Egy feljegyzés szerint Brüsszelből súgtak, hogyan érveljen Budapest Paks ügyében

Az Euractiv című brüsszeli lap szerint az Európai Bizottság egyik főigazgatója adott tanácsot a magyar kormánynak, hogyan védje meg magát a paksi bővítés ügyében indított eljárással szemben.

Miközben tartott az eljárás, idejött egy bizottsági főigazgató, aki új érveket javasolt Budapestnek, a bizottság másik főigazgatóságával szemben.

A lap azt állítja, hogy megszerzett egy belső feljegyzést, ami Dominique Ristori, az energetikáért felelős bizottsági főigazgató idén februári budapesti tárgyalását foglalja össze. Ristori Sonkodi Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával egyeztetett. A feljegyzés egy belsős bizottsági anyag, ami nem a nyilvánosság számára készült.

A lap szerint Ristori és Sonkodi beszéltek arról a kötelezettségszegési eljárásról, amit 2015 novemberében a bizottság belső piaci főigazgatósága indított a paksi atomerőmű bővítésével szemben. Ebben azt vizsgálták, hogy a magyar kormány megsértette-e az EU-s szabályokat, amikor közbeszerzés nélkül az orosz Roszatomot bízta meg a paksi bővítéssel.

Amennyiben az eljárás végén arra jutott volna a bizottság, hogy ez sértette a belső piaci szabályokat, akkor az egész beruházás veszélybe kerülhetett volna. Idén novemberben azonban azzal zárták le a vizsgálatot, hogy a magyar kormány nem sértette meg a szabályokat, mert „a technológiai meghatározottságok” miatt csak az orosz cég alkalmas a megfelelő reaktor megépítésére.

Az Euractiv által megszerzett belső feljegyzés szerint Ristori azt mondta Sonkodinak, hogy az addigi magyar védekezés a belső piaci eljárással szemben nem fog átmenni. A magyar kormány a feljegyzés szerint addig azzal érvelt, hogy a beruházás egy kormányközi egyezmény, az orosz hitelszerződés része, és ezért nem vonatkoznak rá az EU-s közbeszerzési szabályok.

Ristori a dokumentum szerint mondott ehelyett egy jobb érvet: emlékeztette Sonkodit, hogy egy hasonló ügyben Franciaország megúszott egy eljárást, amikor tender nélkül bízták meg az Areva nevű céget a Flamanville erőmű építésével, és akkor a franciák azzal érveltek, hogy „a technológiai meghatározottságok” miatt más nem tudja elvégezni a munkát.

Ristori februári látogatása után három hónappal Budapesten járt Günther Oettinger biztos is, aki digitális ügyekért felelős biztosként az önvezető autókról szóló konferencián szólalt fel. Oettinger azonban 2014-ig energetikai ügyekért felelős biztos volt. A látogatása azért érdemelhet itt figyelmet, mert mint az először megírtuk, Oettinger már a konferencia előtti este Budapestre érkezett, hogy együtt vacsorázhasson Orbán Viktorral, és Klaus Mangold német üzletember magángépével érkezett Magyarországra. Mangold remek orosz gazdasági és politikai közismertek, a magyar kormány hivatalos tanácsadója is, és számos beszámoló szerint az egyik legfontosabb külső szakértő volt az orosz – magyar paksi üzlet összehozásában. Oettinger nem szólt arról, hogy Mangold gépével jött akkoriban, csak miután megírtuk ezt, és Jávor Benedek EP-képviselő írásban rákérdezett nála, azután ismerte el hivatalosan is, idén novemberben. A titkolózás, Mangold személye és Oettinger korábbi energetikai pozíciója miatt sokakban felmerült, hogy ő is segíthetett a magyar kormánynak Paks ügyben megnyernie a harcot a bizottsággal szemben. Ristori 1978 óta dolgozik az Európai Bizottságnál, és 2014 januárjában Oettinger idején lett energetikai főigazgató, vagyis a második ember Oettinger mögött.

Az Euractive cikke is azt sejteti, hogy Oettinger és Ristori együtt készíthették fel a magyar kormányt, hogyan védje meg magát a bizottság belső piaci főigazgatóságától. Van egy ál-Ristori twitter fiók, ott a francia főigazgatót így gúnyolták a cikk megjelenése után:

("Oettinger kollégával mindig készen állunk, hogy nukleáris ügyekben és Orbánnak segítő kezet nyújtsunk.")

A Miniszterelnökség kérdésünkre megismételte azt, amit Lázár János és Günther Oettinger korábban is határozottan állítottak, hogy a német biztos nem működött közre a paksi ügyben, a témáról nem egyeztetett a magyar kormánnyal, amióta nem energetikáért felelős biztos. Többek között ezt írják: „A híresztelésekkel és a médiában megjelent spekulációkkal ellentétben Oettinger biztos úr magyarországi látogatása során nem tárgyalt a Paks II beruházásról. Továbbá Sonkodi államtitkár úr nem folytatott egyeztetéseket Oettinger biztos úrral, aki így nyilván tanácsot sem adott, mint ahogy Mangold úr sem adott tanácsot ebben az ügyben.”

Ristori látogatásáról pedig azt írják, hogy azt a magyar fél kezdeményezte, és nem említi a Miniszterelnökség a témák között a kötelezettségszegési eljárást. Azt írják, hogy folyamatos a kapcsolat a kormány és az energetikai főigazgatóság között Paks ügyében, és:

„Ezen folyamatos kapcsolattartás keretein belül került sor a 2016. február 19-ei találkozóra, amelyet Sonkodi Balázs államtitkár úr kezdeményezett Dominique Ristori főigazgató úrral az uniós atomenergia politika alakulásával és a beruházás szerződéses kereteivel összefüggő aktuális ügyekkel kapcsolatban. A találkozó aktualitását az adta, hogy a Bizottság akkoriban véglegesítette a 2016. április 4-én közzétett Nukleáris Illusztratív Programját, illetve a felek szót ejtettek a megvalósítási megállapodások előrehaladásával kapcsolatos aktuális ügyekről is.”

Azt pedig határozottan tagadja a Miniszterelnökség, hogy az Euractiv által említett módon a magyar kormány érvelése a védekezésben megváltozott volna:

„A magyar fél az egyeztetések során mindvégig kitartott az álláspontja mellett, semmilyen érvet vagy érvelést nem kellett 'lecserélni'.”

Oettingert hétfő este hallgatta meg az Európai Parlament költségvetési bizottsága, mert 2017-től a digitális ügyek helyett a költségvetési ügyek biztosa lett. Ott is faggatták a képviselők a májusi budapesti útjáról, főleg mert többek szerint megsértette azt a szabályt, hogy a biztosok lobbistáktól, gazdasági szereplőktől 100 eurónál drágább ajándékot csak előzetes engedéllyel fogadhatnak el. Márpedig Mangold repülőjének használata bőven túllépte a 100 eurós értéket. Oettinger csak röviden válaszolt az erről szóló kérdésekre, azt mondta, hogy írásban már tisztázta magát tavaly. Akkor azzal érvelt, hogy a magyar kormány javasolta neki, hogy Mangold gépével utazzon, mert másképpen nem ért volna időben oda Orbán Viktor vacsorájára, a sűrű brüsszeli programja miatt. A magyar kormány akkoriban megerősítette, hogy tényleg ők javasolták ezt, és a Klaus Mangolddal kötött tanácsadói szerződés biztosította a repülést, így az nem ajándéknak, hanem kormányzati meghívásnak számított.

A meghallgatáson általánosságban Oettinger elismerte, hogy lehet, hogy a bizottságnak jobban kellene definiálnia, hogy mi számít lobbizásnak, és vissza is kérdezett: minek számít például, ha az ember egy püspökkel beszélget, aki rákérdez, hogy Isten miért nem került bele a lisszaboni szerződésbe? Vagy összefutsz valakivel a reptéren. Éppen újságot olvasol, és odajön beszélgetni.”

Ahogy a Politico komemntátora gúnyosan megjegyzi, utóbbi példa nyomán világossá vál, hogy miért tarthatja Oettinger biztonságosabbnak, ha magángéppel utazik, hiszen ott kevésbé van kitéve a hirtelen lecsapó lobbistáknak.