Az NVI honlapján már tegnap éjjel kikerültek a választási adatok szavazóköri szinten elemezhető formában, érdemes hát jobban megnézni őket.

A jó hír az, hogy nagy, rendszerszerű választási csalás nem volt.

Ezt bizonyítja, hogy a szavazóköri eredmények eloszlása egészen szabályos volt. Ha mondjuk szisztematikusan csaltak volna azokban a szavazókörökben, ahol csak fideszes és fideszes önkormányzati delegáltak voltak, akkor azt látnánk, hogy nem normális harang alakban oszlanának el a szavazókörök, hanem valami ferdébb, szabálytalanabb alakban. Szerencsére nem.

Itt például azt látni, hogy hány szavazókör kerül különböző kategóriába az érvényes szavazatok arányának átlagától való eltérés szempontjából.

Máshogyan ugyanez, ha egyszerűen sorba rendezzük a tízezernyi szavazókört:

Tehát nagyon kevés szélsőséges szavazókör volt, a többi pedig elég egyenletesen rendezhető sorba.

A nagyon lelkesen részt vevő és nemmel szavazó falvak között rengeteg a mikrofalu. Hogy térképre lehessen vinni az adatokat, anélkül, hogy káoszt látnánk, kiszűrtem azokat a szavazóköröket, ahol négyszáznál kevesebb érvényes szavazat volt.

Itt vannak tehát azok a szabad szemmel látható szavazókörök, ahol a szavazópolgárok többsége azt tette, amit Orbán Viktor kért tőle, azaz nemmel szavazott.

(Kritérium: több mint négyszáz szavazó, az összes szavazó 50 százalékánál több „nem” szavazat.)

Mindössze ötszáz ilyen szavazókör volt egyébként az országban, a több mint tízezerből. Három-négy fő csomópontban vannak a kormány idegenellenes üzenetére vevő és mozgósítható körzetek: a szokásos északnyugat-magyarországi fideszes hátország, Bács-Kiskun megye déli része, néhány Pest, Nógrád és Heves megyei szavazókör és egy komolyabb csomópont Szabolcs megye keleti részében.

Külön érdekes, hogy a Győr és Sopron közötti 85-ös főút mentén mennyire sűrűek ezek a nemmel szavazó szavazókörök.

Ennek a környék hagyományos politikai beágyazottsága mellett ahhoz is köze lehet, hogy itt él az országban szinte mindenki, akit a migráció valóban hátrányosan érintett: sokan ingáznak itt Ausztriába, és ők tényleg sokat szívtak a határellenőrzés visszaállításával.

De a leginkább a kormány mellé álló város az országban a szabolcsi Baktalórántháza, ahol a szavazók 74 százalékát sikerült rábírni, hogy menjenek el és szavazzanak nemmel. Ez talán azért is lehet, mert ott a polgármester kötelezte az összes közmunkást, hogy menjenek el szavazni.

A közöny eloszlása kevésbé koncentrált. A lenti térképen azok a szavazókörök vannak, ahol nem érte el 30 százalékot az érvényes szavazatok aránya, ha Budapestet nem számítjuk (a fővárosban a közel kétezer szavazókör több mint fele felkerülne a térképre).

(Kritérium: 30 százaléknál kevesebb leadott érvényes szavazat, legalább négyszáz szavazó, Budapest nélkül.)

Budapesten kívül Pécsen, Szegeden, Miskolcon, Kazincbarcikán és Ózdon volt ordító a közöny, de Salgótarján, Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok is több szavazó körrel reprezentál a közönylistán.

Soha nem volt még olyan sok szándékosan érvénytelenül leadott szavazat, mint ezen a népszavazáson. Akik nem értettek egyet a kormány szándékaival, főleg a távolmaradás mellett döntöttek, az érvénytelen szavazatok eloszlása ennek ellenére jelzi, hol érezték sokan úgy, hogy valamilyen módon tiltakozniuk kell az értelmetlen kérdés és a mindent elárasztó kormányzati propaganda miatt.

Az „ösztönös”, azaz véletlenül elrontott szavazólapok aránya legfeljebb 1-1,5 százalék körül lehet, ezen a szavazáson viszont 6,2 százalék volt. Mindössze 252 olyan szavazókör volt, amiben ne lett volna érvénytelen szavazat (és ezek között messze a két tiszabői szavazókör volt a legnagyobb).

Az érvénytelen szavazatok eloszlása egyébként valamivel ferdébb, mint az érvényes szavazatoké:

A legnagyobb arányban érvénytelenül szavazó szavazókörök Budapesten voltak, a lenti térképre azok kerültek fel, ahol a szavazáson megjelentek több, mint ötöde adott le érvénytelen szavazatot.

(Kritérium: legalább 20 százalék érvénytelen szavavazat a szavazáson megjelentek arányában.)

A legnagyobb arányban a Radnóti Miklós utca északi részében szavaztak az emberek érvénytelenül, itt majdhogynem többségben voltak az érvénytelen szavazatok. De a főváros 1437 szavazóköréből 899 szavazókörben volt tíz százalék feletti az érvénytelen szavazatok aránya.

Érdemes megnézni ugyanezt visszafelé, tehát hol volt a legkevesebb érvénytelen szavazat.

(Kritérium: legfeljebb 5 százalék érvénytelen szavavazat a szavazáson megjelentek arányában.)

Az egyik zuglói szavazókörben, a XIV. kerületi 24-esben pont olyan arányban szavaztak érvénytelenül, mint egy normális választáson lettünk volna, ami erősen kilógott az eredmények közül.

Van két körzet, ahol az érvénytelen és az érvényes szavazatok aránya is alacsony volt. Az itt lakók egyszerre mondtak nemet a kormány bohóc kérdésére, de provokálni se hagyták magukat. Mind a kettő a Józsefvárosban van:

• Budapest VIII., 45. szavazókör (Magdolna-Dobozi-Lujza-Szerdahelyi utcák között). Érvényes szavazatok: 18,15 százalék, érvénytelen szavazatok: 4,91 százalék.
  
• Budapest VIII., 62. szavazókör (Diószeghy Sámuel utca). Érvényes szavazatok: 16,04 százalék, érvénytelen szavazatok: 4,3 százalék.
  

De érvénytelen szavazatot sem csak Budapesten adtak le, sőt. A 226 ezer érvénytelen szavazatból valójában csak 63 ezer érkezett a fővárosból – itt inkább távolmaradással tiltakoztak –, az érvénytelen szavazatok 72 százalékát vidéken adták le.

Itt vannak a kiemelkedően teljesítő vidéki érvénytelen-szavazó szavazókörök: ahol meghaladta az érvénytelen szavazatok aránya a 14 százalékot.

(Kritérium: legalább 14 százalék érvénytelen szavazat a szavazáson megjelentek arányában.)

Nagyrészt a budapesti vonzáskörzetben található elővárosok (ezeken belül is nagy lelkesedéssel Budaörs, Budakeszi és Telki), és néhány megyei jogú város (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Veszprém) belső kerületei. És pár olyan aprófalu, ahol annyira kevés szavazó van, hogy néhány érvénytelen szavazattal is fel lehetett kerülni a toplistára.