitány: Vladimir Petkovic
Albánia először jutott ki története során nagy tornára - ehhez kellett az is, hogy megverték Portugáliát idegenben, de az is, hogy egy botrány miatt 3-0-lal a javukra írták a szerb-albán meccset - így nem igazán lehetett tudni, mire lehet számítani tőlük. Svácjot hat meccsen még egyszer sem verték meg.
A lelkesedésük a himnuszig tartott, harci indulót fújtak, miközben a svájciaknál csak hárman énekelték a himnuszukat. Aztán elkezdődött a meccs, és olyan megszeppenten játszottak az albánok, ahogy remélem a magyar csapat nem fog. A svájciak magabiztosan voltak, hamar, az ötödik percben vezetést szereztek egy szöglet utáni fejesgóllal, Schär előzte meg a rosszul kimozduló Berishát.
Az albánok a 20. perc körül jelezték először azt, hogy egyáltalán gólt akarnak szerezni, de az első félidőben csak egyetlen helyzetük volt, Sadiku elügyetlenkedte. Kilátástalan helyzetbe akkor kerültek, amikor a csapatkapitányuk, Cana a 39. percebn egészen nevetséges módon, a földön fekve kézzel akadályozta meg Seferovicot a gólszerzésben. Canát második sárgával küldték le, az addig az összes svájci albánt lelkesen kifütyülő szurkolótáboruk pedig látványosan magába roskadt.
A második félidő legelejét és a meccs legvégét meghúzták az emberhátrányban játszó albánok, a végén volt egy óriási gólhelyzetük is, a csereként beküldött Gashi kihagyta a ziccert. A két albán fellángolás között pedig legalább három gólt lőhettek volna a svájciak, Seferovic elszórakozta a helyzeteit (ő kivételesen bosnyák, nem albán), illetve fanasztikusan védett Berisha.
A svájci volt a jobb csapat, a románok elleni meccsük jónak érkezik. (Velük vagyunk egyébként egy csoportban a 2018-as vébé selejtezőjében.) Az albánok legfeljebb lelkesek, de a csatáraik nagyon gyengék. Aligha fognak pontot szerezni a franciák és a románok ellen.
Az Európa-bajnokság történetének első testvérháborúját egyértelműen a svájciaknál játszó Granit Xhaka nyerte, a testvérét, Taulantot le is cserélte az albánok olasz edzője. Édesanyjuk pedig olyan pólóban szurkolt, amit a svájci és az albán zászlóból forrasztottak össze.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.