Aligha kötik a demokrácia állásához az EU-s pénzeket

eu
2018 február 02., 12:41
comments 32

Pénteken Budapesten tárgyalt a cseh, a lengyel, a szlovák, a bolgár, a horvát, a szlovén, a román és a magyar EU-s ügyekért felelős miniszter, és Günther Oettinger költségvetésért felelős EU-biztos.

Oettingernek májusban kellene egy első változatot készítenie a 2020-27-es európai költségvetésről, és a budapesti találkozón felmérhette, hogy mit akarnak a keleti államok. 

Nyilván, mint mindig, minél több pénzt akarnak, minél egyszerűbb feltételek mellett. 

Utoljára jól sikerült az alku

Amikor legutóbb hasonló alkudozás kezdődött, akkor a magyar kormány a Kohézió barátai néven szervezte meg a támogatottak klubját, és abban benne voltak a délnyugati szegényebb országok is. A 2014-20-as költségvetésre elég jó összegeket alkudott ki magának Magyarország, részben e közös fellépésnek köszönhetően. 

Akkoriban azért aggódtak sokáig Budapesten, hogy a lengyeleket egy nagyvonalú ajánlattal leszalámizzák a szövetségből, hogy aztán a többiek kevesebbet kapjanak, de aztán az akkori Tusk-kormány szolidáris maradt a régiós országokkal, és ragaszkodott a közös állásponthoz.

Kevesebb a befizető, több a feladat

A most következő költségvetést azért lesz nehéz összerakni, mert a brit tagdíjjal nem lehet már számolni a Brexit miatt, viszont feladatból is több van, amit az EU-nak intéznie kellene. Kevesebb pénzt kéne több helyre elosztani, és így jogos a keletiek aggodalma, hogy a kohéziós támogatásoknak nevezett, a szegényebb régiókban pályázatokon szétosztható keret is olvad majd.

Oettinger és a nyolc ország találkozója után a német biztos, és Lázár János, Magyarországot képviselő miniszter beszámolója alapján ezek derültek ki:

Günther Oettinger és Lázár János februárban
photo_camera Günther Oettinger és Lázár János. Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

A KAP-ot, vagyis az agrártámogatásokat aligha fogják érdemben csökkenteni.

A kohéziós pénzeket sem akarják a Budapesten tárgyaló felek érdemben csökkenteni, de ehhez a nettó befizetőknek is lesz még néhány szava, és talán itt kevésbé tűnt optimistának a nyugati igényeket is ismerő biztos. Az lett a szlogen, hogy ez win-win szituáció, a befizetők fogják fel befektetésnek a felzárkóztatásra költött pénzt.

A 8 ország benne van abban, hogy a mostani 1-ről a GNI 1,1 százalékára növekedjen a tagdíj, sőt, a magyar kormány akár 1,2-t is fizetne. A keletiek nagyvonalú gesztusa mögött az a tudás lehet, hogy ha nagyobb lesz a torta, akkor nagyobb szelet juthat majd nekik, és a végén úgyis többet kapnak vissza, mint amennyivel többet kell fizetniük.

Felvetette néhány nyugati kormány, hogy a jogállamiság helyzetéhez kössék a támogatások kifizetését, vagyis ahol rontják a demokráciát, oda ne menjen pénz. Elsősorban Lengyelországot és Magyarországot fenyegették ezzel. Oettinger és Lázár előadásából kiderült, hogy ilyen aligha lesz. A szabályok ilyen megváltoztatásához ugyanis teljes konszenzus kell a tagállamok között. A sajtótájékoztatón csak ezt a feltételt hozták szóba, meg hogy meg kell vizsgálni a javaslatot, de nem volt nehéz mellé gondolni, hogy elég ha csak a magyar kormány megvétózza az ötletet, máris kivitelezhetetlen.

Arra viszont van esély, hogy a bizottság gazdaságpolitikai tanácsainak betartását összekössék a pénzek utalásával. Az európai szemeszter nevű, félévenkénti jelentést eddig különösebb megtorlás nélkül hagyhatták figyelmen kívül az eurót nem használó országok. Például a magyar kormány is mindig visszautasította a szektorális különadók kivezetéséről, vagy például az ingatlanadó bevezetéséről szóló javaslatokat. Oettinger szerint ezen a vonalon felmerülhet nagyobb szigor.

A keletiek szeretnék, ha egyszerűbb és gyorsabb lenne a pénzosztási rendszer, kevesebb bürokráciával.

Oettinger ragaszkodik ahhoz, hogy az Erasmus diákcsere-program költségvetése ne csökkenjen.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.