Kiadtak egyet Mr. Russia és Orbán kedvenc brüsszeli biztosa levelezéséből

Lassan két éve próbál az európai sajtó utánajárni annak, hogy milyen ügyekben barátkozik Günther Oettinger német EU-biztos és Klaus Mangold üzletember egymással. 

A botrány a 444.hu egy 2016-os cikke nyomán robbant ki. A cikk arról szólt, hogy 2016 májusában Klaus Mangold magángépén érkezett Budapestre Günther Oettinger, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon. 

Klaus Mangold gúnyneve a német sajtóban Mr. Russia (Oroszország Úr), mert egyedülállóan jó kapcsolatban áll az orosz üzleti és politikai vezetőkkel, bejáratos Putyin elnökhöz is. Továbbá egy olyan bankháznál visel vezető tisztséget, amely a magyar kormány számára kedvező tanulmányt készített Paks 2 megtérüléséről. Günther Oettinger pedig 2014 végéig energetikai biztos volt, vele kezdődött Paks 2 brüsszeli engedélyeztetése. (Azóta is biztos, de már más területen.) 

Így sokan arra gondoltak, ez a két ember csak a paksi bővítés miatt jöhetett együtt Budapestre, pont akkor, amikor a bizottság éppen a paksi bővítés szempontjából életbevágóan fontos vizsgálat közepén volt. Oettinger egyébként az egyetlen brüsszeli biztos, akit Orbán Viktor személyesen szokott fogadni, amikor Budapesten jár, a többieknek legfeljebb miniszterek vagy csak államtitkárok jutnak.

Oettinger és a magyar kormány is megpróbálta eltitkolni, hogy a biztos Mangold magángépén érkezett. Viszont éppen a látogatás idején a bennfentesek már látták, hogy a 2015 végén megfogalmazott kemény brüsszeli fenntartásokhoz képest a bizottság álláspontja sokat puhult, és mégsem reménytelen a Roszatom és az Orbán-kormány közös terve.

Karikatúra Gunther Oettinger budapesti útjáról, amit Klaus Mangold magángépén tett meg.

Azóta már az is kiderült, hogy

  • Klaus Mangold a magyar kormány fizetett tanácsadója, és többek között a paksi bővítés ügyének előmozdítására is kapott megbízást.
  • Jávor Benedek (Párbeszéd párt) EP-képviselő adatkérésére Oettinger hónapokkal cikkünk megjelenése után elismerte, hogy tényleg Mangold magángépével jött Budapestre, mert csak így tudott odaérni arra a vacsorára, amire Orbán Viktor hívta. Azt is mondta, hogy a magyar kormány javasolta neki, hogy jöjjön az üzletember gépével, és a költségeket is a magyar kormány állta. Ez azért volt fontos, mert Oettinger etikai vétséget követett volna el, ha kiderül, hogy 150 eurónál értékesebb ajándékot fogadott el nem állami szereplőtől.
  • Ezután a magyar kormány megerősítette, hogy tényleg a Miniszterelnökség egyik munkatársa találta ki, hogy Mangolddal repüljön Oettinger. A vacsora tényét is megerősítették, bár addig ez nem látszott sem Orbán Viktor, sem pedig Günther Oettinger nyilvános programjában. Korábban, a 444 érdeklődésére a magyar kormány nem ismerte el, hogy Mangold és Oettinger együtt érkeztek, és azt sem, hogy Mangoldnak köze lehet Pakshoz. Most viszont azt mondták, hogy Mangold tanácsot ad, és a tanácsadói díján keresztül, közvetetten fizette a magyar kormány Oettinger repülését. A budapesti beismeréshez az kellett, hogy Oettinger kabinetje rá legyen kényszerítve a biztos programjának kiadására, és az európai sajtó élénken kérdezősködjék Budapesten is.
  • Az Euractive értesülései és Jávor Benedek újabb adatigénylései alapján kiderült, hogy 2016 februárjától sokkal engedékenyebben viszonyult az Európai Bizottság a paksi bővítéshez, mint addig. A fordulat mögött politikai megfontolások állhattak. Az is felmerült, hogy egyenesen a bizottságból súghattak a magyar kormánynak, hogyan kellene válaszolniuk a bizottság kifogásaira.
  • Jean-Claude Juncker és Martin Schulz végül közösen védték meg Oettingert a magángépes utazás jogi és politikai következményektől 2016 novemberében.
  • Oettinger következetesen évek óta azt mondja minden fórumon, írásban és szóban is, hogy nem avatkozott Paks ügyébe, amióta nem energetikai biztos (2014 végéig volt az, addig átengedte az összes magyar beadványt a bővítéssel kapcsolatban, a bizottság akkor kezdett csak kötekedni a magyar kormánnyal, amikor ő már más területen dolgozott.)

A Politico című lap még tavalyelőtt novemberben kérte ki közérdekű adatigényléssel az Oettinger és Mangold kapcsolatát őrző bizottsági dokumentumokat. Nem rohantak a válasszal, most érkezett csak meg.

Günther Oettinger biztos egy gazdasági fórumon, Szentpéterváron, 2016 júniusában. Fotó: Igor Russak/Sputnik/AFPFotó: Igor Russak

Összesen 10 levelet találtak 2010 - 2015 közöttről, de ezek közül csak egyet voltak hajlandóak megmutatni. A többit személyiségjogi és üzleti titokra hivatkozva tartották vissza, csak az látszik, hogy mikor ki írt kinek. Ráadásul az adatkérés csak 2015 végéig volt érvényes, vagyis a budapesti utazás előtti néhány hónapról semmilyen dokumentum sincs.

Az egyértelműen látszik, hogy a két német rendszeres kapcsolatban állt egymással, 2010 - 15 között minden évben leveleztek. A 10 levélből csak hármat írt Oettinger, és a bizottság azt állítja, hogy Mangold több levele is megválaszolatlan maradt.

Klaus Mangold egy szentpétervári gazdasági fórumon, 2015-ben. Fotó: Grigoriy Sisoev/RIA Novosti/AFPFotó: Grigoriy Sisoev

Az egyetlen levelet, amit a lap igénylésére bemutattak, 2011 márciusában írta Oettinger Klaus Mangoldnak. Magázódva megköszöni ebben, hogy összehozott egy találkozót a Gazprom magas rangú képviselőivel egy VfB Stuttgart - FC Schalke 04 meccs közben. Oettinger örvendezik, hogy a focimeccs jó helyszín volt, mert oldotta a hangulatot, és remek eszmecserét folytathatott az orosz partnerekkel.

Ebből annyi látszik, hogy a két ember egyetlen nyilvánosságra került kapcsolata arról szólt, hogy Mangold segített Oettingernek orosz üzletemberekkel találkozni.

Hogy Mangold (és esetleg Oettinger) pontosan mit kavarhatott Paks 2 ügyében, az ettől nem lett világosabb. Mintázatként értelmezve a dokumentumot azonban továbbra is reális forgatókönyvnek látszik, hogy az orosz - magyar beruházás brüsszeli engedélyezése felé Németországon keresztül vezethetett az út.

A bizottság úgy engedte át, hogy annak örülhet a német ipar

A megegyezésben pedig fontos szerepe volt annak, hogy az engedélyeztetési vita közben a Roszatom belement, hogy a beruházás 55 százalékát EU-s közbeszerzéseken keresztül valósítsa meg.

A bizottság korábban kiadott dokumentumain látszik, hogy a magyar kormány ezt nehezen ígérte meg, mondván az oroszok nevében nem vállalhatnak erre kötelezettséget, de aztán 2016 nyár végére sikerült ezt is megoldani. 

Az alku nagy nyertese a német ipar lehet, hiszen e közbeszerzéseken több nagy német vállalat is érdekelt lehet. A lehetőség viszont rontja a reménybeli magyar beszállítók esélyeit. Nekik ugyan eredetileg 40 százalékos részvételt ígért a Roszatom, de ez - szemben az 55 százalékos EU-s beszállítási aránnyal - csak elvi ajánlat, betartása nem kötelező. 

Az erőmű bizonyos részeit nyilván maga a Roszatom, és állandó beruházási partnere, a szintén orosz Titan-2 Holding akarja megépíteni, már az is áldozat lehetett, hogy a munka 55 százalékát megnyissák az EU cégei előtt. Vagyis az EU-s 55 százalékban benne kell hogy legyen az a 40 százalék is, amit eredetileg a magyar cégeknek ígértek, az elképzelhetetlen, hogy a 100 százalékos orosz hitelből 95 százalékban ne orosz cégek építsék meg az új blokkokat. 

Az alku így még akkor is rontja a magyar esélyeket, ha iparági szakemberek kezdettől mosolyogtak a magasra tett lécen, mondván közel sincs ennyi kapacitás és szaktudás itthon, jó lesz ha 5-15 százalékig fel lehet vinni a magyar beszállítók arányát. Szerintük most már ez a becslés is bátornak tűnik.

;