Július 17-ig tart az Európai Unióban a konzultáció az új netsemlegességi szabályokról. A tét a világ legunalmasabban hangzó elnevezése - netsemlegesség - ellenére hatalmas,
valójában az internet jövőjéről van szó.
Ha azt szeretné, hogy továbbra is mindenki ugyanúgy férhessen hozzá a hálózathoz, és a telekomcégek ne korlátozhassák önkényesen a sávszélességét, itt írhat az illetékes nemzeti szabályozótestületének.
Jelenleg a net semleges, magyarán mindenki azonos feltételekkel férhet hozzá a hálózathoz, a szolgáltatók nem korlátozhatják a hozzáférés sebességét. A telekomcégek viszont nagyon szeretnék, ha bizonyos szolgáltatásokat - mondjuk saját videóstreamjüket - preferálhatnák, annak nagyobb sávszélességet biztosítva a többi piaci szereplő rovására.
Ez sok szempontból elég rossz lenne, például a piacra belépő külső szereplők eleve versenyhátrányból indulnának, a telkók pedig könnyedén megfojthatnák olyan versenytársaikat, mint például a Netflix. Ugyanakkor az is igaz, hogy jelenleg az olyan szereplők, mint a Netflix, szabadon élvezhetik azt az infrastruktúrát, amit a telkók nagy pénzekért építenek ki.
Ezen a ponton találtak zsarolási lehetőséget a telekomcégek, amelyek közül a Financial Times értesülései szerint 17 közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz. Levelükben azzal fenyegetőznek, hogy ha nem lazítják a netsemlegességi szabályokat, vagyis ha nem teszik lehetővé a sávszélesség szabályozását, akkor
sajnos nem biztos, hogy kiépítik az akár 10 gb/s sebességre is képes 5g hálózatot,
ami viszont nagyon fontos lenne a netes szolgáltatások további fejlesztéséhez - például a netet használó autonóm autók bevezetéséhez is.
UPDATE 16:02: A paksi bővítés ügyében is kavaró, egyébként a digitális piacért felelős EU-biztos, a német Günther Öttinger máris üdvözölte a telekomcégek kiáltványát, gondosan elhallgatva, hogy ez a netsemlegesség feladásával járna.
Kiáltványuk szerint "a jelenlegi netsemlegességi szabályok alapján elég bizonytalan az 5g hálózatok megtérülése [...] ezért ha a szabályozók nem állnak hozzá pozitívan a kérdéshez, az a befektetések elhalasztását eredményezheti".
Ugyanezek a telekomcégek azt is szeretnék elérni, ha az internetes hálózaton kommunikációs szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat - pl. a Skype és a WhatsApp - ugyanazok a szabályozótestületek felügyelnék, mint a mobilszolgáltatókat.
A netsemlegességi szabályokat kidolgozó holland EP-képviselő, Marietje Schaake szerint a telkók ellentmondásokba keveredtek, hiszen egyszerre érvelnek amellett, hogy azonos szabályok vonatkozzanak a kommunikációs szolgáltatásban velük versenyzőkre, de közben kivételezést kérnek a net szabályozásában. Amúgy szerinte a telkók napjai bizonyos tekintetben meg vannak számlálva, mert a klasszikus mobilos szolgáltatások - hanghívások és sms-üzenetek - helyét egyre inkább átveszik majd a netalapú szolgáltatások. "Épp ezért is különösen fontos a netsemlegesség szigorú fenntartása" - mondta. (Via Financial Times)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.