Egy tervezési hiba hatással lehetett az olimpiai úszóversenyek eredményére, állítja három amerikai kutató, Joel Stager, Chris Brammer és Andrew Cornett, akik az úszóeredmények elemzésével jutottak erre a következtetésre.

A kutatók megfigyelték, hogy az 50 méteres gyorsúszás döntőibe kizárólag olyanok kerültek, akik az elődöntőben a 4-8. sávokban úsztak, a hat érmes közül öt szintén ezekben a sávokban úszott.

A kutatók a 800 és 1500 méteres gyorsúszás eredményeit elemezve is kimutatták a hatást, bár ott ez nem jelentett előnyt, mert míg az egyik irányban kedvezett az áramlat, a fordulás után már inkább hátráltatta az úszókat*.

Meggyőződésük szerint ez tervezési hibára utal, amit csak erősíthet, hogy a riói medencét gyártó Myrtha Pools szállította az ideiglenes úszómedencét a 2013-as úszóvilágbajnokságra is, ahol ugyanezek a kutatók szintén arra jutottak, hogy bizonyos sávokban kedvezőbb feltételekkel úszhattak a versenyzők.

A Myrtha Pools a 2013-as világbajnokság után elismerte, hogy az adatok tervezési hibára utalnak. "Ez olyan rendellenesség, amire nem voltunk felkészülve" - nyilatkozták akkor. Most viszont egyelőre nem reagáltak a megkeresésekre. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a riói szervezőkhöz irányította az érdeklődőket, de a szervezők se reagáltak. A nemzetközi úszószövetség, a FINA a hírek szerint áttekinti az elemzést.

A kutatók megállapításai szerint a medence hibája nem kedvezett egy adott ország úszóinak, vagy egy adott versenyzőnek, mert a sportolók más-más futamokban más-más sávokban úsztak, ahogy a váltókat is futamonként más sávokba sorolták. (Via Quartz)

*Pontosítás: A cikk eredeti verziójában azt állítottam, hogy 800 és 1500 méteres távokon is kedvezett az úszóknak az áramlás, de a Guardian cikkéből kiderül, hogy azokon a távokon, ahol már mindkét irányban úsztak a sávokban, kiegyenlítődhetett a hatás. A tévedésért elnézést.