A plakátkampányra fordított összeg 10 százalékából már sokat lehetne tenni a gyermekvédelemért

Horváth Leon az elmúlt hetekben vált országosan ismertté, miután az Abcúg megírta, hogyan nyert pert a 18 éves fiatal a gyámhivatallal szemben, amiért speciális gyermekotthonba helyezték. A történetét sok lap átvette, Leon kereskedelmi tévék beszélgetős műsorában tűnt fel, szerdán pedig már az Emmi épületében járt, hogy a további lépésekről tárgyaljon.

Mert Leon úgy gondolja, hogy saját személyes története csak csepp a tengerben, a hazai gyermekvédelem egészét kellene megváltoztatni, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő. Szerdára Czibere Károlyhoz, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárhoz kért időpontot, azonban az államtitkár más elfoglaltsága miatt nem tudta fogadni. Leon végül a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály vezetőjével, Lantai Csillával és Büki Péter gyermekjogi szakértővel egyeztetett.

Fotók: Botos Tamás/444

A minisztériumban Leon benyújtott egy nyilatkozatot, ami összefoglalta, hogy milyen problémák vannak a speciális szükségletű gyerekek ellátásában. Bár már több mint egy évtizede készültek szakmai anyagok a témáról, még mindig egy térben helyezik el a speciális szükségletűnek nyilvánított gyerekeket, ami sokszor csak ronthat állapotukon.

Gond van a szakértői bizottságokkal is, amik a gyerekek sorsáról döntenek. Ezek ugyanis sokszor az adott intézmények érdekeit tartják szem előtt döntéseikben. Azaz, mint Leon összefoglalta, nem ritka, hogy egy problémásnak tűnő államilag gondozott gyermeket speciális szükségletűnek nyilvánítanak, csak azért, hogy megszabaduljanak tőle.

Leonnal is épp ez történt: ötéves korában került állami gondozásba, és ahogy egyre több visszásságra és működési hibára hívta fel a figyelmet, úgy lett egyre kellemetlenebb a jelenléte az intézmény vezetői számára. Speciális szükségletűvé nyilvánították, és csak hosszú pereskedés után, a bírósági tárgyalás során kirendelt igazságügyi elmegyógy-szakértő mondta ki, hogy Leont ok nélkül bélyegezte a gyámügy speciális szükségletűvé.

Ezért most azt kezdeményezte, hogy a szakértői bizottságokat függetlenítsék a fenntartóktól, hogy a jövőben az intézményi érdekek ne szivároghassanak be a döntésekbe. Gond az is nincs egységes elbírálási rendszer az országban: könnyen elképzelhető, hogy egy gyerek viselkedése alapján az egyik megyében speciális szükségletűnek számít, míg egy másikban meg nem.

Elbeszéltek egymás mellett

Leon azt mondja, a minisztériumban nagyon kedvesen fogadták, de végig azt érezte, elbeszélnek egymás mellett. Ezért úgy döntött, hogy polgári pert indít. Elsőként azért, mert Zala megyében nincs otthon speciális szükségletű lányoknak, emiatt pedig az érintett lányokat az ország többi intézménye között dobálják szét, amivel jogszabályt is sértenek.

A minisztériumi találkozón Lantai Csillától ígéretet kapott arra, hogy már készül egy új jogszabálytervezet. De Leon szerint a fő gond eddig sem a törvényekkel volt: a gyermekvédelmi törvénynek ugyan van pár hibája, de alapvetően rendben van. A nagy gond az, hogy a magyar állam nem tartja be a saját törvényeit.

És miközben férőhelyhiányra hivatkozva nem működik például speciális lányotthon Zalában, ott áll az az épület üresen a megyében, ahol korábban ő is lakott: az otthont öt évvel ezelőtt felújították, és azóta árulja a fenntartó, sikertelenül.

„A találkozón azt mondták, hogy a törvénymódosítások folyamatban vannak. Erre megkérdeztem, hogy mikor jelentek meg azok a tanulmányok, amik ezekre a problémákra felhívták a figyelmet. Megvártam a választ, hogy 12 éve. Majd megkérdeztem, hogy akkor 12 éve vannak folyamatban a módosítások?”

– meséli Leon, aki azért akar perelni, mert úgy érzi, amíg bíróság nem mondja ki a jogsértést, nem várhat előrelépést. Az épület ügyében pedig közérdekű adatigénylést kíván benyújtani: kíváncsi, mennyibe került a felújítás és hogy a kik felelősei annak, hogy az otthon öt éve üresen áll.

A minisztérium képviselői a tárgyaláson a Nemzetgazdasági Minisztérium irányába mutogattak, hiszen ott állapítják meg a költségvetésüket. Ezért Leon most időpontot fog kérni Varga Mihály minisztertől is.

„A bevándorlóellenes plakátokra volt ötmilliárd forintja a költségvetésnek, és ha ennek az összegnek akár csak a 10 százalékát megkapta volna a gyermekvédelem, már komoly pozitív hatásokat lehetett volna elérni. "

- mondja Leon, aki szerint a gyermekvédelem finanszírozásakor hosszútávon lenne érdemes az államnak gondolkodnia:

„Aki elzüllik, esetleg bűnöző vagy drogfogyasztó lesz a jelenlegi rendszerben, az csak lejjebb viszi a társadalmat. Ezért lehetne ez egy hosszútávú befektetés is. Ha biztosítanák annak a stabil jövőnek a lehetőségét, amit a törvény elő is ír, akkor az államilag gondozott gyerekek tanult emberekként kerülnének ki a rendszerből. Akik adóznának, tennének a társadalomért.”

Azt sem tudják, hogy ezt nem lehet velük megtenni

Leon jelenleg esti tagozaton jár iskolába, a kilencedik osztályt végzi, hetente két délután kell bemennie. A többi idejében joggal és gyermekvédelemmel foglalkozik, később is ezt akarja majd csinálni: a jog és a politika is érdekli, egyetemre akar menni. Bár, teszi hozzá nevetve, hallani olyan parlamenti képviselőről, aki nyolc általánost végzett.

Hisz abban, hogy nem kell sok a változáshoz, bár egyelőre azt látja, hogy a legtöbb áldozat vagy a rendszer hibáival szembe kerülő prolgár nem mer szólni, nem emeli fel a hangját. Amióta ismertebb lett, sok gyerek keresi meg, tanácsokat kérnek tőle, de a legtöbben a végén inkább nem viszik végig az ügyüket.

„Pedig már az is ritka, amikor nekem szólnak. Sokan nem mernek, a legtöbben meg nem is tudják, mit lehet meg mit nem lehetne velük szemben megtenni.”

Leon szerint a legfontosabb az lenne, hogy az állam tartsa be a hatályos jogszabályokat. A pénz már csak másodlagos.

Koronavírus Hírek, háttér
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.