• Orbán Viktor vagyonnyilatkozatai pontatlanok, felcsúti földjeit szabálytalanul vallotta be
• A pontatlanságok miatt rejtve maradt felcsúti ingatlanvásárlásainak néhány érdekes részlete
• Például, hogy hogyan lett társtulajdonos több felcsúti család kertesházában, ők mit szóltak az új tulajdonostárshoz és mi lett azóta ezekkel az ingatlanokkal
• Orbán nyilatkozatai a Miniszterelnöki Sajtóiroda szerint rendben vannak, pedig néha önmagukban is ellentmondásak

Egy nappal 2006 szilvesztere előtt megjelent öt felcsúti család életében Orbán Viktor, aki társtulajdonosuk lett a Fő utcán sorakozó ingatlanjaikban. Kettőben többségi tulajdont, a másik háromból csak kisebb részeket szerzett meg. Orbán a vagyonnyilatkozataiban beszámolt ugyan ezekről az ingatlanokról, de azt nem tüntette fel, hogy a területeken társtulajdonosai is vannak, ahogy azt sem, hogy mekkora az ingatlanok teljes mérete, holott a vagyonnyilatkozati szabályok szerint így kellett volna eljárnia.

Ha Orbán szabályosan töltötte volna ki a nyilatkozatokat, akkor bárki számára kiderülhetett volna, hogy éveken át családi házas ingatlanoknak volt a társtulajdonosa. Így azonban a bevallásokban ejtett formai hibák elrejtették ezt a tényt. Pedig magával a szabállyal Orbán Viktor láthatóan tisztában van, a feleségével közös tulajdonban lévő budapesti házukat szabályosan tüntette fel.

Bár ezek nem tartoznak a súlyos vagyonbevallási szabálytalanságok közé, Orbán így is megsértette a nyilatkozatokra vonatkozó előírást, és a gyakorlata ellentétes volt azzal is, amit ő maga állított a képviselői nyilatkozatok értelméről még áprilisban: „Magyarországon minden parlamenti képviselő, különösképpen a kormánytagok, kötelesek vagyonbevallást tenni, és azoknak egyezniük kell a valósággal”.

Megkérdeztük a Miniszterelnöki Sajtóirodát, mi az oka annak, hogy Orbán nyilatkozataiban nem követte a törvény előírásait. A sajtóiroda annyit közölt, hogy Orbán a jogszabályoknak és a valóságnak megfelelően töltötte ki a nyilatkozatát, de a kérdésekre érdemben nem válaszolt.

Az Orbán nyilatkozataiban lévő pontatlanságok is mutatják, hogy a vagyonnyilatkozati rendszer csak mérsékelten alkalmas arra, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket és áttekinthetővé tegye vagyoni helyzetüket. A Direkt36, a 444 és a Transparency International ezért egy olyan adatbázist fejlesztett, ami egy oldalon, digitalizált és kereshető formában gyűjti össze vagyonnyilatkozataikat. A Vagyonkereső nevű oldal célja, hogy elszámoltathatóvá tegye a képviselőket, átláthatóbbá tegye személyes gazdagodásukat. A vagyonnyilatkozatok hibáiról cikksorozatot is közlünk, Tasó László államtitkár elfelejtett ingatlanjairól, Pesti Imre fideszes képviselő házáról pedig itt olvashat.

Láthatatlan családi házak a miniszterelnöki birtokon

A hibásan bevallott öt kisebb (500-1500 négyzetméteres) felcsúti ingatlan 2007-től jelent meg Orbán vagyonnyilatkozataiban és 2013-ig szerepelt bennük. A miniszterelnök a nyilatkozatokban elárulta a méretüket, a vásárlás időpontját, illetve azt, hogy ezeket a területeket 50 évre ingyenesen használatra átadta az általa alapított a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak.

A jogszabályok szerint a vagyonnyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően kell kitölteni, azaz a tulajdoni lapon található méretet, művelési ágat és tulajdoni arányt kell beírni a nyilatkozatba. A nyilatkozataiban feltüntetett gyér információk alapján úgy tűnhet, hogy a miniszterelnök egyedüli tulajdonosa volt ezeknek a telkeknek, a valóságban azonban ez nem így volt.

A felcsúti Fő utcán egymás mellett sorakozó öt telek a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületének szomszédságában fekszik, mindegyikükön áll egy sátortetős ház. A tulajdoni lapok alapján mind az öt telek és ház középkorú vagy idős házaspároké volt, amikor Orbán társtulajdonosuk lett az ingatlanjukban. A vásárlás idején az akadémia Makovecz Imre stílusában tervezett épülete még nem állt (azt csak 2008-ban kezdték el építeni), a telkek vége akkoriban a helyi sportpályákkal volt határos.

A Direkt36 beszélt az egyik egykori tulajdonossal, aki – nevének titokban tartását kérve - azt állította: Orbán nem saját maga intézte az ingatlanvásárlást, nem ő tett ajánlatot a telkekre, hanem “az alapítványtól jött valaki, már nem emlékszem”. A volt tulajdonos szerint ennek ellenére a tárgyalásokon egyértelmű volt, hogy a telekrészeket nem az alapítvány, hanem Orbán Viktor szeretné megvásárolni. “Ránk bízták, hogy ki mennyit ad. Voltak, akik még örültek is neki, hogy viszik a kertet, és nem kell többet kapálni” - mondta. Volt, aki kevesebbet, volt, aki többet adott, de a megvásárolt telekrészeket papíron nem választották külön, hanem Orbán a családok társtulajdonosa lett.

Orbán a telkek teljes mérete és tulajdoni aránya helyett csak a megszerzett részek méretét írta be a vagyonnyilatkozatába. Például az első, az akadémiához legközelebbi ház 2469 négyzetméteres telken állt. Orbán az ingatlan 1596/2469-ed részét, azaz 1596 négyzetméternyi területet vásárolt 2006-ban, a vagyonnyilatkozatában pedig csak 1596 négyzetméteres telekként tüntette fel az ingatlant, ami ellentétes a vagyonnyilatkozati szabályokkal.

A helyes eljárás az lett volna, ha megadja, hogy egy 2469 négyzetméteres területben van 1569/2469 résznyi tulajdona. Oda kellett volna írnia azt is, hogy az ingatlanok rendeltetési jellege „lakóház, udvar”, ezt a sort azonban minden évben üresen hagyta. A nyilatkozat egy másik bejegyzéséből az derül ki, hogy miniszterelnök pontosan tisztában van ezzel a szabállyal. Budapesti, a feleségével közös családi házuknál a telek és a ház teljes méretét beírta, és jelezte, hogy ebből neki mekkora tulajdonrésze van.

A Miniszterelnöki sajtóirodán keresztül megkérdeztük Orbán Viktort, hogy a felcsúti telkeknek miért nem a szabályoknak megfelelően tüntette fel vagyonnyilatkozatába, és miért nem jelezte, hogy csak résztulajdonosa a telkeknek. Megkérdeztük arról is, hogyan győzte meg 2006-ban az öt családot arról, hogy adják el neki a telkük egy részét, és mennyiért jutott hozzá az ingatlanokhoz. Kérdéseinkre Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki sajtóiroda vezetője 20 percen belül annyit válaszolt, hogy „Orbán Viktor a jogszabályoknak és a valóságnak megfelelően töltötte ki a vagyonnyilatkozatát, mely így törvényes, teljes és hiteles”.

A Direkt36-nak nyilatkozó egykori tulajdonos azt mondta, egyáltalán nem tartották furcsának, hogy Orbán Viktor a tulajdonostársuk lett az ingatlanban. “Nem emlékszem már, hogy pontosan mennyit, de rendes árat kaptunk a telekért” - mondta, és ezt azzal is megerősítette, hogy “az alapítvány mostanában már mindent olcsón akar megvenni”, de ők tíz éve nem jártak rosszul az üzlettel.

Orbán Viktor vagyonnyilatkozatában az ingatlanvásárlással egyidejűleg egyetlen változás történt: eltűnt az a 4 millió forintos, Lévai Anikóval közös bankbetétje, ami a fél évvel korábban leadott nyilatkozatában még benne volt. A nyilatkozatai alapján ebből a pénzből vehette meg az öt telekrészletet.

Kiskertből focipálya, focipályából parkoló

A korabeli légi felvételeken is látszik, hogy Orbánt és a nevében eljáró alapítványt nem a sátortetős házak érdekelték, hanem az öt telek sportpályákhoz közelebbi vége. Miután Orbán megszerezte a telekrészeket, egyből elkerítették őket a házaktól, és összevonták őket. Az összevont területen füves pályákat alakítottak ki. Ezt az egyesített területet engedte át Orbán ötven évre ingyenesen a fociakadémiának. Az alapítvány is terjeszkedett a környéken: a Fő utcai sorban hatodik házat már az Orbán által létrehozott alapítvány vette meg 2009-ben.

A miniszterelnök 2014 óta már csak egy nagyobb felcsúti telket ír be a vagyonnyilatkozatába. A vásárlás időpontja ennél is 2006, a telek mérete pedig majdnem pontosan egyezik az öt korábbi telek összesített méretével. Orbán a vagyonnyilatkozatban jelezte is, hogy “telekcsoport újraosztás” miatt lett a korábbi öt felcsúti ingatlanából egy. A felcsúti ingatlanok tulajdoni lapjából kiderül, hogy az Orbán által 2006 legvégén megszerzett telekrészeket papíron elcsatolták azoktól a házaktól, amelyekhez korábban tartoztak, és összevonták őket több más szomszédos telekkel.

A sorban hatodik telek a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tulajdonában volt, és beleolvadt az újonnan kialakított területbe egy hetedik ingatlan is. Így az alapítvány eredetileg 2937 négyzetméteres telke Orbán földjeivel és a plusz telekkel összevonva 1,2 hektárosra hízott. Orbán Viktor a telekalakítás óta is félreérthetően tünteti fel az ingatlant a vagyonnyilatkozatában: az 1,2 hektáros méret helyett még mindig csak a saját részét, 5035 négyzetmétert ír be. Azt jelzi ugyan, hogy csak résztulajdonos egy ingatlanban 5035/11936 arányban, de az ingatlan teljes méretére csak ebből a megjegyzésből lehet következtetni.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak 2006-ban nemcsak Orbán Viktor, hanem mások is adtak át 50 évre használatra földeket. Az alapítvány az elmúlt években ezeket a földeket sorban felvásárolta. Egyedül az az 1,2 hektáros telek nem került teljesen a birtokukba, amelyben Orbán Viktornak és apjának, Orbán Győzőnek is van tulajdonrésze.

Ezen az 1,2 hektáros területen alakították ki a pályák és a stadion melletti parkolót. A helyiek emlékei szerint már a stadionépítés előtt megtörtént az átalakítás. Megkérdeztük a miniszterelnöktől és Orbán Győzőtől is, hogy ki fizette a telkükön végzett beruházást: tulajdonosként ők vagy az aréna beruházásával együtt készült el a parkoló és így a beruházás költségvetését terhelte. A kérdéseinkre sehonnan nem kaptunk választ.

Orbán vagyonnyilatkozata szerint az ő telekrészét továbbra is ingyenesen használja a fociakadémia. Megkérdeztük, hogy Orbán Győző is ingyen engedte-e át a telkét az akadémiának, vagy bérleti díjat fizetnek neki a parkolóért, de sem Orbán Viktor, sem Orbán Győző, sem az alapítvány nem válaszolt a kérdésre.

A nagy, térköves terület bejáratát hétköznapokon sorompó zárja el, a parkolót csak a focisták és az akadémia dolgozói használhatják. Egy felcsúti férfi szerint kisebb (például NB3-as, vagy a stadion melletti kis pályán játszott) meccseknél megnyitják a nézőknek is, jelentősebb meccsnapokon viszont csak VIP-parkolóként működik, és csak a regisztrált rendszámú autók állhatnak be. A cakkos telken kialakított parkolónak különböző fontosságú részei vannak. Egy, a helyi viszonyokat jól ismerő férfi szerint az arénához legközelebbi részre csak a legfontosabb vendégek állhatnak, míg a kevésbé fontos vendégek a kapuhoz közelebbi részeket használhatják. A parkolás fontos és kevésbé fontos meccsek napján is ingyenes.