Kiderült, hogyan drogoznak a magyarok

  • A Global Drug Survey (GDS) a világ legnagyobb kábítószeres felmérése.
  • A kutatásban világszerte több mint 100 ezer ember vett részt ötven országból, most harmadszor végezték el nálunk is.
  • Magyarországról összesen 3071 ember töltötte ki a kérdőívet kábítószerezési szokásairól.
  • A herbál megtorpant, de még mindig nagy a baj. Az alkohol letaszíthatatlan, ahogy az illegális szerek között is a marihuána még mindig a messze legnépszerűbb.
  • Itt jönnek az eredmények!

A GDS minden évben a legkomolyabb globális betekintést nyújtja abba, hogy éppen hogy áll a droghelyzet a világban. Önbevalláson alapul, de egy nagyon részletes, sok mindenre kitérő kérdőívet kell kitölteni hozzá, ezért meglehetősen alapos képet tud nyújtani az aktuális drogtrendekről.

A herbál még itt van, de a törvényi szabályozás valamennyit segíthetett

Az elmúlt évek fontos változása volt, hogy mennyire látványosan jöttek fel az új pszichoaktív anyagok (NPS), azaz a herbál és a különféle designer drogok.

Magyarországon az elmúlt pár évben egészségügyi szakemberek, toxikológusok, rendőrségi szakértők is beszéltek arról, mekkora gondot jelent a herbál és hasonló szerek terjedése.

A GDS idei eredményei szerint a kitöltést megelőző tizenkét hónapban (a mintavétel 2015 novembere és 2016 januárja között történt) Magyarországon csökkent az új pszichoaktív szerek népszerűsége a 2015-ös GDS eredményeihez képest.

Míg az egy évvel ezelőtti eredményekben a kitöltők 4,1 százaléka mondta azt, hogy fogyasztott valamilyen NPS-t, addig a friss eredményekben már csak 3,3 százalékuk.

Az eredmények értékelésekor ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a GDS vállaltan nem reprezentatív, hiszen főleg az online aktív, jól elérhető közegben tudnak mérni. Szakemberek szerint viszont a mostani eredményeket részben magyarázhatják az új törvényi szabályozások is, melyek illegálissá tettek számos, korábban a netről is beszerezhető anyagot, valamint az, hogy érezhetően térnek vissza a régi drogok, például az ecstasy. Azaz elképzelhető, hogy vannak, akik korábban rá voltak kényszerülve az NPS-ek használatára, de most ismét hozzá tudnak jutni egészségügyi szempontból kevésbé veszélyes anyagokhoz.

Globális szinten nőtt amúgy a NPS-ek használata, a 2015-ös 4,2 százalékról 4,8 százalékra.

A leggyakoribb forma, ahogy Magyarországon ezekkel az anyagokkal találkoztak a felhasználók, még mindig a herbál volt, utána jött a porszerű kristály, majd a tablettás megoldások, végül pedig a folyadékok. Szemben a világtrendekkel, a magyar fogyasztók között még nem terjedt el annyira az internetes rendelés, az NPS-t fogyasztók 18,2 százaléka rendelt csak a netről, a többségük (49,5 százalék) még mindig dealerhez fordult.

Arról, hogy milyen a herbálhelyzet Magyarországon, ajánljuk a magyar drogügyi szakemberek tavaly októberi jelentését, ha valaki pontos képet szeretne kapni, érdemes azt is elolvasnia.

A legelterjedtebb drog az alkohol

Közhelyszerű, minden évben megismételt állítás, de nem lehet elégszer elmondani: Magyarországon a legnagyobb pusztítást egy legális drog, az alkohol okozza.

Az alkohol-fogyasztás elterjedtsége világosan kiderül a GDS válaszaiból is: élete során a válaszadók 98,9 százaléka fogyasztotta már alkoholt, míg a kitöltést megelőző 12 hónapban 94,89 százalék.

Önmagában persze ezzel még semmi baj nem lenne, a gondot a mérték és a gyakoriság okozza.

Arról, hogy pontosan milyen hatással van az alkoholfogyasztás, a WHO ellenőrző tesztjét, az AUDIT-ot alkalmazzák. A módszert számos intézmény és kutató használja, ha az alkoholfogyasztás mértékét, a függőség meglétét akarják vizsgálni. Tíz szempont mentén vizsgálják például a fogyasztás gyakoriságát, az átlagos napi mennyiséget, az italok típusát, az így születő értékek alapján pedig négy csoportba osztják a fogyasztókat, aszerint, hogy mennyire kockázatos ivónak számítanak.

Az alapállítás az, hogy akinek 8 pontnál többje van, az kockázatos ivó, és fennáll a függőség esélye. Akinek pedig 16 pontnál is több, annál magas kockázat áll fenn, míg 20 pont fölött a nagyon súlyos alkoholproblémákkal küzdők csoportja van.

A GDS eredményei alapján a magyar férfiak a világátlag felett teljesítenek:

a férfiak 14,3 százaléka ért el minimum 16 pontot az AUDIT-on, míg a globális átlag 13,5 százalék volt.

Viszont a nőknél az átlag alatt vagyunk: a magyar nők 8,8 százaléka ért el 16+ szintet, míg az átlag 10,4 százalék.

A válaszokból az is kiderült, hogy a kitöltők 12,8 százalékával fordult elő, hogy nem tudták abbahagyni az ivást, miután elkezdték, 16,1 százalékuk pedig érzett bűntudatot később az ivás miatt. 13,4 százalékukkal fordult elő, hogy nem emlékezett az előző este egyes részleteire, 10,9 százalékuk számolt be arról, hogy vagy ő, vagy valaki a társaságából megsérült az alkohol-fogyasztás következtében.

A válaszoló magyarok 30,8 százaléka szeretne kevesebbet inni a következő 12 hónapban. De csak 1,6 százalékuk tervez ehhez segítséget kérni.

Az illegális drogok között messze a marihuána a legelterjedtebb

A teljes mintából 1800 ember válaszolta azt, hogy fogyasztott füvet a kitöltést megelőző 12 hónapban. A válaszadók 35,2 százaléka mondta azt, hogy ez idő alatt legalább száz napon fogyasztott marihuánát, azaz ők meglehetősen gyakori fogyasztók. Viszont olyanok, akik az év során csak egyszer szívtak volna, mindössze 3,5 százaléknyian voltak. A válaszolók 19,2 százaléka szívott egynél többször, de tíznél kevesebb alkalommal.

A magyar még mindig egy dzsointos nép, hiába károsítja ez jobban a tüdőt, még mindig cigipapírral és dohánnyal szívunk: a válaszadók 88,4 százaléka tesz így.

Van négy százalék, amelyik papírral, de dohány nélkül, a maradék nyolc százalékon meg osztoznak a bongozók és pipázók.

A fogyasztók döntő többsége, 70,2 százaléka csak kikapcsolódást vár a fűtől, volt viszont egy komolyabb halmaz (26,9 százalék), aminek tagjai főleg élvezetből, de időnként egészségügyi okokból nyúlnak a fűhöz. Azok, akik csak egészségügyi okok miatt szívnának, mindössze 0,1 százalékát tették ki a mintának.

A fűszívók kicsivel több mint 0,5 százaléka kellett, hogy a szívás miatt egészségügyi segítséget vegyen igénybe. Ez a globális mintának kb. a fele. (1,2 százalék).

Az internetet nem használjuk annyira

Ahhoz képest, hogy mennyire terjed az internetes drogrendelés a világon, Magyarországon ez még kevésbé van jelen. A magyar válaszolóknak csak az 1,9 százaléka rendelt drogot az elmúlt 12 hónapban a netről, míg a globális átlag 4 százalék. Érdekes, hogy a skandináv országokban mennyire népszerű a netes rendelés, a svédek 12,8 százaléka, míg a norvégok 6,8 százaléka rendelt valamit az elmúlt év során.

A kutatásban kérdezték azt is a válaszadóktól, hogy hogyan látják, milyen minőséget kapnak a pénzükért. A legtöbb drog esetében a globális átlag közelében jöttek ki a magyar válaszok:

  • Egy tízes skálán súlyozva a magyarok 5,5-re értékelték az alkohol hazai ár/érték arányát. A globális átlag kereken 5.
  • Az itthon elérhető marihuánát 6,67-re taksáltuk, világszinten 6,8 az ár/érték arány.
  • A kokainunkkal kicsit elégedettebbek voltunk, 4,34 pontot kapott, míg globálisan csak 4-et.
  • MDMA terén sem panaszkodtak a magyarok, mind a tablettás (6,57), mind a poros (6,72) formája kevéssel maradt alatta a globális ár/érték aránynak, ami 7-7 pont volt.

Kik is válaszoltak Magyarországról?

Az eredmények értelmezésében az is biztosan segít, ha megnézzük, mit lehet tudni a kutatásban részt vevő 3071 magyarról. Például innen kiderül, hogy a globális átlaghoz képest sokkal többen voltak a férfiak, a válaszadók 76,2 százalékát ők tették ki. Az átlag magyar válaszoló 27,8 éves, többségük dolgozik (65,1 százalék), 46,6 százalékuk teljes vagy részidőben tanul is még mellé. 86,5 százalékuk városban él.

És mi a helyzet a világban?

Érdemes röviden kitérni a globális trendekre is: a GDS 2016-os eredményei szerint világszerte terjed a netes drogkereskedelem, a partyéletben kokain és MDMA-reneszánsz zajlik éppen, és a szintetikus kannabinoidok terjedése világszerte komoly veszélyt jelent.

A GDS ezeket nevezte a világ legveszélyesebb kábítószereinek.

Többek között azért, mert háromszor akkora az esélye annak, hogy valaki közvetlenül a használat után egészségügyi segítségre szorul, mint a többi, hagyományosnak nevezett drog esetében.

Terjedésük a kutatás szerint tavaly Nagy-Britanniában zajlott a legnagyobb mértékben.

Ha az alkoholt, dohányt és koffeint nem számítjuk, akkor a világ legnépszerűbb drogjainak toplistája úgy nézett ki, hogy marihuána, MDMA, kokain, amfetaminok, LSD és varázsgomba. Aggasztó jel, hogy nagyon jött fel a dinitrogén-oxid használata is, globálisan már a hetedik legnépszerűbb drog lett, pedig a nevetőgázként is ismert vegyület komolyan károsíthatja a fogyasztók egészségét.

PETER ENDIG/dpa

A GDS elemzése szerint globális szinten problémát jelent az is, hogy nagyon régóta nem volt annyira tiszta MDMA sok helyen a piacon, mint most. Ez pedig növelni a kockázatokat, ami a brit adatokon látható is: a túl tömény MDMA miatt megnőtt a partyzók között az egészségügyi segítséget kérők aránya.

A GDS ezért kampányt is indított a biztonságosabb MDMA használatért, ennek részleteit itt lehet megismerni.

E mellé ajánljuk még:

A felmérés alapítója az angol Dr Adam Winstock, pszichiáter. Itthon a ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, Demetrovics Zsolt, valamint Mervó Barbara és a Semmelweis Egyetemről Kapitány-Fövény Máté végezték a kutatást.

A GDS alkotói most összeraktak egy minifelmérést, ezt ide kattintva lehet kitölteni. A kérdőív jóval rövidebb, mint a klasszikus GDS, mindössze öt perc válaszolni.

Már nyomdában a MAKRO

Lépj be a Körbe október 20-ig, hogy október végén neked is küldjünk egy tiszteletpéldányt.

Belépek
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.