Érdekes és Magyarország szempontjából is különösen fontos témában adott ki egy tanulmányt a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a kelet- és közép európai régióból kivándorlás gazdasági hatásairól.

A tanulmány szerint nagyjából húszmillióan hagyták el a Balkánt, a Baltikumot és Ukrajnát is magába foglaló régiót az utóbbi két évtizedben, ami már történelmi léptékben is nagy népvándorlásnak számít. Ez a teljes lakosság öt százaléka, ami olyan nagy embertömeg, hogy jelentősen befolyásolja (természetesen kedvezőtlenül) a régió országainak amúgy sem túl jó demográfiai helyzetét.

Igaz, voltak országok a régión belül, amelyek képesek voltak más régiós országokból munkaerőt bevonzani – így például Magyarország vagy Csehország.

A kivándorlás nem meglepő módon összefügg az adott ország jövedelmi szintjével. Ez látható lent a bal oldali ábrán (függőleges tengely: nettó vándorlás, merőleges tengely: 1995-ös egy főre jutó GDP). A másik, jobb oldali ábrán a kumulált kivándorlás látható országcsoportonként.

A lenti ábrán az látszik, milyen képzettsége van kivándorlóknak. A zöld csík jelzi a magas képzettségű kivándorlók arányát. A jól képzett kivándorlók aránya Magyarországon sem alacsony – és a frissebb adatokból arra lehet következtetni, hogy az utóbbi fél évtizedben nagyobb lendületet kapott –, de láthatóan nem lóg ki arányaiban a régió több országához képest.

Miközben a kivándorlók egyénileg jellemzően elég jól jártak a dologgal, ahogy a befogadó országok is, viszont a kelet-közép európai régió felzárkózása jelentősen lassult emiatt. Az IMF szerint egyébként a kormányzás minősége, így a jogállamiság vagy a korrupció elleni harc jelentős mértékben meghatározzák, mennyire tudja az adott ország megtartani a kivándorlásra hajlamos fiataljait. (IMF)