Sokkal több pénzt tartott a külügyes Kereskedőház a Quaestorban, mint eddig sejtettük

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Ma viszont kiderült, hogy 2013. tavaszán, két nap alatt 9,3 milliárd forintot utalt el a külügy cége a Quaestornak.

Ebből a pénzből két év alatt a magyar cégek exportjának felpörgetésével megbízott MNKH 5,5 milliárd forintot élt fel, és végül 2015. március 9-én, a Quaestor csődjének napján nagyon különös körülmények között 3,8 milliárd forintot kapott vissza.

Az MNKH, a külügyes milliárdok és a Quaestor története több szempontból is érdekes.

1. Az állam kockázatos helyeken tartja a pénzét

Az állami intézményekre, például minisztériumokra iszonyú szigorú szabályok vonatkoznak, hogy hol, miben tarthatnak pénzt. Ezt pont azért van, hogy egy vállalkozó kedvű miniszter ne tőzsdézhesse el mondjuk a magyar kórházak költségvetését.

Ehhez képest az állami tulajdonú vállalatokra nem vonatkoznak ilyen szigorú szabályok. Az egyik fontos dolog, ami a 2015-ös Quaestor-botrányban kiderült, hogy egy csomó állami tulajdonú cég, háttérintézmény, önkormányzat elképesztő meredek helyeken tartott pénzt, például a Quaestornál. Meg persze az is kiderült, hogy a szabályokat megszegve maga a külügyminisztérium is 72 milliárdnyi értékpapírt tartott a Quaestornál, de ez itt csak mellékszál, az ügyészség szerint amúgy sincs miért nyomozni.

(UPDATE 2000: Most küldött egy közleményt a külügyminisztérium. Ebben többek közt arról írnak, hogy nekik csak "az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számlája, úgynevezett értékpapírszámlája volt" a Quaestronál, a számlát pedig a Buda-Cash bedőlése után megszüntették.)

2. Az államnak vagy hihetetlen mázlija volt vagy bennfentes információi

A külügyhöz tartozó állami MNKH 2015. március 9-én vette ki a maradék pénzét, 3,8 milliárd forintot a Quaestortól. Ez az dátum azért fontos, mert a Quaestor aznap este csődöt jelentett. Máig nem egyértelmű, hogy a kormány pontosan mikor, milyen információk alapján döntött arról, hogy kiveszik a brókercégnél tartott milliárdokat. Korábban évekig nem zavarta őket, hogy bizonytalan helyen van a pénz.

Az egyik lehetőség, hogy a kormányban már korábban tudták, hogy bajban van a Quaestor, mint ahogy az nyilvánosságra került, és ezért tudták a kisbefektetők előtt kimenteni a pénzt,

A másik lehetőség, hogy hihetetlen mázlijuk volt, és a piaci folyamatokat figyelve jó érzékkel pont akkor kérték vissza a milliárdokat, amikor a Quaestor még tudott fizetni, és nem pár órával később, amikor már nem.

Ha a kormány tudta volna, hogy bajban van a Quaestor, és ennek a tudásnak a birtokában az átlagemberek előtt kérte volna vissza a pénzt, az súlyos bűncselekmény volna, szóval nem meglepő, hogy ők a második verzió mellett tartanak ki. Azt mondják, hogy a pár héttel korábban kirobbant BudaCash balhét látva Orbán Viktor maga döntött, hogy vegyenek ki minden állami pénzt a brókercégektől, és a Quaestorral kapcsolatban nem volt konkrét információjuk, hogy baj lenne.

Érdemes itt végignézni, hogy követték egymást az események tavaly napról-napra, az is látszik, hogy a kormány állításai ellentmondásosak. Van olyan verzió, amiben Orbán Viktor február 25-én utasítást a pénzek kivételére, és olyan is, amiben csak március 4-én.

3. Elképesztő mennyiségű pénzt adott az MNKH a Quaestornak

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a csőd napján 3,8 milliárd forintot rántott ki az MNKH a Quaestortól, de azt nem, hogy összesen mennyi pénzt tartottak a brókercégnél.

A Transparency International többek között azért perelte be az állami kereskedőházat, hogy árulják el, pontosan hogyan alakultak pénzmozgások.

A Transparency Karsai Dániel ügyvéd segítségével idén jogerősen nyerte a pert, de az MNKH a kérdéseik egy részére ennek ellenére sem válaszolt. Például pont arra, hogy mennyi pénzt raktak be a Quaestorhoz.

Külön felkérésre viszont most elárulták, hogy 9,37 milliárd forintot helyeztek el a brókercégnél értékpapírszámlán 2013 március 29-én és 2013 április 8-án. Ez több, mint bármelyik korábbi becslés, amik jellemzően 4-6 milliárd forint közé tették az MNKH Quaestoros érintettségét.

4. Senki sem tudja, hogy mire használták a Quaestornál az állami pénzeket

Az MNKH válaszában most is hangsúlyozza, hogy ők értékpapírszámlán, állampapírban tartották a pénzt. Ez is fontos körülmény. Az állampapír biztonságos befektetés, ha az ember nem egy Quaestor szintű cégnél tartja.

Ehhez képest az MNKH már korábban elismerte, hogy a csőd napján nem állampapírban kapták vissza a Quaestornál tartott összeget, hanem készpénzben.

Ez azt is jelentheti, hogy a brókercégnél kockázatos tőkepiaci műveletekhez használhatták fel a közpénzt. A magyar állam befektetései táplálhatták a Quaestort, és mikor visszarántották a pénzüket, az hozzájárulhatott a cég bedöntéséhez.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;