Az elmúlt hat évben kevesen tettek olyan sokat Magyarországért, egy szebb magyar jövőért, a felnövő generációk boldogságáért, mint Dr. Hoffmann Rózsa. Az oktatáspolitika egykori legfőbb felelőse 2014 óta ugyan csak egyszerű parlamenti képviselő, de az előző négy évben végzett munkája elismeréseként szinte folyamatosan úton van.

Az egykori franciaszakos tanár Kambodzsától Madagaszkárig felbukkan mindenféle frankofón konferenciákon, az EBESZ választási megfigyelőjeként pedig olyan egzotikusan demokratikus helyeken is felbukkant, mint Tádzsikisztán. A rendszeres strasbourgi és párizsi utak, valamint a bel- és külhöni magyar települések hol hivatalos, hol magáncélú felkeresése Hoffmannak olyan, mint másnak leugrani a sarki közértbe.

Jó turistához méltóan Hoffmann Rózsa mindent dokumentál, és fotóit válogatás nélkül fel is tölti méltatlanul kevesek által látogatott Facebook-oldalára.

Nagyon rossz fotósként, akinek a családjában ráadásul még nála is rosszabb és lelkesebb fotósok vannak, teljes bizonyossággal kijelenthetem, hogy Hoffmann Rózsa a világ legrosszabb turistafotóinak kiállításán különtermet kapna. Rosszabb képeket készít, mint amikbe az ember céltalan Facebook-kalandozásai során botlik bele. Fotói olyan borzalmasak, hogy inkább hagyjuk is. Egyetlen Hoffmann Rózsa kép is többet mond tízmillió szónál.

Mint minden jó turista, Hoffmann is tudja, hogy már a repülőutat is részletesen meg kell örökíteni. De mindjárt a becsekkolástól kezdve:

Aztán jöhet a váróterem:

A repülőgép kívülről:

Az ajtóból:

És persze belülről:

Nem maradhatnak ki a részletek sem:

Ezek után jönnek az olyan izgalmak, mint a kifutópálya:

És természetesen a felhők feletti mesevilág:

Vannak, akik szerint az út maga a cél. Hoffmann Rózsa szerint ez nem így van. Szerinte sokkal inkább cél a modellkedés:

New York!

Strasbourg!

Csíksomlyó!

Krakkó!

Párizs!

Párizs, de éjszaka!

Nehéz elhinni, hogy van ember, aki önszántából elmegy megtekinteni Felcsút szépségeit, de Hoffmann Rózsa ilyen ember:

A vakáció persze akkor az igazi, ha az ember a barátait is viszi. A dunai ökörködés sokkal jobban esik, ha ott vannak a csajok is:

Palikámékkal Csiksomlyón:

Ezzel a dilis bandával Ottawában futottam össze:

A csipet-csapattal valahol Elzászban:

A választási brigáddal Tádzsikisztánban. Azt sem tudták, eszik vagy isszák a demokráciát :-)

A fenti képek nagy részének Hoffmann nem alkotója, hanem modellje. Az igazán nagy dolgok viszont akkor történnek, amikor ő veszi kézbe a kamerát. Itt van például ez a kép Párizsból. Van rajta növány és épület is:

És itt egy másik Balatonfüredről. Milyen szép a téli Balaton!

Ez pedig itt a Genfi tó. Feltűnt már valami közös a képekben?

Ez a strasbourgi fénykép után már nyilván egyértelmű, mi Hoffmann Rózsa fotóművészetének lényege. Minden kép balra dől:

Útban Bécs felé:

És megérkezve Bécsbe is:

Sőt, még Auschwitzban is:

Hú, ez még Auschwitznál is ijesztőbb:

Kiugrottunk Veronába kulturálódni:

Egy igazi Hoffmant azonban nemcsak egyedi stílusáról, hanem jellegzetes témaválasztásáról is felismernek a műgyűjtők. Akárhol is jár a világban, imád hajléktalanokat és koldusokat fotózni. Még egy párizsi híd alatt is:

Egy strasbourgi utcán:

Szintén Párizsban:

És a távoli Madagaszkáron, ahol oktatásügyi exfőnök legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni az utcagyereket az átalgembertől:

Ahogy Gaugain, úgy Hoffmann művészetén is sokat dobott az egzotikus, távoli vidékek felkeresésére. Hát nem tündéri ez a kambodzsai portré?

És ez a másik Madagaszkárról? Nagyon jól nevelt fiú volt, egy szó nélkül ápolta a kertet:

Persze ezek mind nagyon veszélyes helyek, még a migránsok is félnek arrafelé. Néha az ember csak autóból meri fényképezni a tájat. Ez itt Siem Reap Kambodzsbában:

Ez meg Madagaszkár. Szörnyű, milyen körülmények közt élnek!

Mondom, borzalom! Embert azért nem esznek :-)

Ez pedig Dusanbe, Tádzsikisztán fővárosa:

Hoffmann szerencsére itthon is meglátja a szépet. Ez Hévíz:

Ez az érdekfeszítő kiállítás a felcsúti stadionban:

Az egyetlen ember, aki önszántából kiment a Hősök Terére megnézni Koltay Gábor történelmi giccsoperáját:

Viszlát Lettországból...

...jövőre veletek ugyanitt :-)