Az EY és a GVI hatodszorra mérte fel a korrupciós helyzetet a magyar vállalatoknál. 300 cég vezetőjével illetve tulajdonosával készítettek interjúkat idén nyáron. Most volt a legnehezebb az interjúk megszervezése, sokkal többen utasították el a kutatók megkeresését, mint valaha.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy

a cégvezetők 54 százaléka tudna legalább egy példát mondani arra, hogy hallottak már olyan esetről, amikor valakik korrumpálni próbálták hivatalos szerv ügyintézőjét.

A megkérdezettek fele 250 millió és 1 milliárd forint éves bevételt produkáló vállalkozást vezet, a másik felük ennél nagyobbat.

A válaszolók 12 százaléka elfogadna egy olyan ajánlatot, hogy 10% visszacsorgatásáért a cége szerezzen meg egy ígéretes szerződést. További 6% "nem tudom"-mal válaszolt a kérdésre.

A legismertebb ÁFA-csalási módszert a válaszolók fele elég nyugodtan viselné. Megkérdezték őket, hogy mit tennének, ha megtudnák, hogy az általuk külföldre eladott terméket a vevő visszahozná Magyarországra, és végül itt értékesítené. 27% semmit se tenne, 22% nem tudja, hogy mit tenne. Ezzel ugyan a cégvezetők aktívan nem követnének el ÁFA-csalást, de a NAV már azért is megbüntethetné őket, hogy tudták, de nem jelentették.

Ha egy beszállítójuk azzal jelentkezne, hogy mostantól ugyanazt a terméket egy közbeiktatott új cégen keresztül akarja szállítani, akkor 20% ebbe simán beleegyezne, 18% pedig nem tudommal válaszolt. Ez a kérdés azért érdekes, mert egy a termék értékét nem növelő közvetítő beiktatása sok esetben korrupciós machinációra utal.