Günther Oettinger szerint nem baj, hogy nemrég EU-biztos volt, most pedig a magyar kormánynak fog dolgozni
A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács újdonsült társelnöke azt mondta, még fizetést sem fog kapni, és különben is csak tanácsokat ad.
A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács újdonsült társelnöke azt mondta, még fizetést sem fog kapni, és különben is csak tanácsokat ad.
Nem is lehetett volna jobb választás senki az embernél, aki utálja a megújuló energiát.
A ZDF Csehországon, Magyarországon és Románián keresztül mutatta be, hogyan vándoroltak a támogatások a hatalmon lévők zsebébe.
Günther Oettinger ugyanilyen veszélyesnek tartja a lengyel, a román és az olasz kormányt is.
Günther Oettinger szavai miatt Tusk és Juncker is tiltakozott.
Ez főleg az ellenőrzésekre és vizsgálatokra, a bankszámla-információkhoz való hozzáférésre és az áfacsalás elleni küzdelmet szolgáló eszközökre terjed ki.
Günther Oettinger német biztos akármilyen portfóliót is visz, Orbán Viktor mindig szakít rá időt, ha itt jár. Azt azonban még sohasem hozta szóba nála, amiről itthon állandóan beszél, ha Brüsszel a téma.
A gazdaságpolitikához esetleg. Budapesten 8 keleti ország tárgyalt a bizottság emberével a 2020 utáni pénzekről. Mindenki sokat akar kapni.
Ez a legnagyobb szelet, amit alvállalkozók kaphatnak.
Egyetlen levelet mutattak meg a két német kapcsolatából közérdekű adatigénylésre, de az pont arról szól, hogy milyen jó volt tárgyalni a Gazprom embereivel. A két német kapcsolata egy budapesti repülés és Paks 2 miatt lett érdekes.
Kiszivárgott egy feljegyzés, ami szerint az Európai Bizottság egyik főigazgatója segítette a magyar kormányt harcolni egy másik főigazgatósággal szemben. A Miniszterelnökség szerint nem történt ilyen. Újra téma Oettinger májusi magyar útja is.
Kivételesen most a magyar kormány is segített nekik. A brüsszeli nagypolitikában a titkos háttéralkuk szimbóluma lett a repülés. Minden Paks miatt van?
Günther Oettingert májusi budapesti útjáról faggatják az EP-képviselők és a brüsszeli lapok. Pedig a múlt hétvégén is itt járt, ezúttal titokban.
Klaus Mangold német üzletembernek kulcsszerepe lehetett a paksi orosz beruházás megszervezésében. Mostanra biztossá vált, hogy az ő magángépén jött ide májusban Günther Oettinger biztos, aki még 2013 végén áldását adta a tervre.
Günther Oettinger homofób, szexista és rasszista megjegyzései sokakat kiborítottak.
Tíz éven belül, egy kiszivárgott terv alapján.
Egy remek orosz kapcsolatokkal bíró német üzletember és a brüsszeli német biztos segíthetnek Orbánnak a paksi beruházás egyengetésében.
Már januárban napirendre tűzik a lengyel jogállamiság helyzetét, miután a lengyel kormány kézi vezérlésre állította a közmédiát.
Erre a hálózatra kapcsolt járművek miatt is szükség lesz.
Günther Oettingert megihlette a Fidesz? Nem, ő a Google-nak megy neki.
Angela Merkel hétfőn Törökországba látogatott. Abba az EU-aspiráns eurázsiai országba, mely mind gazdaságilag, mind geostratégiailag fontos partnere Európának, ám amelynek kebelre ölelésétől egyre jobban viszolyog az európai társadalom.
Az utóbbi években alábbhagyó bővítési láznak a fentiek miatt ismét Ankara esett áldozatul, amely 1963 óta társult tagja az Európai Uniónak, csatlakozási kérelmét pedig épp negyed százada adta be a közösséghez. A 2005 óta zajló csatlakozási tárgyalások sehogy nem állnak, a két fél pedig egymásra mutogat. Az EU a törökök felkészületlenségét, a törökök az uniós bővítési szándék hiányát okolják ezért. Valószínűleg mindkét félnek igaza van. Éppen ezért tekinthető fontos gesztusnak Merkeltől - de az ötmillió németországi török miatt akár okos választási húzásnak is - , hogy egy vasárnapi rádióinterjúban közölte: Berlin nyitott a csatlakozási tárgyalások folytatására. A német kormányfő elismerte, az utóbbi időben megakadtak a tárgyalások, de kijelentette, hogy támogatná az újabb csatlakozási fejezetek megnyitását.
Merkel gesztusa nem előzmény nélküli. Miután a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy, a ciprusi vezetés nyomására éveken át blokkolta a török tárgyalási fejezetek megnyitását, a mostani szocialista vezetéssel új erőre kaptak a francia-török kapcsolatok. Sőt azzal, hogy az esetleges ENSZ békemegállapodást is támogatni kész Nikosz Anasztasziadész nyerte a vasárnapi ciprusi elnökválasztást a szigetország évtizedes befagyott konfliktusában is elmozdulás következhet be. A ciprusi török helyzet rendezése pedig még közelebb hozhatja Törökországot az Európai Unióhoz.
A politikai pengeváltások azonban nem múlhatnak el nyomtalanul, hiszen csak hogy a legfontosabbak említsük: voltak itt viták energiavezetékről, az emberi jogok lábbal tiprásáról a tagság helyett kiemelt partnerségről. Az egyre frusztráltabbá váló Ankara pedig időközben egyre kevésbé érezte magát motiváltnak és az uniós közeledés helyett az arab tavasz beköszöntésével inkább regionális hatalmi ambíciókat dédelget. Az egykor kiemelkedően EU-barát török lakosságban is alábbhagyott a lelkesedés, korábban 10-ből 7, manapság viszont már csak 10-ből 3 török támogatja az uniós csatlakozást.
Az EUrologus szerint az energiapolitikáért felelős uniós biztos, a német Gunther Oettinger kissé sommásan ugyan, de a trendeket pontosan felismerve fogalmazott, amikor azt mondta, hogy “eljön a nap, amikor az EU járul térdre borulva Ankara elé könyörögve a törököknek, hogy csatlakozzanak”.