Múlt héten jelent meg az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójának hivatalos dala, az Egy szabad országért. A számot, igaz kilenc éve, Desmond Child és Andreas Carlsson szerezte, magyar szövegét Orbán Tamás írta. A szerzők és az előadók Vastag Csabától az ötvenfős kóruson át egészen Péter Szabó Szilviáig

ingyen vállalták a munkát.

De költség így is jelentkezett, többek közt a stúdió, a technika bérlés és az utómunkák, mondta Tallai Gábor, az évforduló programigazgatója a Népszabadságnak,

„az egész költségvetés, benne a szerző honoráriuma, a magyar és angol változat feléneklése, az összes utómunka mintegy 50 millió forint volt. Aki ismeri a szakmát, elismerően fog csettinteni.”

Ötvenmillió. Hiába kértük, az emlékbizottság elnöke a dal tételes elszámolását egyelőre nem adja ki. Dr. Schmidt Mária arra hivatkozik, hogy a dal körüli szerződések még nincsenek maradéktalanul letárgyalva, de amúgy sem fizettek senkinek. Jó kérdés, hogy Tallai a Népszabadságnak miért múlt időben beszélt az összegről, és mint ahogy az is, hogy mennyire aggályos úgy publikálni egy dalt, hogy nem tiszta körülötte a jogi környezet.

De maradjunk a Tallai-féle ötvenmilliós költségvetésnél, és nézzük meg, hogy mit is jelent ekkora pénz a magyar zeneiparban.

Összehasonlításképpen először jöjjön három zenerendelés a közelmúltból:

• A Magyar Úszószövetségnek 5 milliót kellett fizetnie a 2017-es budapesti úszóvébé himnuszáért a Demjén Ferenc-Závodi Gábor párosnak. Gyárfásnak ez is sok volt, a felére akarta lealkudni az összeget.
• A Desmond Child szerzeményéhez hasonlóan korábban elkészült Barackfa-dal átváltoztatása az Összetartozás dalává 550 ezer forint+áfába került az Igazságügyi Minisztériumnak. A kicsivel több mint félmillióból a klip is kijött 2013-ban.
• Egy évvel korábban, 2012-ben Kovács Ákostól rendelt szignálok az MTVA. A 119 zenei anyagért összesen 12 millió forintot fizettek a zenésznek.

Megkérdeztünk néhány hazai zeneipari mogult, mennyibe kerül valójában ma Magyarországon albumot és hozzá klipet készíteni.

A derült ki, hogy profi stúdióban, stúdióbérléssel, technikussal, producerrel, utómunkával, mindennel együtt egy 10-12 számos nagylemez a legdrágább verzióban, fölfelé kerekítve is kijön 5-6 millióból, bár emberemlékezet óta nem volt magyar előadó, aki ennyit fizetett volna egy anyagért.

A legdrágább stúdió óradíja nettó 20 ezer forint. Az Egy szabad országért c. dalt a Magyar Rádió 22-es stúdiójában rögzítették, aminek állítólag szintén húszezer az óradíja, de erre rájön még tízezer a technikusért.

A klipek forgatási és utómunkaköltségeiről úgy nyilatkoztak, hogy a háztáji készítés nulla forinttól indul, a vége pedig attól függ, hogy hány szereplővel, hány helyszínen dolgoznak és milyen speciális trükkökre van szükség. Egyikük rekordja egy 5 milliós ajánlat volt, másikuk két klipet is készített 2,6-2,8 millióból.

Az magyar klipek nagy része átlagosan 1,5 millió forint alatt készül el, csak elenyésző százalékuk ugrik a 1,5-2 milliós régióba.

És akkor a végére jöjjön egy nagyon hasonló dal, a Bulibáró költségvetése

A Mulatási producere, Vermes Orsolya elárulta, hogy

mennyibe került a 17 milliós nézettségnél járó partihimnusz elkészítése. Nem sokba.

A zenét Pixa otthon írta, ingyen, és Kis Grófó sem kért pénzt az éneklésért, a stúdióköltség pedig kb. 15 ezer forint lehetett. Az ikonikus klipet rendező Miki357, és operatőre, Becsey Kristóf sem számlázott a munkájáért. Vermes szerint

„nyilván így is voltak tételek, amikkel nem tudtunk mit kezdeni, összesen 800 ezer forint.” Ezt amúgy Pixa saját pénzből kifizette.

Tehát nincs egymillió forintban a produkció, ami tavaly júniusban nemcsak a Youtube-ot tarolta le, de a diszkókat sem kímélte.

Ötvenmillióból amúgy pont 62,5 Bulibáró jönne ki. Halszagmentesen.