Végre elmagyarázták, miért hatalmas baj, hogy a nőknek sorban kell állni a vécéhez

  • Az irodai átlaghőmérséklet, az autók ülése, a mobiltelefonok mérete, a katonák védőfelszerelése és a vécék.
  • Csak pár dolog, amelyeket elsősorban férfiak számára, férfiak adatait felhasználva terveztek, pedig nők is használják őket.
  • Egy brit újságíró most írt egy könyvet, amiben összeszedte, miért baj, hogy a világ egy részét a férfiak számára találták ki.
  • Ez minimum kellemetlen, de van, hogy veszélyes is a nők számára.

Múlt héten, március 29-én a NASA az űrkutatás történelmében először egy kizárólag nőkből álló csapatot küldött volna űrsétára. Ez ebben az esetben azt jelentette volna, hogy két nő, és csak ők ketten hagyják el az űrállomást, Christina Koch és Anne McClain. Nem jött össze. Hogy miért?

Azért, mert az űrállomáson csak egy, az űrsétára alkalmas, közepes méretű űrruha volt használatra készen, már pedig a két nőnek kettőre lett volna szüksége.

Így végül McClain helyett egy férfi űrhajós hajtotta végre a küldetést Kochhal.

Szinte napra pontosan két évvel ezelőtt Samira Ahmed BBC-s újságíró vécére akart menni a londoni Barbican Központban, ahol éppen dokumentumfilm-vetítés volt. Csakhogy, a női vécé előtt gigantikus sor állt, hosszabb, mint bármikor. A Központ épp akkoriban döntött úgy, hogy átalakítja a férfi és a női vécéket. Mindkettő koedukált lett, éppcsak az egyikben kizárólag piszoárok voltak, a másikban pedig fülkék. Az történt, amire mindenki számíthatott: a fülkés vécé előtt hatalmas sor lett, a piszoáros előtt meg semmilyen. A piszoáros vécét csak férfiak használtak, a fülkéset férfiak és nők is.

De a nőknek mindenképpen sorban kellett állniuk.

A két eset időben és térben is távol helyezkedik el egymástól, de valójában ugyanarról a dologról van szó: a világ egy része sokkal inkább a férfiaknak kedvezően lett kitalálva, ez pedig a nőknek minimum kellemetlenséget okoz., de akár veszélyes is lehet.

  • Hogyne lenne veszélyes, amikor az autózás történetének nagy részében csak férfi anatómiájú bábukat használtak a törésteszteknél?
  • Hogyne lenne kellemetlen, amikor az irodák hőmérséklete általában 5 fokkal hidegebb annál, ami egy nőnek ideális, de a férfiaknak pont így jó?
  • Hogyne lenne kockázatos, amikor a védőfelszerelések nagy részét férfiakra szabják, legyen szó akár egy építkezésről vagy a katonaságról?
  • Hogyne lenne zavaró, amikor egy átlagos méretű okostelefont egy átlagos kezű nő alig tud a kezébe venni?

„Mindezeknek következményei vannak. Nap mint nap hatással vannak a nők életére. Ez a hatás lehet viszonylag kicsi - mint amikor egy nő nem éri el a felső polcot. Ez irritáló, de nem életveszélyes. Nem úgy, mint karambolozni egy kocsival, amelynek a biztonsági tesztje nem számolt a nők jellemzőivel. Vagy meghalni egy szúrt sebtől, mert a rendőrségi védőfelszerelés nem illeszkedik megfelelően a női testhez. Az ilyen nők számára akár halálos is lehet, hogy egy olyan világban élnek, amit férfiak adataira építettek” - írta pesszimistán könyvében Caroline Criado-Perez.

Caroline Criado-Perez egy brit feminista szerző, újságíró, akinek a múlt hónapban jelent meg a könyve, Invisible Women: Exposing Data Bias címmel. Ebben egy sor olyan tárgyat, szolgáltatást, élethelyzetet elemez, amelyek kialakításának alapjait férfiakról származó adatok jelentik, pedig nőket is bőven érintenek. Az egész témának azután látott neki, miután megtudta, hogy hiába vezető halálok a nőknél is a szívroham, a kezeléseket férfiak adatai alapján állítják össze. Holott a női test reakciója szívroham esetén eltérő lehet a férfi testétől. A könyv legfontosabb pontjait a szerző egy cikkben is összefoglalta nemrég a Guardianban, a NASA félresikerült űrsétája után pedig a BBC is kifagatta a tapasztalatairól.

A nőknek takaróba burkolózva kell dolgozniuk

Az irodaházakban, munkahelyeken beállított általános, a munkához leginkább ideális hőmérséklet 20-24 fok. Ezt a sztenderdet a 60-as években határozták meg, a lényege az volt, hogy ne legyen se túl hideg, se túl meleg, így a dolgozók testének ne kelljen plusz energiát fektetnie hőgenerálásába vagy hőleadásba (hidegrázás, izzadás). A hőmérséklet meghatározásához egy sor adatot figyelembe vettek, köztük egy olyat, ami az átlagos test anyagcseréjére vonatkozik.

Igen ám, de ez az adat az átlagos dolgozót egy 40 éves, 70 kilós férfinak képzelte el. Ezzel a probléma az, hogy a nők teste kissé másképp működik, így nekik más hőfok ideális.

Egy 2015-ös holland tanulmány kimutatta, hogy a nőknek 5 fokkal magasabb hőmérséklet lenne ideális a munkához, különben fázni fognak. Ezt le is tesztelték, 16 nőt ültettek be dolgozni egy irodába, megmérték az adataikat, és arra jutottak, hogy a korábbi - férfiak adatait alapul vévő - mérés 35 százalékkal becsülte túl a női test hőtermelését. Ezért van az, hogy a nyáron nyáriasan öltözködő nők takarókba burkolózva dolgoznak a klimatizált irodában, míg a férfiak simán elvannak rövidnadrágban.

Fotó: CAIA IMAGE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Science Photo Library

Criado-Perez szerint más munkahelyi helyzetekben sem veszik számításba a nőket, gondoljunk csak a munkahelyi balesetekre! A por által okozott betegségekről a bányászok körében sokmindent lehet tudni - mondta Criado-Pereznek a Stirlingi Egyetem egyik kutatója. De mi a helyzet a női munkaterületeken tapasztalható betegségekkel, balesetekkel? A kozmetikákban, körömlakkosként dolgozó nők napi szinten kerülnek kapcsolatba mindenféle vegyi anyagokkal, amelyek rákot, vetélést vagy tüdőbajt okozhatnak. Ezek a vegyszerek nem csak a bőrükön keresztül hatnak rájuk, hanem a levegőn keresztül is belélegezhetik a káros hatóanyagaikat. Aztán hazamennek, és elvégzik az otthoni takarításokat, szintén egy csomó vegyi anyagot használva.

Criado-Perez azt írja, hogy ezeknek a munkáknak a hatásai nagyrészt ismeretlenek.

Az otthoni munkát pedig alapból bele sem számolják a gazdasági adatokba. Többek között ezért hívják a takarítást, gyereknevelést láthatatlan munkának, amit leginkább a nők végeznek.

Másfelől, a nőknek azokban az iparágakban sincs könnyű dolguk, amelyek alapvetően férfiközpontúkat, vagy legalábbis azok voltak. Ilyen például az űrhajós-munka, ahol a férfiaknak testhezálló űrruhából van elég az űrállomáson, de a nők számára alkalmasabb méretből már nem. A Nemzetközi Űrállomáson múlt héten történt malőr abból indult ki, hogy Anne McClain a közelmúltban részt vett egy űrsétán, és a korrábbiaktól eltérően nem nagy, hanem közepes méretű űrruha volt rajta.

Anne McClain 2019. március 22-én, a világon 13. nőként sétálhatott az űrben. Most pénteken Christina Kochhal ők lehettek volna az elsők, akik egyszerre űrsétálnak nőként az űrben, de nincs rájuk elég űrruhaFotó: Nick Hague / NASA - közkincs

Az asztronauta korábban azt hitte, a nagy és a közepes méretű felszerelés is jó rá, de ezen az űrsétán rájött, hogy a közepes méretű ruha sokkal biztonságosabb a számára (amúgy űrruhából három méret van, közepes, nagy és extra nagy, miután a kisméretűeket a 90-es években kivonták a forgalomból). Mivel azonban a március 29-ei űrsétára csupán egy közepes méretű ruha volt felkészítve, ezt pedig a kolléganője használta, egy másik ruhát pedig 12 órába telt volna összeállítani, inkább lemondta a sétát.

Ami fontos az esetből, az a méret. Criado-Perez szerint egy sor példa van rá, hogy bizonyos munkakörökben a felszerelések egyszerűen nem megfelelőek a nők számára, mert férfiakra tervezték őket, ezért a nők számára nagyok vagy rossz a kialakításuk.

Egy New York-i szakszervezet szerint az építkezéseken dolgozó nőket több kar- és csuklósérülés, ficam és rándulás éri, mint a férfiakat. Nagyon kevés adat van arra nézve, hogy mi okozza ezeket a sérüléseket, de Criado-Perez szerint legalább részben köze lehet hozzá, hogy a sztenderd védőfelszerelést a férfi testre tervezik. Arról nem is beszélve, hogy egy átlagos cementes zsák súlya épp megfelelő egy férfinak, de egy nőnek már nem. A téglák méretével ugyanez a helyzet.

A védőfelszerelést a törvény szerint a munkáltató biztosítja a munkavállaló számára azokban a munkakörökben, amelyeknél szükséges. A brit szakszervezeti szövetség szerint azonban a munkáltatók sokesetben úgy gondolják, elég, ha adnak a női munkásoknak egy kisebb méretű férfi felszerelést.

Pedig ez bőven nem elég, a nőknek nem csak a méreteik kisebbek, hanem a testük alakja is más, a mellméret, a csipő és a comb pedig alapvetően befolyásolja, hogyan illeszkedik a védőruha a testhez. Az átlagos amerikai munkavédelmi maszk például a nők nagy része számára egyszerűen nem jó.

Egy 2017-es szakszervezeti jelentés szerint különösen rossz a helyzet a rendvédelmi szerveknél: csak az ottdolgozó nők 5 százaléka mondta azt, hogy a védőfelszerelése sosem akadályozta a munkában. 1997-ben egy brit rendőrnő meghalt, miután levette a védőruháját, mondván, képtelen volt benne használni a faltörő kost, hogy bejusson egy lakásba. Halálra késelték. Két évvel később egy másik brit rendőrnő bevallotta, hogy sebészeti beavatkozásra volt szüksége, annyira nyomta a mellét a rendőrségi mellvért. Az eset után 700 másik rendőrnő tett panaszt a védőfelszerelés miatt. Ez a probléma Criado-Perez szerint 20 év alatt sem oldódott meg, a brit rendőrnők ma is rendszeresen panaszkodnak rá, hogy a védőfelszerelés nyomja a mellkasukat.

A katonaságnál szintén vannak hasonló problémák, az amerikai hadseregben jelenleg több nő szolgál, mint bármikor korábban, a Buzzfeednek pedig idén tucatnyian beszámoltak arról, hogy a katonai orvosok ignorálják a problémáikat, a taktikai védőfelszerelésük pedig férfiakra van szabva. Ezért volt, akinek egyszerűen ki kellett vennie belőle az oldalpáncélt, hogy egyáltalán magára tudja venni. Ha ott találják el, védtelen lenne a golyóval szemben.

A női vécé előtt kígyóznak a sorok

Samira Ahmed vécés sztorija annyiban szélsőséges eset, hogy a legtöbb mosdó nem kamu-koedukált (hiszen a fülkék és a piszoárok leosztásával a Barbican tulajdonképpen ugyanúgy felosztotta a két helyiséget férfi és női részre). Ehelyett szimplán fifty-fifty osztják be a teret: a legtöbb mellékhelységben ugyanakkor tér jut a férfi és a női mosdóra.

A férfi vécék ugyanakkor sokkal hatékonyabban működnek a piszoárok miatt, így egy ugyanakkora méretű férfi vécé sokkal több embert képes kiszolgálni egységnyi idő alatt, mint egy női.

Plusz:

  • Egy nőnek alapból 2,3-szor több időbe telik elvégeznie a dolgát, mint egy férfinak.
  • Az idősebb emberek többsége nő, nekik ez még tovább tart.
  • A nők nagyobb eséllyel kísérnek gyereket és idősebb embert a vécére, mint a férfiak.
  • A szülőképes korú nők 20-25 százaléka adott pillanatban menstruál. Nekik gyakran tampont kell cserélni.
  • A várandós nők az átlagosnál jóval többször járnak a mosdóba, a terhesség miatt ugyanis többször kell pisilni.

Mindezek miatt a különbségek miatt elég nehéz amellett érvelni, hogy az egyenlő nagyságú férfi-női vécé, az fair - érvel Criado-Perez.

Férfi bábuk segítségével fejlesztették az autókat is

A statisztikák szerint a férfiak nagyobb eséllyel karamboloznak az autójukkal, a legtöbb baleset sérültje ugyanis férfi. De ha egy nő szenved balesetet, akkor egy amerikai kutatás szerint egy férfinál 47 százalékkal nagyobb esélye van, hogy komolyabban megsérül, 71 százalékkal, hogy mérsékelt sérülést szenved,

és 17 százalékkal több esélye van rá, hogy meghal.

Ennek mind köze van a kocsi kialakításához, és ahhoz, hogy a nők a férfiaktól eltérő módon használják azt. Például a nők a férfiakhoz képest általában előrehúzzák az ülést, amikor a volánhoz ülnek, hogy a lábuk kényelmesen elérje a pedált, és feljebb is állítják, hogy jobban kilássanak. Ezzel viszont Criado-Perez szerint már kikerülnek a sztenderd pozícióból, vagy ahogy a kutatók nevezik, “pozíción kívüli” vezetők lesznek. Azaz egy balesetnél sokkal inkább ki lesznek téve a sérüléseknek. A térd, a csípő helyzete ebben a helyzetben például sérülékenyebbé teszi a lábakat.

Koccanásoknál is nagyobb veszélynek vannak kitéve a nők, mivel kevesebb izom van a nyakukon és a felsőtesükön, ezért hajlamosabbak nyaki sérülésre. Egy svéd kutatás szerint a koccanásos baleseteknél bekövetkező rázkódást az ülés is kevésbé képes tompítani a nők esetében, mint a náluk jellemzően nehezebb férfiak esetében.

Ezeknek a különbségnek az az alapja, hogy a törésteszteken használt bábuk évtizedeken keresztül férfi-alakúak voltak.

A bábukat először az 50-es években kezdték használni a törésteszteken, a legtöbbet használt bábu pedig egy 1,77 méter magas és 76 kilogrammos férfinak felelt meg. Ez a bábu lényegesebben magasabb és nehezebb volt egy átlagos nőnél, sőt, az izmainak az aránya és elrendezése sem hasonlított a női testhez.

Fotó: Christoph Soeder/dpa Picture-Alliance/AFP

Criado-Perez szerint az Egyesült Államok először 2011-ben kezdett tényleg a női testhez hasonló bábukat használni a hivatalos törésteszteknél, de szerinte még ennél is kérdéses, mennyire hasonlít ténylegesen a női testhez. Idézte a svéd Nemzeti Közlekedési Kutatóintézet kutatási vezetőjét, aki 2018-ban egy konferencián azt mondta, hogy az EU hivatalos törésteszetekre vonatkozó előírásaiban például nem szerepel az az előírás, hogy egy antropomorfológiailag megfelelő női bábut is használni kell.

Rákérdezett a törésteszt-osztályozásokat végző európai EuroNCAP szervezetnél is, hogy mi a helyzet a női bábukkal. Ott azt mondták neki, hogy 2015 óta férfi és női bábukat is használnak, a női bábuk pedig antropomorfológiailag megfelelőek. Bár Criado-Perez szerint állítólag azt is elismerték, hogy néha csak lekicsinyített férfi bábukat használnak női bábuként.

A terhes nőknél sem egyszerű a helyzet, ugyan 1996-ban bemutattak egy terhes bábut is a törésteszteken, de Criado-Perez szerint az Egyesült Államokban és az EU-ban még mindig nem előírás a használata. A biztonsági övek szintén nincsenek terhes nőkre optimalizálva. Egy 2004-es kutatás szerint a harmadik trimeszterben lévő terhes anyák 62 százaléka egyszerűen képtelen használni a biztonsági övet, mert problémás bekapcsolniuk a nagy hasuk miatt.

A kütyük is jobban kedvelik a férfiakat

Az okostelefonok átlagos mérete manapság 14 centiméter. Az átlagos férfi Criado-Perez szerint ezt lazán megtartja egykézben, a nők azonban azt tapasztalhatják, hogy a telefon majdnem akkora mint a teljes kezük. Példaként az Észak-Karolina Egyetem egyik kutatóját hozza, aki 2013-ban egy törökországi tüntetés feloszlatását szerette volna dokumentálni, de nem tudta, mert képtelen volt egykezében megtartani a telefonját, miközben a másik keze valószínűleg a szája előtt volt a könnygáz miatt.

De programok is tudnak minimum problémásak lenni:

A Washington Egyetem 2016-os kutatása szerint a Google beszédfelismerő szoftvere 70 százakékkal pontosabban ismeri fel a férfihangot. Ez egy telefonnál simán kellemetlen, egy autónál már veszélyes is lehet. Criado-Perez idéz egy autós blogot, amelynek egy nő elmesélte, hogy az autója csak a férje parancsait képes dekódolni, még akkor is, ha a férfi egyébként az anyósülésen ül.

Az Apple 2014-ben indította útjára az egészség-monitorozó alkalmazását. A program képes volt mérni a vérnyomást, a véralkoholszintet, még a vasszintet is. De a női ciklust nem lehetett vele követni.

Egy 2016-os kutatás megvizsgálta a 12 legnépszerűbb fitness alkalmazást, és arra jutottak, hogy kalória és a lépésszámláló durván alábecsüli a házimunka során elégetett energiát. A lépésszámláló 74 szalékkal mutat kevesebbet, a kalóriaszámláló 34 százalékkal. Házimunkát pedig túlnyomó többségben nők végeznek.

Caroline Criado-Perez szerint mindez semmiképpen sem egy összeesküvés, és pláne nem szabad ezt az egészet úgy értelmezni, hogy a férfiak összeesküdtek a nők ellen, mert nem erről van szó.

Hanem arról, hogy a társadalom egyik feléről megfeledkeztek.

“Attól, hogy mindez nem szándékos, a nemek közötti adatszakadék még létezik és komoly hatással van a nők életére” - mondta.