Orbán bejelentette Brüsszel bukását

„Másképpen lehet itt beszélni a politikáról, mert ez egy szabadegyetemi tér”

- kezdte beszédét Orbán Viktor Tusványoson, majd rögtön figyelmeztette is a hallgatóságát, hogy amit mondani fog, abból „baj lesz”.

A kormányfő nem először mondott Tusnádfürdőn nagy hatású beszédet, két évvel ezelőtt itt vezette be a későbbi politikáját is meghatározó illiberális kifejezést.

Hasonló merészséggel fogalmazott ezúttal is: beszédében többször kijelentette, hogy az Európai Unió politikai vezetése, az Európai Bizottság megbukott.

Orbán szerint ennek éppen az az egyik oka, hogy az európai elit, ma nem mer úgy beszélni az EU-t övező problémákról, ahogy például ő teszi. Márpedig a tusványosi szabadegyetem ettől szabadegyetem, és nem propagandatábor.

„Én viszont beszélni fogok, érzékeny kérdéseket fogok önök elé tárni. Mindezt olyan módon fogom csinálni, amely beszédmód ma be van tiltva Európában.”

Kirekesztéssel, leminősítéssel, a fősodorból történő száműzetéssel van betiltva, tette hozzá.

De, az hogy Magyarországot a fősodorból kifelé szorították 2010 óta – a keresztény alapokat megerősítő alkotmánya miatt, a demográfiapolitikája miatt, a határon túli magyarság egyesítése miatt – „ma már inkább előny, mint hátrány.”

„Így lesz a kivételből, a fekete bárányból nyáj.”

A Donald Trump-jelenség, a Brexit, a menekültválság, a müncheni ámokfutás – ezekről mind beszélni kell, de nem a jelenséget kell leírni, hanem „magyarázatot kell adni”.

„Ezekre még nincs magyarázat” - mondta Orbán, majd hozzátette, „de közben nő a félelem, az EU-ban bizonytalanná vált a jövő.”

„Ne féljetek, harcoljatok!”

– idézte az előtte szóló Tőkés László püspököt Orbán mondván egész este forgolódva ezeket a szavakat kereste.

„Mi a harc? Mi ellen? Milyen eszközzel? Milyen célból?”

– folytatta.

Fontos, hogy megpróbáljuk közösen, európai szinten is definiálni, hogy mi az, ami ellen harcolnunk kell. „Migráció, terrorizmus, bizonytalanság - ez csak a felszín.”

Orbán ezután ráfordult beszéde mondanivalójára, amely, mint oly sokszor, keretes szerkezetű volt.

„Az elmúlt ötven évben, ha azt mondták egy német, francia vagy brit fiatalnak, tehát nem Közép-Európainak, «Kedves, fiatal barátom, ha rendesen elvégzed az iskolákat, tiszteled a törvényeket és szorgalmasan dolgozol, akkor jobban fogsz élni, mint a szüleid.»”

„Ez ma nem igaz”

- szögezte le Orbán, majd felvázolt három, egymásból kigyűrűző válságot:

  • Gazdasági válság: új szereplők léptek a világpiacra, India, Kína, ez felfordította a dolgokat.
  • Elitválság: Ebből úgy lett elitválság, hogy a jóléthez szokott EU-vezetők nem tudtak reagálni a gazdasági válságra, hiszen mindig ugyanabból az iskolából érkeztek, miközben megjelentek az új hangadók: a radikálisok, Donald Trump, a német Alternatíva Németországnak (AfD) stb.
  • Demokráciaválság: Mivel a régi elit nem tud mit kezdeni az emberek problémájával, és inkább a radikálisabbak felé fordul, demokráciaválság lett az elitválságból.

Ez a válságok okozta bizonytalanságot érezzük minden egyes európai terrortámadás után, fejtegette elméletét Orbán, aki szerint eddig is „voltak őrültek”, akik időnkét robbantgattak, de ma ahhoz kell hozzászoknunk, hogy törvényszerűen bekövetkeznek ezek az események.

„A félelem azonban sündisznóállásra kényszerít mindenkit.”

Amely attitűd Orbán szerint nem alkalmas arra, hogy visszaszerezze az Unió korábbi szerepét.

„Mit kell tenni a bizonytalanság ellen? Mit kell az EU-nak másként tenni ehhez?” - tette fel a kérdést, majd meg is válaszolta:

„Abba kell hagyni néhány rossz dolgot.”

A denacionalizálás ilyen. A nemzetek, nemzetállamok eljelentéktelenítését abba kell hagyni.

Be kell fejezni a hamis önértékeléseket. Az EU nem globális, regionális szereplő lett. Ha van is hatásunk, az a bennünket körülvevő régióra vonatkozik csak. Orbán szerint ez a Brexitnek köszönhető: „Azzal, hogy az angolok kiléptek, ez a képessége Európai Uniónak megszűnt. Az EU regionális szereplő lett.”

Az EU idealizálását is abba kell hagyni. „Ha magyar vagy, európai vagy. Ez eddig rendben is van. De kifejlődött tőlünk nyugatra egy olyan politika, ami folyamatosan ideológiát, európai ideológiát épít.”

Ha az EU csinál valamit az jó, ha a nemzetek – mint a britek például – csinálnak valamit, az rossz. Pedig vannak olyan kérdések, amiket közösen kell, és vannak, amiket nem közösen kell megoldani. A menekültválság, a határellenőrzés, a kvótapolitika ilyen, mármint nemzeti politikai kérdés, mondta Orbán Viktor.

Ha ezt az ideologikus gondolkodást nem adjuk fel, és nem térünk vissza a praktikus gondolkodáshoz, akkor nem tudunk felülkerekedni a problémákon.

Orbán szerint az EU legalább 3 rossz döntést hozott:

  1. Megnövelte az Európai Parlament szerepét. Ez a nemzeti parlamentek működését lerontotta.
  2. Az Európai Bizottságnak megengedtük, hogy az EU alapszerződése őrének tekintse magát, ezzel viszont politikai hatalmat adtunk neki.
  3. És hatalmat adtunk ennek az intézményrendszernek is. Ilyen a kvótaügy is, amelyet a Bizottság átvitt kétharmados többséggel, holott például Magyarország kormánya ezzel nem ért egyet.

A miniszterelnök ezután a Századvég által készített EU-s felmérés alapján bemutatta, hogy az európaiak igenis látnak összefüggést a terrorizmus és a migráció között, jóllehet ezek tények, és csak az EU vezetői vitáznak ezzel.

Ismertette a felmérés számait:

  • Az emberek több mint 65%-a gondolja, hogy a kettő között egyenes összefüggés van.
  • 63%-a gondolja úgy, hogy a bevándorlók megváltoztatják Európa kultúráját.

Az EU elitjének ezért szerinte el kell fogadnia:

  • A migráció veszélyt jelent.
  • A migráció megváltoztatja Európa arculatát,
  • és lerombolja a nemzeti kultúrákat.

Ezt az EU vezetői nem fogadják el Orbán szerint, és ha ő megnézi például, hogy milyen intézkedéseket hoznak a migráció tekintetében az EU vezetői, akkor egy dolog nem derül ki számára, hogy mi a cél.

„Én nem értem például, hogy megállítani akarjuk vagy lassítani a migrációt. Én megállítani akarom, mert azt gondolom, hogy a migráció rossz dolog. Ők csak lassítani akarják, amivel nem tudom, mit akarnak elérni”

- sztorizgatott Orbán arról, hogy ott ül a brüsszeli egyeztetéseken, és nem érti, mi folyik ott.

Ha nem kezdünk itt is világosan, átlátható módon, tiszta struktúrában beszélni, akkor baj lesz szerinte.

Ezután - talán először - tisztelettel adózott az USA republikánus elnökjelöltje, a demagóg-populista Donald Trump előtt, így:

”Én nem vagyok Donald Trumpnak a kampányembere. Sosem gondoltam volna, hogy ő lenne a jobb az EU és Magyarország számára, de a helyzet úgy áll, hogy meghallgattam ezt a jelöltet, és azt kel mondjam, aligha tudtam volna jobban fogalmazni.”

Orbán szerint Trump három javaslata az Egyesült Államok globális szerepvállalásáról nagyon is elfogadható:

„Amerikában a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehozni. Szerintem is, az európai nemzetek titkosszolgálatainak a legjobbnak kell lenni”

– trumpolt Orbán.

A demokrácia exportpolitikáját abba kell hagyni, folytatta a trumpolást.

Itt egy hosszas fejtegetés következett arról, hogy azokban a térségekben, ahol a nyugatiak megpróbálkoztak a demokratikus erők támogatásával, ott csak rosszabb lett a helyzet, destabilizálódtak az országok, nőtt a migráció. (Egyiptom, Szíria, Líbia, majdnem Törökország)

Orbán ezután elismételte – sokadszorra már – a demográfiai népességrobbanás becsült afrikai számait, mely szerint óriási mennyiségű afrikai (nigériai, líbiai, etiópai) populáció várható 2050-re, akik Európába fognak jönni.

Orbán itt kicsit maga is megrettenhetett mértéktelen demagógiájától, mert ezután kitért arra, hogy valamikori külügyminisztere, Martonyi János óvatosságra intette ezzel a fajta gondolkodással kapcsolatban – mondván veszélyes a mai folyamatokat kivetíteni a jövőre – , de „a józan paraszti gondolkodás mégiscsak ezt kívánja tőlünk.”

Ezután a magyar határvédelem fontosságról beszélt, illetve arról, hogy ő nem utálja a migránsokat, csak a migrációt, márpedig a migránsok jelentik a migrációt:

„Az eddignél sokkal nagyobb lesz a beáramlás nagyságrendje. A határvédelem esztétitkailag nehezen értékelhető dolog, de határt védeni virágokkal meg plüss állatkákkal nem lehet.”

Majd így folytatta:

„Világossá kell tenni, nem vagyunk szívtelen emberek. Különbséget kell tenni a migráns és a migráció között. A migráns egy szerencsétlen ember, ezt értjük. A migráció azonban megöl bennünket. Márpedig a migráció a migránsok személyén testesül meg, ezért a kerítésnél meg kell őket állítani. Aki jogsértéssel lép be, azt börtönbe kell zárni.”

Végül összegezte gondolatait, és kijelentette, ennek szellemében fog asztalhoz ülni a szeptemberi pozsonyi EU-csúcson.

Mi kell még ahhoz, hogy kimondjuk, hogy az európai politikai vezetés megbukott? – tette fel a kérdést – hiszen egyetlen célját sem képes elérni.”

„Nekünk nem az iszlám jelenti a problémát, hanem az európai bürokraták.”

Orbán szerint azért is le kell számolni a régi európai elittel, mert a közép-európai új csatlakozók, az „új tagok” ma sokkal jobban állnak, mint a nyugati régiek, ezzel bizonyították, hogy életképesebbek.

„Közép-Ezrópában nincs gazdasági válság. Se Lengyelországban, se a Cseh Köztársaságban, se Szlovákiában, se Magyarországon nincs. Romániáról nem merek nyilatkozni. (nevetés)”

- fogalmazott, majd visszatért a beszéde elején felvetett gondolathoz:

Szerinte egy közép-európai fiatal ma abban különbözik nyugati társától, hogy rá nem igaz az, hogy rosszabbul fog élni, mint szülei. Ez is bizonyítja, hogy a közép-európai régió jól teljesít.

„Ha rendesen dolgoznak, ha tisztelik a hagyományokat és a szüleiket, akkor ma jobban fog élni egy közép-európai fiatal, mint a szülei. Ez a nyugatiakra nem jellemző”

- fejtegette Orbán, majd tovább ekézte a brüsszeli elitet, amely szerinte képtelen a változásra.

Végül az őszi magyar kvótáról való népszavazásban látta meg gondolatainak igazságát:

„Ha ránézünk az október 2-ai népszavazásra, akkor azt látjuk, hogy az egyetlen ország, ahol ma megkérdezik, meghallgatják az embereket, az Magyarország és Közép-Európa.”

Orbán ezután elnézést kért, hogy számos témáról nem tudott beszélni eleget (ukrán-orosz konfliktus, Trump, demográfia stb.), de azt még hozzátette, amúgy sem magyarázatokat kell most adni, hanem gyorsan, praktikusan reagálni a kihívásokra.

És különben, mindaz, amit a Fidesz 2010-ben elkezdett, az jó volt, mert bejött.

„Amit eddig csináltunk, az egyetlen célt szolgált, amit az elmúlt időszak igazolt: Magyaország egy biztos pont marajdon egy bizonytalan vilgában.”

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.