Aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt emeltek vádat ellene.

Többek közt gyermekotthonokban és javítóintézetekben is feloldották a kijárási és látogatási tilalmat.

Lazítottak végre a járványügyi intézkedéseken.

Hiába javasol kiscsoportos kijárást a járványügyi hatóság, a nevelők nem tudják vagy nem merik kivinni a zárlat alá került gyermekotthonokban élő gyerekeket.

A magyar gyermekprostitúció áldozatai gyakran a mélyszegénységből kerülnek ki, és sokukat maguk a családjuk futtatja. A gyermekotthonok képtelen megmenteni ezeket a gyerekeket, védett házak pedig nincsenek számukra.

A társaival addig nem engedték ki az áldozatot a szobából, amíg vérezni nem kezdett ütéseiktől és rúgásaiktól.

Az EMMI belső vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Évente nyolc-tízezer gyerek kerül Magyarországon állami gondozásba. A gyerekkiemelések egy része elkerülhetetlen, de sokszor megelőzhető lenne. Ehhez az kellene, hogy az állam ne büntetni, hanem segíteni akarja a rászoruló, problémás szülőket intenzív családgondozással, pszichológusokkal és pedagógusokkal.

Karolina, a 18 éves mozgássérült lány a posztjában arra kéri az embereket, hogy segítsenek nekik, hogy együtt maradhassanak, és felteszi a kérdést: „Ti tudnátok a családotok nélkül boldogok lenni?”

Pedig pont ide vinnék a Fótról kiköltöztetett gyerekek egy részét.

Változtattak az eljárásmeneten, erre felpörgött az örökbeadás. Szükség is volt rá, mert egyre több az árva gyerek és az örökbefogadni akaró szülő, csak nem találnak egymásra.

„Allah Akbar! Az épületben bomba fog robbanni!”

Mindhárman az intézményben laktak.

A gyerekek Kalocsára, Zalaegerszegre és Hatvanba kerülnek, a kastély sorsáról egyelőre nincs hír.

Két év alatt tizenöt százalékkal nőtt a nevelőszülőktől végleges családba kerülő gyerekek száma.