Elég súlyos cikket publikált a Spiegel. Főszereplője az amerikai Philip Mark Breedlove tábornok, aki 2013-tól idén májusig, visszavonulásáig a NATO európai erőinek parancsnoka volt.
A cikk tárgyát Breedlove magánlevelezése adja, ugyanis a tábornok gmail-fiókját feltörték és több mint ezer emailje került napvilágra. Ezek többsége abban az időszakban született, amikor Oroszország éppen elfoglalta Ukrajna egy részét. Egész Európa éppen egy súlyos konfliktussal nézett szembe, sok halott és állandó harcok mellett nem lehetett sejteni a jövőt.
Miközben lehetett tudni, hogy Oroszország számos eszközzel, köztük fegyverekkel segíti az úgynevezett szeparatistákat, a nyugati országok meglehetősen óvatosan reagáltak és nem akarták élezni a feszültséget az oroszokkal.
A most kiszivárgott levelekből kiderül, hogy ez nem tetszett túlságosan a Breedlove körül kialakult tanácsadói körnek. A jelek szerint ennek eredménye az volt, hogy előfordult, Breedlove eltúlozta az orosz aktivitás mértékét, hogy ezzel érje el, fegyverezzék fel az ukránokat.
Az is kiderül a levelekből, hogy a tábornok és köre számára Obama és Angela Merkel német kancellár is mint akadályok jelentkeztek. A két államfő "politikailag naív és kontraproduktív", amiért állandóan a helyzet csillapítására szólították fel a feleket, állította az egyik levélében Philip Karber, aki Breedlove hálózatának egyik központi szereplője volt és tőle származott a tábornok Ukrajnáról szóló információinak egy jelentős része. Melyekről utólag kiderült, hogy eltúlzott vagy alaptalan információk voltak.
A levelekből az is kiderült, hogy Breedlove kifejezetten befolyásos emberekkel levelezett: írt az egykori külügyminiszternek, Colin Powellnek, elődjének, Wesley Clarknak, az európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai államtitkárnak, Victoria Nulandnak és az amerikai nagykövetnek Kijevben, Geoffrey Pyattnak is.
2015 februárjában Karber arról írt Breedlovenak, Clarknak és Pyattnak, hogy sikerült rejtett csatornákat találnia, melyeken tudnának fegyvereket szállítani Ukrajnának, úgy, hogy az USA nem is kapcsolódna ehhez közvetlenül. A levél szerint Pakisztán ajánlott fel "az asztal alól" 500 hordozható TOW-II rakéta-kilövőt és 8000 páncéltörő-rakétát, a lengyelek pedig jól karbantartott T-72-es tankokat lennének hajlandóak küldeni SP 122mm-es fegyverekkel együtt, amik még a szovjet időszakból maradtak meg. Ezt ki sem szúrná senki, tette hozzá Karber, mivel ezek a fegyverek megkülönböztethetetlenek attól, amiket Ukrajnában használnak.
Ugyanakkor sem Pakisztán, sem Lengyelország nem hajlandó lépni informális amerikai beleegyezés nélül, tette hozzá a levél, valamint Varsó új fegyvereket is szeretett volna a NATO-tól a tranzakció után. Karber azzal zárta levelét, hogy kevés idejük van, az ukrán sereg 30 napon belül összeomolhat.
Hiába zajlottak a tárgyalások, a levelekből kiderül, hogy Obama tanácsadói köre lassította a dolgokat. Karber egyenesen a Fehér Házat okolta, egyszer azt írta, hogy a problémájuk magasabban van a külügyminisztériumnál.
A levelek szerint gondjuk volt a német hozzáállással is: azzal, hogy Merkel és Frank-Walter Steinmeier mindenáron békés megoldást akart találni, a keményvonalasak szerint engedték Oroszországnak, hogy azt csináljanak Ukrajnában, amit akarnak.
A Breedlove körül összeálló kör azzal próbált meg nyomást elérni a levelek alapján, hogy rémísztő forgatókönyvek lehetőségét vetették fel. A NATO európai seregeinek korábbi parancsnoka, Clark például arról beszélt, hogy ha engedik oroszoknak, hogy megszállják Ukrajna egy részét, akkor Kína is felbátorodhat a Csendes-óceánon. Ez pedig a NATO összeomlásához vezethetne, amit csak katonai segéllyel lehet megelőzni. Petro Porosenkóval tárgyalva később egy közelgő orosz frontális támadást is megemlített.
Breedlove válaszul azt írta, hogy egyik legnagyobb problémájuk, hogy az USA egyik szövetségese hírszerzési információkra hivatkozva cáfolja ezt. Mint kiderült, a német hírszerzésről van szó, ami nem tudott készülő orosz bevonulásról.
A Spiegel cikke kitér arra is, hogy mennyire fontos szerepe volt Karbernek Ukrajnában. A folyamatosan a közelgő ostrommal riogató tanácsadó bejáratos volt a parancsnokokhoz, de még az amerikai követség Kijevben is tőle szerzett információkat.
2014 végére vélhetően már Breedlove is tudta, hogy informátora nem annyira megbízható, mint ahogy állítja magáról. Ekkor jelentett arról, hogy a szeparatistáknak egy taktikai nukleáris fegyver van a birtokában. Az azonban nem világos, hogy Breedlove miért támaszkodott a későbbiekben is a tőle származó információkra. Az biztos, hogy a tábornok és köre őszintén aggódott azon, hogy az amerikai kongresszus az Európában állomásozó hadsereg létszámcsökkentéséről dönthet.
Karber a Spiegelnek elismerte a kiszivárgott levelek valódiságát, és tudja, hogy azokban fordultak elő tévedések. De ezeket a háború ködében írta, és akkor és ott helyesnek tűntek. Ráadásul utólag úgy látja, többször volt igaza, mint ahányszor nem.
Berlinben is nagy érdeklődéssel fogadták a kiszivárgott levelekt. Egy éve még komoly lobbi ment az ukrán sereg felfegyverzéséért Merkel környékén is. Ugyanakkor a külügyminisztérium most megjegyezte, hogy szerencsére akkor befolyásos hangok folyamatosan a fegyverek szállítása ellen érveltek, sikerrel.
Ugyanakkor a Spiegel cikke arra is kitér, hogy lehet, csak átmeneti állapotokról van szó. Obamát az orosz kérdésben keményvonalasabb Clinton válthatja, a Breedloveval levélkapcsolatban lévő Victoria Nuland, aki számos kérdésben ért egyet a tábornokkal, pedig a novemberi választások után még előrébb léphet, sokan lehetséges külügyminiszterként tekintenek rá egy Clinton-kormányban. (Spiegel, Intercept)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.