Meghalt Iszlam Karimov, Üzbegisztán első elnöke. Posztját 1990 óta töltötte be egészen mostanáig, megszakítás nélkül.
Hétfőn délelőtt jelentette az üzbég média, hogy az elnök szombat reggel agyvérzést kapott, és kórházba szállították. Délelőtt rokonai azt mondták, nem tudni, hogyan alakul a 78 éves politikus állapota, és korai lenne jóslatokba bocsátkozni.
Az egyik üzbég lap arról is írt, hogy feltehetően Karimov kezelésére Üzbegisztánba utazott az egyik leghíresebb orosz szívsebész, Leo Bokeria.
Karimov 1938 január 30-án született Szamarkandban, közgazdaságtant tanult és mérnöki diplomát is szerzett. Az egyetem után lépett be a Kommunista Pártba, ahol hamar felívelt a karrierje, és 1990-ben a Szovjetunió üzbég tagköztársaságának elnöke lett. Posztját megtartotta az 1991-es függetlenedés után is.
Karimovot többször vádolták választási csalással, az ellenzék ellehetetlenítésével, és azzal, hogy diktatórikusan vezeti Üzbegisztánt.
Az elnök 2014-ben még az elsőszülött lányával, Gulnarával is összetűzött, és azóta a lány és Karimov unokája biztonsági kamerák között, bebörtönözve élik az életüket.
De Üzbegisztán nem is összehasonlítható a nyugati demokráciákkal, ott a választásokat nem a népakarat, hanem a különböző politikai cselek dominálják, a társadalom fő rendezőelve pedig a klánok rendszere.
Szakértők már hónapok óta találgatják, hogy ki lehet Karimov utódja, de az biztos, hogy a hatalomátvétel nem lesz egyszerű, hiszen Üzbegisztánt még sosem vezette Karimovon kívül senki. Az ország alkotmánya alapján Karimov halálával az elnöki teendőket a parlament felsőházának elnöke veszi át. Ő egy kevésbé ismert politikus, Nigmatulla Juldasev.
A következő elnök azonban szinte biztosan nem ő lesz. A legtöbb vélemény szerint hárman versengenek majd a hatalomért.
Az egyik Shavkat Mirziyaev,
aki 2003 óta az ország miniszerelnöke. Ő arról a vidékről származik, ahonnan Karimov is, így valószínűleg a szarmakandi és a Jizzakh tartományból származó klánok őt támogatják majd. (Üzbegisztánban a politikai élet még mindig alapvetően a klánok közti koalíciók szerint szerveződik, Karimov is a klánokra támaszkodva uralkodott.)
Lehetséges utódként emlegetik Rustam Azimov pénzügyminisztert is.
Ő Taskentből származik, és értelemszerűen a taskenti törzsek támogatása adja a hatalmának alapját. Neki ráadásul több diplomáciai tapasztalata van, mint a miniszterelnöknek, akit inkább az erő, mint az agy emberként tartanak számon az országban.
A harmadik lehetséges befutó pedig a szintén taskenti Rustam Inoyatov,
aki az üzbég titkosszolgálatokat felügyeli. Ő rendkívül befolyásos az országban, de elég öreg, 72 éves.
Karimov 26 éves uralma alatt nem tudta érdemi fejlődési pályára állítani az országot, ami jelentős ásványkincsei ellenére főleg agrártermékekből él. Az országnak hatalmas arany- réz- és uránérc-készletei vannak, de az ezekből származó bevételekből nem sokat lát a lakosság. Az ásványkincsek kitermelését jórészt külföldi, főleg kínai cégek végzik.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.