Kórházak, ahol minden második beteg meghalt az intenzíven
- A járvány első évében jóval többen haltak meg intenzív osztályon, mint előtte.
- Óriási különbségeket találunk a kórházak közt egy nyilvános, eddig feldolgozatlan adatbázisban. Van, ahol minden második beteget elvesztettek, máshol csak minden tizediket.
- Az okokról hiába érdeklődünk.
- Bemutatjuk azokat a kórházi covid-számokat is, amiket sikeresen pereltünk ki az állami fenntartótól.
- De talán ennél is tanulságosabb, mi az, amiről fogalma sincs a hivatalnak.
Majdnem minden negyedik beteg meghalt 2020-ban a magyar intenzív osztályokon, összesen 11 700-an. Egy évvel korábban, amikor még nem volt koronavírus-járvány, minden ötödik embert vesztettek el, összesen 9400-at.
Voltak egészen kiugró megyék is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 50 százalékot közelítette a halálozási arány 2020-ban, de Komárom-Esztergomban és Pest megyében is meghaladta a 40-et. A járvány előtti utolsó évben sehol sem fordult elő ilyen.
Egyes kórházak intenzív osztályán minden második beteg meghalt.Ilyen a törökbálinti tüdőgyógyintézet, a budapesti Szent Margit Kórház, a ceglédi, a pápai, a nyíregyházi és a tatabányai kórház. (Ebben a statisztikában mindenki szerepel, aki intenzív osztályon halt meg, nemcsak a covidosok. Fontos lenne ismerni a fertőzöttek halálozását is, de mint látni fogjuk, az illetékes állami hivatal bíróság előtt állította, hogy fogalma sincs róla.)
A tatabányai kórház azért is emlékezetes, mert hetekre be kellett zárni, olyan sok dolgozó és beteg kapta el a koronavírust. Müller Cecília tisztifőorvos súlyos hibákat rótt fel az intézménynek 2020 áprilisában, az első járványhullám idején: nem különítették el időben a covidos betegeket, nem használták megfelelően a védőfelszereléseket, többen a tüneteik ellenére is dolgoztak. A kórház azóta leváltott főigazgatója létszámhiányra panaszkodott, de nem kapott helyettesítést.
A Szent Borbálában már 2019-ben is elég magas, 45 százalékos volt az intenzíves halálozási arány. A törökbálinti, a ceglédi és a pápai kórház szintén az élmezőnyben volt a járvány előtt, akárcsak a Szent Margit Kórház.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint általában azokon az intenzív osztályokon haltak meg sokan a járvány első évében, ahol korábban is magas volt a halálozás. Ez fordítva is igaz: a Semmelweis Egyetemen a koronavírus felbukkanása után is tartották a korábbi, jóval alacsonyabb szintet, akárcsak a Honvédban vagy a Péterfyben.
Az ábrán minden pötty egy-egy kórházat jelöl. A vonal feletti kórházakban az országosnál nagyobb mértékben nőtt a halálozás, a vonal alattiaknál pedig kevésbé, vagy még csökkent is.
A Korányi Kórházban majdnem duplájára nőtt az intenzíves halálozás egyik évről a másikra, feltehetően azért is, mert az első és a második járványhullámban is kiemelt ellátóhelyként működött. A Dél-pesti Centrumkórház is hasonló szerepet töltött be, ott 30 százalékos volt az emelkedés.
A második hullám elején, 2020 szeptemberében arról szóltak a hírek, hogy ebben a két kórházban elfogyott a lélegeztetős kapacitás. (A lélegeztetett betegeket intenzív osztályokon ápolják.) Orbán Viktor személyesen látogatott el a Korányiba, ahol elmondása szerint meggyőződött arról, hogy minden rendben van. A Facebookjára feltöltött videón viszont látszott, hogyan szakított félbe egy orvost, aki azt magyarázta volna neki, nem lélegeztetőgépből, hanem szakemberből van kevés.
Balassagyarmaton is jelentős mértékben, 23-ról 42 százalékra ugrott a halálozási arány. A Kenessey Kórház kiemelt covid-ellátóhely volt a második hullámban, vagyis amíg lehetett, ide koncentrálták a környékbeli betegeket és az egészségügyi dolgozókat. A közeli salgótarjáni kórház nem kapott ilyen státuszt, ez is magyarázhatja, hogy ott miért javult a statisztika.
Az észak-magyarországi régió másik kiemelt kórházában, a miskolciban kisebb mértékben romlott a halálozási arány, igaz, ott már 2019-ben 33 százalékos volt.
A fertőzéshelyzettől függően a kormány egyre több kórházat vont be a covidos ellátásba, még 2020 októberében is bővítette a listát. Van, ahol szinte egész évben, máshol csak az utolsó hetekben ápoltak fertőzötteket, ami bizonyára befolyásolta a halálozási arányt.
Ideális esetben azt is meg tudnánk mondani, mitől ilyen szélsőségesek a különbségek.
Hogy lehet ennyivel jobb a Semmelweis halálozási mutatója, mint a törökbálinti vagy a tatabányai kórházé?Miért magasabb a halálozás a Szent Margit Kórházban, mint a Korányiban vagy a Dél-pesti Centrumkórházban, ahol kezdettől fogva nagy volt a covidos terhelés?
Más módszereket használtak? Nem mindenhol dolgoztak ugyanolyan alaposan? Van, ahol túl sok beteg jutott egy-egy ápolóra, nem tudtak mindenkire eléggé figyelni? Vagy túl kevesen rendelkeztek speciális, intenzív terápiás végzettséggel, az odavezényelt dolgozók pedig idegenül mozogtak a bonyolult gépek közt? Netán a kórtermek elosztásán, az épület struktúráján múlt? Ahol egyszerre több beteget tudtak szemmel tartani, kevésbé hibáztak? Vagy a nagyobb szobákban könnyebben terjedtek egyéb kórokozók, növelve a kórházi fertőzések számát?
Ez mind egyszerre igaz lehet. Nem véletlenül mondták intenzíves szakorvosok a járvány idején, hogy fontos lenne ismerni a kórházakra lebontott adatokat, mert abból lehetne tanulni, fejleszteni az ellátást. Ehhez képest az egyszerű halálozási arányszámokat is jókora csúszással, éves összesítésben teszik közzé.
2020 novemberében a pécsi Transzlációs Medicina Intézet munkatársa hét nagy kórházból gyűjtött be adatokat, többek közt a betegek és intenzíves orvosok, ápolók arányáról és a halálozási számokról. Már majdnem nyilvánosságra hozta őket, amikor megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium felhívását arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A számok homályban maradtak.
Ehhez a cikkhez megkerestük a legrosszabb intenzíves halálozási mutatóval rendelkező kórházakat és az állami fenntartót is, hogyan magyarázzák az adatokat. Csak a kiskunhalasi kórháztól kaptunk választ, Szepesvári Szabolcs főigazgató azt írta:
„Egy intenzív osztály halálozási mutatóit nagyban befolyásolja annak ellátási jellege. Országunkban és a világon is számos, speciális ellátással foglalkozó intenzív osztály létezik, úgy mint kardiológiai, traumatológiai, szívsebészeti profilú. Kórházunk intenzív osztálya általános profilú, így vegyesen lát el operáltakat, traumás sérülteket, kardiológiai eseteket, szeptikus betegeket, mérgezetteket... Önmagában a halálozási mutató nem ad lehetőséget az osztályok közötti összehasonlításra, mivel azt nagyban befolyásolja, hogy oda milyen profilú betegek érkeznek, azok átlagéletkora mennyi, és milyen állapotsúlyosságban veszik fel őket.”
Ezekről nincsenek nyilvános adatok.
Extra terhelés
Az intenzív osztályok 2020 szeptemberétől idén márciusig szinte folyamatosan átlag feletti fordulatszámon pörögtek. Az ábrán a fekete vonal azt mutatja, hogy a járvány előtti öt évben átlagosan mennyi intenzív ágyra volt szükség: minden hónapban nagyjából 6-700 darabra. Látszik, hogy a járvány alatt végig extra terhelés hárult az intenzívekre, legfeljebb nyáron jött némi fellélegzés.
Vajon a különösen zsúfolt kórházakban, ahol az intenzív ágyak jelentős részét feltöltötték, nagyobb arányban haltak meg a betegek? Logikusnak hangzik, de 2020-ban nem látszik összefüggés a két dolog között (ábra).
Az országos ágyszámokat ugyan havi bontásban teszik közzé, kórházakra már csak éves szinten bontják le. Ezért nem tudjuk, egy-egy hónapban esetleg mégis összefüggött-e a kettő, és egyelőre azt sem, hogy alakult ez 2021-ben.
Töröltük-e a covid-adatokat? Azt a titkárnőmtől kellene megkérdezni
Egy évvel ezelőtt pert indítottunk az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) ellen, miután hónapokon keresztül hiába kértünk adatokat a kórházi járványhelyzetről. Ezek a számok megmutathatták volna, milyen viszonyok uralkodnak valójában az intézmények falai között, ahová egyetlen független újságot sem engedtek be a járvány alatt, és amiről orvosok sem beszélhettek engedély nélkül. (A Magyar Orvosi Kamara vezetői ugyan rendszeresen megszólaltak, de saját munkahelyükről ők sem nyilatkozhattak, és legfeljebb hallomásból ismertek statisztikákat.)
Megpróbáltuk megtudni, hogy a második hullám kezdetétől fogva mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzíven és sima covid-osztályon. Kikértük a halálozási számokat is, mindezt napokra és az összes kórházra lebontva. Kíváncsiak voltunk, hogy alakult az ápoló-beteg arány, mivel ez kulcsfontosságú a covidos betegek túlélési esélye szempontjából: hiába a végtelen ágy és lélegeztetőgép, ha nincs, aki figyeljen a betegekre.
A hivatal addig húzta a válaszadást, ameddig lehetett, végül másfél hónap után azt írták, keressük fel a koronavirus.gov.hu-t, ahol ezek közül semmilyen adat nem volt elérhető.
A bíróságon továbbra is ragaszkodtak hozzá, hogy az adatok egy része ott van a honlapon, miközben ez nyilvánvalóan nem volt igaz. A többiről ekkor már azt állították, nincs is meg nekik.Takács Péter, a hivatal főigazgató-helyettese később elismerte a tárgyaláson, hogy az adatok egy része rendelkezésre áll. „(...) más kérdés, hogy tároltuk-e azokat, az én vezetésem alatt álló szervezeti egységben biztosan nem”.
Elmondása szerint a jelentések emailben érkeztek be a kórházaktól, és bár a titkárnőjét kellene megkérdezni az archiválás módjáról, a tavaly áprilisi-májusi adatokról azt mondta, szerinte már nincsenek meg. A bíró később „teljesen súlytalannak” nevezte ezt az érvet. (Takácsot azóta egészségügyi államtitkárrá nevezték ki.)
Végül újabb bírósági forduló után, idén májusban kaptuk meg az adatok egy részét. Van, amiről lemondtunk, mert nem lehetett bizonyítani, hogy megvan az OKFŐ-nél, és van, amit a bíróság szerint ugyan ki kell adni, de a hivatal továbbra is azt állítja, hogy nincs meg.
Hosszas pereskedés után sikerült megtudnunk, hogy mikor, mennyi covidos beteget ápoltak intenzív osztályon 2020 novemberétől 2021 márciusáig, mindezt kórházakra lebontva.Más országok nap mint nap közölték ezeket a számokat a járvány alatt, ha nem is intézményenként, de összesítésben mindenképp. Itthon a lélegeztetett betegek számát tették közzé, ami csak közelítésre jó, mert az intenzív osztályon sem lélegeztetnek mindenkit.
A második hullámban háromszor ismerhettük meg az intenzíven fekvő covidosok számát, amikor éppen beolvasták a kérdésünket az internetre költözött kormányinfón. Hónapokkal később, a harmadik hullámban aztán úgy tettek, mintha ez meg sem történt volna. Gulyás Gergely miniszter azt mondta, a nagy érdeklődésre való tekintettel megpróbálják létrehozni ezt az adatot, de amúgy sincs nagy különbség az intenzíves és a lélegeztetős számok közt.
Utóbbit ő maga cáfolta meg korábban, és a kiperelt adatok is azt mutatják, hogy ebben az időszakban az intenzíves fertőzötteknek átlagosan csak 60 százalékát lélegeztették.
A Portfolio korábbi számításai szerint a még vállalható színvonalú intenzíves ellátás felső határa 1800 beteg körül lehet. Ezt úgy számolták ki, hogy a szakdolgozói kamara korábbi közlése alapján nagyjából 2000 intenzív terápiás szakápoló dolgozik az országban három műszakban. Ennél több intenzíves beteg esetén jobban megoszlik a dolgozók figyelme, ami rontja a túlélési esélyeket. Ráadásul itt nem vették figyelembe azokat, akik időközben eltűntek az egészségügyből, mert nem írták alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést.
Ha ebből indulunk ki, 2020-ban még viszonylag messze voltunk a kapacitások felső határától. Az év legrosszabb napján, december 5-én 1029 covidost ápoltak intenzíven országszerte, de persze a nem fertőzötteket is ugyanúgy el kellett látni, és fogalmunk sincs, hogy ők mennyien lehettek.
2021 tavaszán, a harmadik hullámban volt olyan nap, amikor csak az intenzív covidos betegek száma majdnem elérte az 1800-at, és később még tovább romlott a helyzet. Erre az időszakra még nem kaptuk meg az adatokat az OKFŐ-től, de így is állíthatjuk:
biztosan voltak kórházak, ahol súlyos hiányosságokkal működött az intenzív ellátás, és ez feltehetően meglátszott a halálozáson is.Az OKFŐ-nél tudják ugyan, hogy egy-egy kórházban mennyi ápoló dolgozik, és azt is, hogy mennyi beteget ápolnak, de valójában helyben dől el, hogy mennyi beteg jut egy-egy ápolóra, hiszen ez például a kórtermek nagyságától is függ.
Takács a tárgyaláson azt mondta, utólag sem gyűjtöttek ilyen adatokat, vagyis esély sincs rá, hogy az állami hivatalok levonják a tanulságokat. Pedig az ilyen elemzések segíthették volna a felkészülést két járványhullám között.
A perben érintett időszakban - tehát a második hullám közepétől-végétől a harmadik hullám elejéig - szinte végig a Semmelweis Egyetem intenzív osztályán ápolták a legtöbb covidos beteget. 2020. december 5-én itt feküdt az összes beteg 6,4 százaléka, márciusban pedig a 7 százalékot közelítette ez az arány.
Nyolc kórház van még, ahol ezekben a hónapokban legalább egyszer elérte a 40-et az intenzíven ápolt covidosok száma.
Átlagosan a covidos és nem covidos betegek 28 százaléka halt meg ezeken az intenzív osztályokon 2020-ban, míg országosan ez 24 százalék volt. A legtöbb súlyos covidost ellátó Semmelweis kilóg a sorból, ott 12 százalékos volt a 2020-as halálozási arány. Viszonylag alacsony volt még Székesfehérváron (23) és Szolnokon (29) is. Mindebből nem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni, mivel két különböző időszakról beszélünk, amik csak részben fedik egymást.
Ha megyénként nézzük ugyanezt, kiderül, hogy Budapest mellett lakosságarányosan Nógrád megyében volt kimagasló az intenzív ápolást igénylő fertőzöttek száma.
Nógrádban két kisebb kórházban, a salgótarjániban és a balassagyarmatiban kezeltek covidosokat. Ahogy láttuk, Balassagyarmaton országosan is magas, 42 százalékos volt az intenzív osztályos halálozás 2020-ban.
Ötször annyi halott az infektológiákon
A bíróság szerint a hivatalnak ki kellene adnia azt is, hány covidos beteget ápoltak a különböző kórházakban nem intenzív osztályon. Az OKFŐ azonban továbbra is azt állítja, nem rendelkezik ezekkel az adatokkal.
Vagyis a kórházakat fenntartó állami hivatal nem tudja, hol, mennyi középsúlyos covidos esetet kellett ellátni.A főigazgató-helyettes a tárgyaláson erre is azt mondta, a kórházak emailben küldték be a számokat, de utólag talán törölhették őket. Ez azért is megdöbbentő, mert adatok híján az állami szervek sem tudnak elemzéseket végezni.
Takács Péter állítása szerint azt nem is gyűjtötték, mennyi covidos halt meg a különböző kórházakban, akár intenzív osztályon, akár máshol. Csak azt tekintették relevánsnak, hogy éppen hol, mennyi ágy foglalt, mert ez alapján szervezték az elosztást. A covidos halálozás mérése, az ellátás minőségi értékelése ezek szerint nem merült fel szempontként.
A nyilvános adatokból mindenesetre látszik, hogy 2020-ban az infektológiai és a pulmonológiai osztályokon is megugrott a halálozási arány az utolsó járvány előtti évhez képest. Az infektológiákon, vagyis a fertőző betegségeket kezelő osztályokon 4-ről 12 százalékra, a tüdőgyógyászattal foglalkozó pulmonológiákon pedig 8-ról 10 százalékra nőtt a halálozás (beleértve a covidosokat és a nem covidosokat is).
2020-ban majdnem ötezren haltak meg infektológiákon, míg 2019-ben csak ezren.Az egri és a szekszárdi infektológián minden ötödik beteget elvesztettek, vagyis 20 százalék körüli volt a halálozás, de Tatabányán, Gyulán, Dunaújvárosban és Szentesen sem volt sokkal jobb a helyzet (17-18 százalék).
A pulmonológiákra is igaz, amit az intenzív osztályoknál láttunk: főleg azokban a kórházakban magas halálozás, ahol korábban is az volt. Ilyen például a győri, a szombathelyi, a gyulai és a kaposvári kórház. Utóbbiban, vagyis a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban volt a legmagasabb, 20 százalékos a halálozás 2020-ban, vagyis minden ötödik embert elvesztettek ezen az osztályon.
Címlapkép: Kiss Bence
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.