Az, hogy az állam átlátható módon működjön, hogy az emberek tudják, hogy kik és mire költik a pénzüket, egyáltalán milyen döntéseket hoznak az életükről, nem csak elvont, vagy elvi okokból fontos, nagyon is kézzelfogható haszna van.

Egyrészt minél átláthatóbb a működés, annál nehezebb és drágább korruptnak lenni. Több embert kell bevenni a buliba, még több papírt kell meghamisítani, nagyobb a lebukás veszélye. Minél drágább és kockázatosabb a korrupció, annál kevésbé éri meg csinálni, hiszen akik ilyesmiben részt vesznek, azok elsősorban pénzt akarnak keresni. Az átláthatósági szabályok nem tudják teljesen megszüntetni a korrupciót, de nagyon meg tudják drágítani a tolvajok dolgát, akik így kevésbé lesznek motiváltak a lopkodásban.

Az átlátható működés azt is eredményezheti, hogy az állampolgárok jobban bíznak a közintézményekben, esetleg ők maguk is szívesebben vesznek részt a működésben. Elmennek például az önkormányzat ülésére, meghallgatják, hogy mi történik, és elmondják a véleményüket. Minden demokratikus államnak arra kell törekednie, hogy bevonja a polgárokat a döntéshozatalba.

Hogy ezekkel az ügyekkel kapcsolatban mi történik Magyarországon, arra a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) tanulmánya próbál válaszokat adni.

Majdnem 400 önkormányzat honlapját nézték végig, és több dolgot vizsgáltak. Például, hogy

• találhatóak-e a honlapon közbeszerzési szerződések vagy közbeszerzési terv,
  
• jegyzőkönyvek a testületi ülésekről, illetve a következő ülések napirendjei,
  
• milyen nyelven érhető el a honlap,
  
• van-e rajta oldaltérkép.
  

Az adatokat egy adatbázisban rendszerezték, hogy nyitottság illetve törvénytisztelet alapján értékelték a településeket.

Kiderült például, hogy bár törvény írja elő, a testületi ülések napirendjét csak a vizsgált önkormányzatok 29 százaléka teszi előre elérhetővé. Azért az fontos, hogy ugyanezt 2013-ban még csak a városok 10 százaléka tette meg, úgyhogy legalább jó irányba haladnak a dolgok. Ilyen ütemben már csak 15 év kell, hogy minden önkormányzat betartsa a rá vonatkozó törvényt.

A jegyzőkönyvekkel viszont már sokkal jobb az arány, azok általában elérhetőek a honlapon.

A közbeszerzési tervek ügyében nagyon rossz a helyzet, ráadásul az 2013 óta romlott is. Az önkormányzatoknak láthatóan nem fontos, hogy az állampolgárok lássák, hogy mire akarnak pénzt költeni.

Hasonló a hozzáállás közbeszerzési összegzéseknél is: Budapesten például a 2013-as 15-höz képest idén már csak 7 kerület honlapja tartalmaz ilyen összefoglalót, amibe utólag leírják, hogy mire költöttek.

Az EU-s szerződések ügyében változatos a gyakorlat, a budapesti kerületek esetében csökkent, viszont a többi városnál növekedett azoknak a honlapoknak a száma, ahol az EU pályázatokkal kapcsolatos információk elérhetőek.

A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni.