A donaldkacsázás királyának utolsó évei
2013 november 09., 07:39
Unatkozni jó, úgyhogy hagyjátok békén a gyerekeket, hadd unatkozzanak!
- Két éve viccből azt ajánlottuk, hogy ha gyerek vagy, az a legbiztosabb, ha a nyári szünetben egyáltalán nem csinálsz semmit.
- Akkor még nem tudtuk, mennyire fején találtuk a szöget.
Ha olyan gyerek voltál, akit egész nyáron táboroztattak, és mindenféle programot kitaláltak, hogy egy percig se unatkozz, vagy pont te vagy olyan szülő, aki mindig leköti a gyerekét, akkor gondold át újra a stratégiát, mert amellett, hogy mindez egészséges, és segíti a gyerek szociális készségeit, valamilyen szinten kifejezetten káros is az ember fejlődésére.
Pszichológusok és gyerekszakértők szerint a gyerekek vakációját túlszervezni felesleges, ráadásul meggátolja a gyerekeket abban, hogy felfedezzék, mi érdekli őket igazán.
Szülőként az az ember feladata, hogy felkészítse a gyerekét a felnőtt társadalomban való részvételre, felnőttnek lenni viszont azt jelenti, hogy úgy tudod felhasználni az idődet, hogy az életed a lehető legkielégítőbb, azaz boldogabb legyen. Így ha a szülő a gyerek minden szabadidejét beosztja, akkor a gyerek hozzászokik ahhoz, hogy eldöntik helyette, mit csináljon, azaz sosem fog felnőni – mondta a Quartznak Lyn Fry oktatásra szakosodott londoni gyerekpszichológus.
Az ő idealisztikus javaslata az, hogy nyár elején a szülő üljön le a gyerekkel (legalábbis ha már van legalább 5 éves), és együtt beszéljék meg, mit szeretne csinálni a nyár folyamán a gyerek, legyen az akár biciklizés, kártyázás vagy egyéb apróság. Így amikor a gyerek panaszkodik, hogy unatkozik, csak elő kell venni a listát.
Nincs egyedül a véleményével, dr. Teresa Belton a Kelet-angliai Egyetemről a BBC-nek azt mondta, hogy
az unalom elengedhetetlen egy „belső inger” kialakulásához, ami aztán az igazi kreativitáshoz vezet.
A gyerek valószínűleg, bármit is csináljon, egy idő után úgyis unatkozni fog, úgyhogy a legfontosabb, hogy a szülő ezen ne nagyon bosszankodjon, ez ugyanis nem szimpla időpocsékolás, sose lehet tudni, mi minden jó sül ki belőle. Elég csak arra gondolni, milyen viccesek a világ leglustább emberei.
Ehhez képest úgy fest, hogy az unalom egyre inkább kikopik az életünkből. Az okostelefon-korszakban az unalom egy félelmetes, mindenképp elkerülni való dolog, már egy pár perces sorbanálláskor is a telefonunkba menekülünk.
Viszont nem szabad összekeverni az unalmat a depresszióval, bár van átfedés. Az unatkozásnak háromféle változata van:
- Amikor azért unatkozunk, mert megakadályoznak minket abban, ahogy azt csináljuk, amit éppen szeretnénk.
- Amikor arra kényszerítenek minket, hogy olyasmit csináljunk, amit nem akarunk.
- Amikor nem tudni, miért, de éppen nem vagyunk képesek arra, hogy fenntartsuk az érdeklődésünket valami iránt.
A szakemberek évtizedek óta hangsúlyozzák az unalom fontosságát, és a XX. századi irodalomban (Camus-től Bukowskiig) és a popzenében (punk, grunge) is komplett műfajok épültek erre. Bertrand Russel filozófus 1930-ban azt írta: „Egy gyerek akkor fejlődik a legjobban, ha, mint egy fiatal növényt, háborítatlanul hagyjuk ugyanabban a talajban. A túl sok utazás, a túl sok különböző benyomás nem jó a fiataloknak, mert képtelenné teszi őket a gyümölcsöző monotónia elviselésére.”
Már csak az a kérdés, mi van, ha a gyerek már az unatkozást is unja? Talán akkor kezd el felnőni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.