• Tasó László államtitkár húsz éven át volt Nyíradony polgármestere
• Az elmúlt években több, nagyrészt közpénzből finanszírozott környékbeli beruházásnál tűntek fel hozzá kötődő emberek
• Egy átalakított vadászkúriában, egy központi helyen lévő üzlethelyiségben és egy felújított ifjúsági központban is kedvező pozíciókat szereztek
• Ebben az önkormányzat is többször segítette őket
• Tasó szerint ezek mondvacsinált összefüggések, az önkormányzat szerint pedig minden szabályos volt

A Nyíradonyhoz tartozó Szakolykert tanyán a bozótos és a falusi házak között eldugva fut egy kátyús földút, ami egy villanypásztorral körbekerített, szépen felújított épülethez vezet. Ez a Gencsy Kúria, de a nyíradonyiak egyszerűen kastélynak hívják.

A pár éve még lerobbant kúria magánszálláshellyé alakítására mintegy 38,3 millió forint közpénzt ítélt meg egy állami hivatal még 2011-ben. A felújítást és átalakítást egy közhasznú egyesület vezetőjeként Tasó László akkori nyíradonyi polgármester, jelenlegi közlekedésért felelős államtitkár irányította. A felújítás után egy hónappal az önkormányzat a szépen kipofozott épületet 1 millió forint körüli összegért adta el a közhasznú egyesületnek, amely tagjainak többsége Tasó korábbi munkatársa vagy rokona.

Nem ez az egyetlen részben közpénzből finanszírozott beruházás Nyíradony környékén, ahol Tasóhoz kötődő emberek szereztek kedvező pozíciókat. Az államtitkár titkárnője korábbi cégén keresztül megszerzett egy kiemelkedően jó helyen lévő, részben uniós pénzből felújított üzlethelyiséget Nyíradony központjában. Az üzletet megszerző cég ma már a tágabb Tasó-rokonság egyik tagjáé. Egy több mint 70 milliós EU-s támogatásból felújított nyíradonyi ifjúsági központban pedig Tasó munkatársa mellett az államtitkár unokaöccse és lánya is feltűnik.

Mindegyik fenti esetben olyan szervezetek vagy magánszemélyek kerültek kedvező helyzetbe a 2014-ig húsz éven át Tasó által vezetett önkormányzat segítségével, akiknek szoros vagy közvetlen kapcsolatuk van az államtitkárral. Tasó Lászlón és a nyíradonyi önkormányzaton kívül a közhasznú egyesületet és az érintett cégeket is megkerestük. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy pontosan mekkora összegű közpénzhez jutottak hozzá és hogyan költötték el azt. Több mint három hét után csupán az önkormányzat válaszolt érdemben a kérdéseinkre. Eszerint a vagyonelemei eladása során az önkormányzat mindig a város érdekében, a jogszabályokat betartva döntött, ráadásul az uniós projekteket ellenőrző szervek vizsgálatai nem tártak fel szabálytalanságot. Az önkormányzat szerint nekik nem feladatuk vizsgálni a cégek, egyesületek, alapítványok „szervezeti, személyi összetételét”, ha azok szabályosan működnek és tevékenységükkel a város javát szolgálják.

Tasó László csak röviden reagált a megkereséseinkre. Annyit írt, hogy a kérdéseink „felszínes információk alapján” vázolnak fel „légből kapott teóriákon alapuló mondvacsinált összefüggéseket”. Szerinte a cikksorozat megrendelésre készül, melynek célja az ő lejáratása. Hozzátette, hogy büntetőpert és személyiségi jogi pert is indít. A Direkt36 nemrég közölt cikket arról, hogy Tasó László éveken át hiányosan adta le a vagyonbevallását. A cikk a Vagyonkereső nevű projekt keretében készült, amely a politikusi vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet.

Jönni kezdett a pénz és felfordult minden

A Gencsy Kúria leromlott épülete az önkormányzat tulajdona volt, de a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság székhelyeként működött annak 1992-es megalakulása óta. A vadásztársaság egyik alapító tagja, 1997-től 2016-ig pedig az elnöke Tasó László volt.

A Debreceni Törvényszéken elérhető iratok szerint 1992-től egészen körülbelül 2012-ig a Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság tisztségviselői között mindig volt például vadászmester vagy természetvédelmi felelős. Ez akkor változott meg, amikor a társaság pénzt nyert a kastély felújítására.

A szervezet még 2009-ben pályázott az MVH-nál (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), amely 2011-ben „Uradalmi kúria magánszálláshellyé alakítása” címen ítélt meg támogatást az egyesületnek.

A szervezet 2012. december 6-án tartott közgyűlésén több fontos esemény is történt. A jegyzőkönyv szerint az elnök, Tasó László szerette volna, ha a tagok közül minél többen hajlandóak beszállni pénzzel is a kúria felújításába, hogy közösen össze tudják szedni az MVH-s támogatás felhasználásához szükséges 10 százalékos önerőt. A tagok közül azonban senki nem akart ebben részt venni.

A vitának az lett a vége, hogy a szervezet nevet váltott, Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Egyesületként működött tovább, és az összesen 34 tag közül 32 kilépett, hogy új vadásztársaságot alapítson. Tasó Lászlón kívül csak egy régi barátja és munkatársa, Tasi Sándor (ma a megyei közgyűlés fideszes alelnöke) maradt. Tasó és Tasi szoros kapcsolatára a nyíradonyi önkormányzat hivatalos lapja is utal, ahol Tasó László legrégibb harcostársaként emlegetik Tasit. A férfi egy hajdúszoboszlói társasházban – amely korábban panzióként működött – Tasó László egyik tulajdonostársa is.

A kilépések után az átkeresztelt egyesületnek nem volt elég tagja a szabályszerű működéshez, így a megszűnés fenyegette. A tíz hónappal később megtartott, következő közgyűlésen azonban kilenc új tag lépett be az egyesületbe. Az új tagok között volt a nyíradonyi polgármesteri hivatal titkárságának mindhárom tagja, Tasó László korábbi sajtófőnöke, a mostani minisztériumi titkárnője, aki akkoriban az önkormányzatnál dolgozott projektmenedzserként, Tasó unokatestvére, az egyik unokaöccse és egy másik unokaöccsének a felesége is. Az érintett rokonokat kerestük telefonon és emailen is, egy részüket sikerült elérnünk. Nem akartak nyilatkozni, de megerősítették, hogy valóban az államtitkár rokonai. Egyikük – Tasó unokatestvére, aki a nyíradonyi vagyonkezelő céget vezeti – közölte azt is, hogy az egyesületbe való belépésének nem volt köze ahhoz, hogy rokoni kapcsolatban áll Tasó Lászlóval.

Nemcsak a tagok cserélődtek ki, hanem új alapcélt is megfogalmazott a szervezet 2013-ban, amikor már zajlott a felújítás. A korábbi „korszerű vadgazdálkodás” és a „kulturált vadászati lehetőség biztosítása” helyett az egyesület új célja „az idegenforgalom fejlesztése, az aktív pihenés (…) feltételeinek kialakítása, szállodai szolgáltatás, vendéglátás”, valamint „jóléti beruházások kezdeményezése és megvalósítása” lett.

A kastély 2012 októberében megkezdett felújítása 2013. december 31-én fejeződött be. Kialakítottak az épületben egy apartmant, négy saját fürdőszobás vendégszobát, konyhát és étkezőt, valamint egy társalgót. Felújították a vezetékeket és a fűtést, szigetelték és akadálymentesítették az épületet. Az MVH 2011-ben 38,3 millió forintot ítélt meg az egyesületnek a kúria átalakítására, majd végül 2013-2015 között összesen 47,8 millió forint állami illetve uniós támogatást fizettek ki különböző jogcímeken az egyesületnek.

Az önkormányzatnak is tetszett Tasó ötlete

Rögtön miután a kastély felújítása befejeződött, az épületet és a mellette levő, további fejlesztésekre váró szántót az önkormányzat eladta a megújult egyesületnek. A kastély tulajdoni lapjára 2014 januárjában, a szántóéra 2014 áprilisában jegyezték be az egyesületet. Az nem egyértelmű, hogy mennyit fizetett az egyesület a két ingatlanért, mert az eladásról szóló két önkormányzati döntés részben ellentmond egymásnak, de körülbelül egymillió forintról lehetett szó. A pontos vételárra rákérdeztünk az érintetteknél, de nem kaptunk választ.

Az önkormányzat szerint a korábban leromlott épület hasznosíthatatlan volt, karbantartása csak vitte a pénzt, ráadásul őriztetni kellett, hogy a kirablását megakadályozzák. A Gúth-Keled Egyesület vételi ajánlatát azért fogadta el az önkormányzat, mert „semmilyen más lehetőség nem kínálkozott arra, hogy a város egyik legrégebbi építészeti emlékét megmentsük”. „Tasó László polgármesterként és az egyesület akkori elnökeként, mint magánember, mint városvezető jelentős terheket vállalt annak érdekében, hogy a Gencsy Kúria épületét a jövő nemzedéke számára megóvja” - írta az önkormányzat, amely szerint az ingatlan megfelelő értéken, a helyi ingatlanértékek figyelembe vételével, törvényesen került eladásra.

Az önkormányzat az épület eladása után is hozott több, a Tasó által vezetett egyesületnek kifejezetten kedvező döntést. Nyíradony 2015-ben elfogadott területrendezési terve lehetővé teszi a szakolykerti kastély és környékének további turisztikai fejlesztését. A területet „különleges turisztikai övezetté” minősítették. (A területrendezési terv többi része a város másik végének fejlesztésével foglalkozik. Azzal a környékkel, ahol hamarosan az ipari park lesz – Tasónak itt vannak földjei, erről cikkünk első részében írtunk.)

Az önkormányzat anyagilag is támogatta az épület és környékének fejlesztését: 2014-ben ugyanis 1,65 millió forintos önkormányzati költségvetési támogatást is kapott a közhasznú egyesület az akkoriban kifizetett MVH-s támogatások mellé. Az egyesület beszámolójából nem derül ki, hogy pontosan mire kapták ezt a pénzt. Egy, a kúriához közeli több mint két hektáros terület megszerzését is tervezte az egyesület az önkormányzattól, ahol öko-tavat akartak kialakítani. A tó ötletét az egyesület elnökeként Tasó mutatta be az önkormányzatnak.A terv az önkormányzat szerint végül nem valósult meg, mert az egyesület nem nyert pályázati pénzt.

A közhasznú egyesületnek hivatalosan 2016. március 8-áig Tasó László volt az elnöke, és bár az egyesület iratai szerint már több mint egy évvel korábban kezdeményezték elnöki tisztségének és tagságának törlését, ez csak nemrég emelkedett jogerőre. Az új elnök a régóta az önkormányzat titkárságán dolgozó Czirják Éva lett, az alelnök pedig Tasó unokaöccsének felesége. Czirják a Direkt36 megkeresésére annyit írt, hogy az egyesület nem kíván reagálni a feltett kérdésekre.

Tasó felsejlik egy értékes üzlethelyiség mögött is

Más nyíradonyi uniós beruházásoknál is feltűnnek Tasóhoz köthető emberek. Például egy városközponti üzlethelyiség körül, amelyet egy uniós projekt részeként újíttatott fel a nyíradonyi önkormányzat az üzlethelyiségek tulajdonosaival közösen. A polgármesteri hivatallal átellenben álló pavilonokban valaha butikok voltak, Tasó korábbi – jelenleg testvérei tulajdonában álló – cégének, a Quattro Trend Kft.-nek is volt itt boltja. Ennek a pavilonsornak a felújítására egy uniós beruházás részeként 24,3 millió forintot (egy másik dokumentum szerint 31,8 milliót) költött az önkormányzat. Az egyik, már felújítás alatt álló üzlethelyiséget a Rekreáció-Plusz Kft. vásárolta meg.

Az önkormányzat szerint a pavilonok átépítése része volt az egész városközpont megújítását célzó uniós nagyberuházásnak. Kötelező volt magántőkét is bevonni a projektbe, és miután a pavilonok többször is gazdát cseréltek, a Rekreáció-Plusz Kft. jelentkezett be, hogy megvásárolná az egyik pavilont, amiért cserébe a cég vállalta a felújításhoz szükséges 50 százalékos önerő és az áfa kifizetését is. (Azt nem közölte az önkormányzat, hogy ez mekkora összeg volt.) „A pavilon eladásával kapcsolatban az Önkormányzat a város érdekeit szem előtt tartva, a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően járt el” – közölte az önkormányzat, hozzátéve, hogy a teljes projekt megvalósítását később ellenőrző szervezetek, például a Magyar Államkincstár, nem tártak fel szabálytalanságokat.

A kft-t Kincs Henrietta alapította 2013-ban. Kincs hosszú ideig a nyíradonyi önkormányzat alkalmazottja volt, dolgozott Tasó országgyűlési képviselői titkáraként, ma pedig Tasó államtitkárságán titkársági referens. Idén márciusban miniszteri elismerésben is részesült példamutató munkája miatt. A Direkt36-nak a nyíradonyi önkormányzatnál őt nevezték meg, mint olyan munkatársat, akin keresztül felvehetjük Tasóval a kapcsolatot, illetve ott volt azok között az emberek között is, akik újonnan beléptek az egykor vadásztársaságként működő egyesületbe is.

Kincs Henrietta 2014 szeptemberében 1000 forintért teljes egészében átruházta a céget egy debreceni nőre, aki a cégnyilvántartási adatok és a Tasó-családot ismerő helyi források szerint szintén tagja az államtitkár tágabb rokonságának. A nőt próbáltuk elérni telefonon és e-mailen is, de csak annyit üzent, hogy nem akar nyilatkozni. Tasó László sem válaszolt a rokoni kapcsolatra vonatkozó kérdéseinkre.

A Rekreáció-Plusz Kft. a Direkt36 számításai szerint kevesebb, mint kétmillió forintért szerezte meg a három felújított pavilon közül a középsőt. (2014 októberében szavazta meg a nyíradonyi képviselő-testület, hogy eladják a kft-nek az épületet 1,5 millió forintért, a telekért pedig a megjelölt négyzetméterár alapján további 3-400 ezer forintot kellett fizetni.)

A pavilont a helyi Takarékszövetkezet fiókja fogja bérelni a cégtől. A Hajdú Takarék vezetője, Pénzes Lászlóné a Direkt36 kérdésére megerősítette, hogy hamarosan költöznek a középső pavilonba, és bérelni fogják az ingatlant. „A központi elhelyezkedés a jelenleginél sokkal optimálisabb környezetet biztosít majd” - mondta az igazgató. Azt nem mondta meg, hogy pontosan kitől és mennyiért bérelik majd a pavilont, de a takarék egyik helyi alkalmazottja telefonon megerősítette a Direkt36-nak, hogy a bérbeadó a Rekreáció-Plusz Kft. Az önkormányzat helyett így a bérleti díj a magáncéghez folyik majd be.

A Rekreáció-Plusz Kft. a felújított vadászkúriánál is feltűnik, ott van ugyanis a cég bejegyzett székhelye, amiről a kúria kapujára kifüggesztett cégnév is árulkodik. A kft. fő tevékenysége a szálláshely üzemeltetés, de a vadászkúria épületét nem ez a cég, hanem a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület üzemelteti az épület tulajdonosaként (nem világos, hogy milyen eredménnyel, miután a szervezet 2015-re vonatkozó beszámolója még nem érhető el, 2014-ben pedig nem végeztek érdemi tevékenységet). Ráadásul a cég eddig nem végzett jelentős üzleti tevékenységet, bevétele egymillió forint volt két év alatt. Az Egyesület a Rekreáció-Plusz Kft.-ről annyit közölt, hogy a cég nem üzemelteti a szálláshelyet, csupán helyiséget bérel az épületben.

És az ifjúsági központban is

Kincs Henrietta egy Kincses Titánok nevű közhasznú egyesület vezetője is. Ez a szervezet konzorciumi tagként részesedett az egyik legújabb uniós beruházásból, amelyet a nyíradonyi önkormányzat bonyolított le 2013-2016 között. A Nyíradony központjában levő egykori mozi épületét 71,5 millió forint uniós forrásból alakították át ifjúsági központtá.

A projektben az említett egyesületen és az akkor még Tasó László vezette önkormányzaton kívül a Stílus Egylet nevű civil szervezet is részt vett, amelynek akkori vezetője Tasó Marianna, az államtitkár lánya volt. A Stílus Egyletnek az ifjúsági központ „közösségi funkciójának kialakítása” volt a feladata, melyre 39,5 millió forint támogatást kapott az illetékes regionális fejlesztési ügynökségtől. Tasó Marianna aláírása a polgármesteré mellett szerepel a kivitelezési szerződésen, mint az egyik megrendelőé.

Volt még egy szereplő, egy nyíradonyi vállalkozás, az AUSZ Bt., amely később kiszállt a projektből. Ennek a cégnek a feladata lett volna az épület „gazdasági funkciójának” kialakítása. Ez egy vendéglátóegység és egy bowlingpálya működtetését jelentette volna – mondta el a Direkt36-nak a cég megadott telefonszámán jelentkező férfi.

Az elkészült bowlingpálya Relax Pub néven végül idén májusban rendben meg is nyitott a felújított épületben. Az üzemeltető az önkormányzat cége, a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft., amely a működtetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért is felel. A vagyonkezelő a szórakozóhely üzemeltetésére három ajánlattevőt kért fel, a legkedvezőbb ajánlat a Relax and Peace Kft.-től érkezett – közölte a Direkt36-tal a Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft.

Ezt a céget idén márciusban alapították, és Tasó László unokaöccsének, Szilágyi Gusztávnak kizárólagos tulajdonában van. Szilágyit emailben és telefonon is kerestük, de nem válaszolt a kérdéseinkre.

A cégadatokhoz az Opten és a Céginfo szolgáltatásait használtuk.