Évekig tartott, mire az állam rájött, hogyan lopják szét az állami erdőtársaságokat

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal múlt héten feljelentést tett az elmúlt években az állami erdőtársaságoknál talált visszaélések miatt. A Népszabadság arról ír, hogy a Kehi a nemzeti földalapkezelőnek és a kormányhivataloknak is megküldte azt a jelentését, amiben hat állami erdőtársaság (a Bakonyerdő, az Eger­erdő, a Mecsekerdő, a SEFAG Zrt., a VERGA Zrt. és a Zalaerdő) gazdálkodását vizsgálta meg.

A jelentés szerint az ott talált ügyek kimerítik a lopás, a csalás, a közokirat-hamisítás, a hűtlen kezelés és a költségvetési csalás tényállását.A Kehi arra jutott, hogy a társaságok 2010 és 2014 között legalább 1,2 milliárd kárt okoztak azzal, hogy a munkákat kiszervezték a kerületvezető erdészek magáncégeinek. Még az a kérdést is felvetették, hogy minek van szükség állami erdészetekre, ha a feladataik jelentős részét vállalkozóknak adják ki.

Például a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.-nél minden negyedik erdésznek, vadásznak volt olyan cége, amelyik leszerződött az erdőgazdasággal. Így a kaposvári cég közel 1,6 milliárdot fizetett ki az erdészek cégeinek

A cégvezetők levelezéseiből kiderült, hogy általában az osztályvezetők és az igazgatók is képben voltak azzal, mi folyik az erdészeteknél. A szabálytalanságokat utólag gyártott, fiktív igazolásokkal próbálták elkenni.

Ebben a munkamegosztásban az állami cégek arra voltak jók, hogy megvették a drága munkagépeket, amit aztán jutányos áron bérbe adtak a maszekoló erdészek cégeinek. Olyan is előfordult, hogy a javítási költségeket az állam állta. A leselejtezett gépeket pedig zárt körű árveréseken adták el nekik. A kitermelt fát általában a kitermelést végző cég vehette meg, néha 30 százalékkal olcsóbban, mint a többi vevő.

A lep megjegyzi, hogy a vizsgált időszakban a hat gazdaság 2,3 milliárd forint agrártámogatást és 2,9 milliárdos EU-s támogatást kapott, ráadásul a közmunka-programoknak köszönhetően még olcsó munkaerőhöz jutottak. Miközben a hat erdőgazdaság ezekben az években 202 milliárdos bevételhez jutottak, a nyereségen nem jutattták tovább az államnak, hanem inkább maguknál tartották.

A Kehi jelentése szerint a használt állami földek, területek után is nyomott árat fizettek. Hektáronként 70-100 forintot, miközben a piaci árak 13 ezer és 18 ezer forint körül mozogtak.