Ha lassított felvételen játsszák le a mozgásunk, bűnösebbnek tűnünk

A világ egy rakás országában használják a hatóságok térfigyelőkamerák és egyéb biztonsági eszközök felvételeit arra, hogy egy-egy bűneset vagy feltételezett, potenciális bűneset helyszínén történt dolgokat elemezzenek. Az ilyenkor elvégzendő nyomozati munka egyik fontos eleme, hogy lassított felvételeken is megnézik a gyanús jeleneteket, hogy még több részlet kiderüljön a feltételezett elkövető esetleges indítékairól.

Csakhogy ezzel van egy kis gond, egy most közölt kutatás eredménye szerint ugyanis ha slow motionban, azaz lassított mozgású felvételen mutatnak be nekünk egy cselekedetet, jóval hajlamosabbak vagyunk arra, hogy a felvételen látható emberek cselekedeteibe szándékosságot, eleve megfontoltságot lássunk bele. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent kutatás szerint például ha esküdtszék tagjai néznek meg egy lassított mozgású jelenetet, nagyobb eséllyel látnak bele szándékosságot a felvételen látható ember mozgásába, mint egyébként.

A három amerikai kutató (Eugene Caruso, Zachary Burns, Benjamin Converse) által jegyzett kutatásban egy konkrét példát is felhoznak: John Lewis 2009-ben gyilkosság vádjával került bíróság elé. Lewis egy rablást követett el, a rendőrségi rajtaütés során pedig lelőtte az egyik rendőrt. A kérdés az volt, hogy Lewis előre megfontoltan lőtte-e le a rendőrt, mert ha igen, akkor halálbüntetést kaphatott. Ha viszont a bíróság szerint nem eltervezve végzett a rendőrrel, akkor csak életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetnék. A tárgyalás során egy slow motion felvételt mutattak be a bíróságon és végül Lewist halálra ítélték, jelenleg is a halálsoron ül.

A kutatók a felvételre nagyon hasonlító felvételt mutattak meg 489 önkéntesnek a kísérletükben. Az öt másodperces videó azzal ért véget, hogy a rabló lelőtte a pénztárost. Volt, akinek az események tényleges tempójában mutatták a felvételt, mások viszont lassítva látták azt. És az derült ki, hogy a lassított verziót látók sokkal nagyobb arányban gondolták azt, hogy az elkövető gyilkolni akart. Az adatokat aztán egy esküdtszimulátorba táplálták be. Ez alapján, ha a rendes idejű videót látták volna az esküdtek, 1000 esetből 39 esetben döntött volna egyértelműen a szándékos emberölés mellett a 12 tagú zsűri, míg a lassított verziónál 150 esetben lett volna egyhangú bűnös-ítélet. (ArsTechnica)