A Financial Times birtokába jutott egy tervezet arról, milyen internetfejlesztési javaslatok kerülhetnek majd az Európai Bizottság elé szeptemberben. A tervek meglehetősen nagyravágyóak, a fő cél, hogy tíz éven belül minden háztartásnak lehessen hozzáférése a 100 megabit/másodperces szélessávú internethez.

A terv egy másik eleme pedig, hogy az iskolák és az üzleti vállalkozások többsége pedig egy gigabities nethez férhetne hozzá.

A brüsszeli tervezetnek az egyik célja, hogy a nagy telekommunikációs szereplőket is fejlesztésre bátorítsa, mivel az EU-t átívelő netes fejlesztések egy része uniós forrásból, egy része viszont vállalati forrásokból kéne, hogy megvalósuljon.

A lap által megkérdezett vállalati szereplők viszont szkeptikusak, egyikük szerint a szükséges fejlesztési költségek 90 százalékát a nagy telekomcégeknek kéne biztosítaniuk.

A telekomszektor nagyon kemény lobbierőt képvisel az EU-ban, ezért is lehet érdekes, hogy a kiszivárgott dokumentumokra alapuló becslések szerint a vállalatoknak egy évtized alatt 155 milliárd eurót kéne fejlesztése fordítaniuk.

Mivel a költségek jelentős részét az infrastruktúra kiépítése, például a kábelek fektetése jelenti, az egyik brüsszeli ötlet szerint össze lehetne hangolni ezt a munkát más közműszolgáltatók munkájával, ezzel is csökkentve a költségeket.

További fontos telekomos hír, hogy a Bizottság a héten dönthet arról, hogy a német hatóságok engedélyezhetik-e a Deutsche Telekomnak, hogy fejlessze a szélessávú hálózatát az országban. A lépéstől ugyan jóval gyorsabb netet tudnának biztosítani, viszont más cégek jóval nehezebben és valószínűleg jóval drágábban férhetnének csak hozzá a hálózathoz.

A döntést nagyon kemény lobbizás előzte meg, a Vodafone például hevesen támadta az ötletet, ami szerinte versenykárosító hatással járna.

A digitális fejlesztésekért felelős biztos, a német Günther Oettinger várhatóan szerdán dönt majd a kérdésben. Az FT által idézett elemzők szerint kompromisszumos megoldás születhet majd: bővíthet a DT, de további garanciákat építenek majd be a német rendszerbe, ami biztosíthatja, hogy más szolgáltatók is hozzáférjenek a hálózathoz. (Financial Times)