Vessenek egy pillantást az éremtáblázatra:

Igen, az ott bizony Magyarország a második helyen az első napon szerzett két aranyérmével!!4!

Igazán nem szeretnék aranyérmeket méricskélni, de a már az előfutamában majdnem világcsúcsot úszó Hosszúé nem volt annyira váratlan, kezdjük hát Szász Emesével, aki eddig ezüstnél jobb érmet csak világkupán és Grand Prix-n szerzett, bár már 11 éve a világ élvonalában van.

Az olimpiák viszont eddig nagyon nem jöttek össze neki, Pekingben a legjobb 16 között, Londonban viszont már a 32-es táblán búcsúzott. Ráadásul az elmúlt két éve tán karrierje leggyengébbje volt.

A verseny előtt nem adott sok esélyt magának. Nehéz ágra került a kétszeres olimpiai bajnok orosz Logunovával és az olimpiai címvédő ukrán Semjakinával. A 32 között pedig a 2013-as világbajnok, a budapesti vébén az elődöntőben pont őt legyőző észt Julija Beljajeva várta. Szász simán nyerte az első, majd a dél-koreai Kang ellen a 16 között a második meccsét is, mindkettőt 15:11-re. Nagyon jól védekezett, türelmesen vívott, és ha lehetősége adódott rá, védjegyének is beillő villámgyors lerohanásokkal szerzett találatot. Közben az olimpia meglepetésembere, a tavalyi vébén a 64-es tábláig jutó japán Szato Nozomi szép sorban kiverte az olimpiai bajnokokat.

Szato bravúrjai a negyeddöntőig tartottak, Szász 15:4-re nyert. Az elődöntőben a francia junior világbajnok, Lauren Rembi várta, összességében ez is sima, 10:6-os győzelem lett. A viszonylag könnyű ág végén a lehető legnehezebb ellenfél, a zsinórban kétszeres világbajnok olasz Rossella Fiamingo várta. Kétszeres világbajnoknak lenni különleges bravúr a nagyon sűrű női párbajtőrmezőnyben, a sportág történetében ez az olaszon kívül csak a magyar Horváth Mariannak és a francia Laura Flesselnek, a szakág két legnagyobb legendájának sikerült.

Viszont volt már magyar, aki kétszeres világbajnok legyőzésével lett olimpiai bajnok, kétszer is. Nagy Tímea Sydney-ben az elődöntőben, Athénban a döntőben győzte le Flesselt.

A döntő felénél úgy tűnt, hogy mindennek vége. Fiamingo nagyon szépen vívott, elképesztően fürge kézzel szurkálta Szász csuklóját. 10:6-ra vezetett, miután Szász belement a szokatlanul gyors tempóba. Ekkor Szász lelassított, felzárkózott egy tusra, majd 12:12-nél egyenlített. És ha már egyenlített, két gyors tussal - másodjára, stílszerűen egy gyors csuklószúrással - átvette a vezetést, amit már nem is engedett át.

Hosszú a világ csúcsán

Hosszúnak Szászhoz képest könnyű dolga volt, legnagyobb ellenfele önmaga és világrekordja volt, amit már az előfutamban majdnem megdöntött. Onnan 4,5 másodperc előnnyel jutott döntőbe, ez elég megnyugtató volt.

Ennél csak az volt a megnyugtatóbb, amit a döntőben csinált. Már a start után, a vízből felbukkanva vezetett, onnan pedig csak növelte az előnyét. Minden fordulónál világcsúcsrészidőn belül volt, volt, amikor majdnem hat másodperccel. Végül több mint két másodperccel javította meg a 400 méter vegyes világcsúcsát és több testhossz előnnyel, több mint öt másodperccel nyert.

Szászról többször is leírtam, mennyire megnyugtató látvány a vívása. Hosszú Katinak olimpiai döntője valószínűleg gyógyítja a stresszt, annyira nyugis volt. Hosszú is így érezte, a győzelme után arról beszélt, hogy olyan volt, mintha csak edzésen úszott volna. Amúgy az olimpia előtt azt jelölte meg célként, hogy felszabadultan ússzon. Ha az arany és a világcsúcs nem lenne elég, ez is sikerült.

Akinek épp csak nem sikerült:

A két bajnokon kívül még a cselgáncsozó Csernoviczki Évának volt. Ő a nyolc között a későbbi győztes, világbajnoki címvédő Paula Paretotól kapott ki egy vazarival úgy, hogy már az első percben a combjához kapott, a meccs végén pedig edzője és orvosa ölben vitte az öltözőbe. Ennek ellenére vállalta a vígaszágas meccset, de az olimpiai újonc, kazah színekben versenyző Galbadrakh, a későbbi bronzérmes megkontrázta egy támadását és ipont dobott. Csernoczki így sérülten csak hetedik lett, nem tudta megismételni londoni bronzérmét.

További jó hírek szombatról:

Elképesztően jól kezdtek a vízilabdázók, akik a félidőben három góllal, 9:6-ra vezettek a szerbek ellen. A második félidőben a szerbek kapust cseréltek, a magyarok támadójátéka leromlott, a vége 13:13-as döntetlen lett a világbajnok ellen.
Tátrai Miklós sportlövőnek hála máris megvan az olimpia legjobb nyilatkozata. A kérdésre, hogy sikerült-e játékként felfogni a versenyt, egyből rávágta, hogy "őszintén? Beszartam!".

Rossz hírek szombatról:

A férfi úszóink csúnyán leszerepeltek az első nap. Egyedül Gyurta juthatott volna tovább előfutamából, de neki a 100 méter mell csak bemelegítés, ezért, miután holtversenyben lett 16., nem vállalta a szétúszást az elődöntőbe jutásért.

Mindenféle hírek szombatról:

Az olimpia első bajnoka a 19 éves olimpiai újonc, Virginia Thrasher lett, a nők tíz méteres légpuskaversenyét nyerte hidegvérű, magabiztos versenyzéssel két kínai olimpiai bajnok, a selejtezőben olimpiai rekordot lövő Du Li és a londoni bajnok Ji Liszin előtt. A thrasher amúgy vörhenyes gezerigót jelent (elnézést, ebben kényszeres vagyok, ahányszor leírva látom, h thrasher, el kell ezt mondanom).

Aki szereti a kerékpársportot, és még nem látta a mezőnyversenyt, feltétlen töltse le valahonnan. Egészen elképesztően és váratlanul izgalmas volt, a macskaköves szakaszokkal, technikás lejtőkkel, pont kellemetlenül meredek hegyekkel szabdalt pályán a végére teljesen szétesett a mezőny, tíz kilométerenként volt valami dráma. Nem is árulom el a végeredményt, tényleg érdemes újranézni az egészet.

A nap bunkója címet pedig Knézy Jenő sportkommentátornak ítélem, akire akkora hatással lehetett az m4 közvetítésének szüneteiben hol társadalmi hirdetésben, hol egyperces hírösszefoglalóban folytatott kormányzati menekültellenes propaganda, hogy elfelejtette nevén nevezni a száz méteres női pillangóban az előfutamát megnyerő Yusra Mardini nevét, vagy megemlíteni, hogy ő amúgy az olimpiai zászló alatt induló menekült. Pedig a futama összes többi versenyzőjét felsorolta, hármuknak még az országát is. Csak hát ők nem nyertek, Mardini pedig igen.