Fordíthat még Dobrev Klára? Megtarthatja előnyét Márki-Zay? A 444 projekciós mutatója erre segít válaszolni.

Súlyos dokumentumfilmmel rukkolt elő a Netflix: a The Social Dilemma minden eddiginél érthetőbben mutatja meg, hogyan veri szét az emberi civilizációt a közösségi média és a megfigyelési kapitalizmus.

13 beteg halt meg tegnap óta.

Brüsszel reméli, a könnyebben hozzáférhető adatok abban is segítik a kontinens cégeit, hogy felvegyék a versenyt az amerikai és kínai riválisaikkal, például a mesterséges intelligencia terén.

Pont ugyanazért, amiért egy nőnek veszélyesebb autóban ülnie, kellemetlenebb irodában dolgoznia, és problémásabb okostelefont használnia, mint egy féfinak. Az űrsétáról pedig már ne is beszéljünk!

Az épülő digitális totalitárius államban a konfliktuskezelés legjobb módja nem a viták rendezése, hanem rengeteg adattal és algoritmussal felmérni, ki csinálhat bajt, majd ennek megfelelően kezelni a problémát. Ha kell, táborokban, tömegesen.

Nem találták meg a titkos másolat funkciót.

Így már biztos a kétharmad.

Kínában épül a modell, ami minden állampolgárt aszerint értékel majd, hogy hogyan viselkedik az életben. De sok jel utal arra, hogy ez a disztópikus jövő nem csak a kínaiakat, hanem a többi országot is fenyegetheti.

Aki ijedősebb, nyugodtan cseréljen jelszót.

Az is kiderül, melyik budapesti környék a legkevésbé idegengyűlölő, ki nyerte a népszavazást, és volt-e választási csalás.

Remélhetőleg történelmi jelentőség per lesz belőle. Ki kell jelölni az adatgyűjtés határait, az egyszer biztos.

A Snowden-film előzetese szerint a szivárogtató egy bűvös kockába rejti a memóriakártyát. Ez valójában nem így történt, de akár történhetett volna így is.

Vagy túlzott az ügyészség.

Senki sem akar házasodni, viszont a nőknek relatíve nem olyan rossz. Sok a kórházi ágy, de kevés az orvos. Budapesten meg lehet élni, az országban máshol nem nagyon. Kevés az autó, de sok a gabona. Kijött az éves európai statisztikai évkönyv.