Kórházak, ahol minden második beteg meghalt az intenzíven

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
június 3., péntek 7:55
  • A járvány első évében jóval többen haltak meg intenzív osztályon, mint előtte.
  • Óriási különbségeket találunk a kórházak közt egy nyilvános, eddig feldolgozatlan adatbázisban. Van, ahol minden második beteget elvesztettek, máshol csak minden tizediket.
  • Az okokról hiába érdeklődünk.
  • Bemutatjuk azokat a kórházi covid-számokat is, amiket sikeresen pereltünk ki az állami fenntartótól.
  • De talán ennél is tanulságosabb, mi az, amiről fogalma sincs a hivatalnak.

Majdnem minden negyedik beteg meghalt 2020-ban a magyar intenzív osztályokon, összesen 11 700-an. Egy évvel korábban, amikor még nem volt koronavírus-járvány, minden ötödik embert vesztettek el, összesen 9400-at.

Voltak egészen kiugró megyék is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az 50 százalékot közelítette a halálozási arány 2020-ban, de Komárom-Esztergomban és Pest megyében is meghaladta a 40-et. A járvány előtti utolsó évben sehol sem fordult elő ilyen.

Egyes kórházak intenzív osztályán minden második beteg meghalt.Ilyen a törökbálinti tüdőgyógyintézet, a budapesti Szent Margit Kórház, a ceglédi, a pápai, a nyíregyházi és a tatabányai kórház. (Ebben a statisztikában mindenki szerepel, aki intenzív osztályon halt meg, nemcsak a covidosok. Fontos lenne ismerni a fertőzöttek halálozását is, de mint látni fogjuk, az illetékes állami hivatal bíróság előtt állította, hogy fogalma sincs róla.)

A tatabányai kórház azért is emlékezetes, mert hetekre be kellett zárni, olyan sok dolgozó és beteg kapta el a koronavírust. Müller Cecília tisztifőorvos súlyos hibákat rótt fel az intézménynek 2020 áprilisában, az első járványhullám idején: nem különítették el időben a covidos betegeket, nem használták megfelelően a védőfelszereléseket, többen a tüneteik ellenére is dolgoztak. A kórház azóta leváltott főigazgatója létszámhiányra panaszkodott, de nem kapott helyettesítést.

A Szent Borbálában már 2019-ben is elég magas, 45 százalékos volt az intenzíves halálozási arány. A törökbálinti, a ceglédi és a pápai kórház szintén az élmezőnyben volt a járvány előtt, akárcsak a Szent Margit Kórház.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint általában azokon az intenzív osztályokon haltak meg sokan a járvány első évében, ahol korábban is magas volt a halálozás. Ez fordítva is igaz: a Semmelweis Egyetemen a koronavírus felbukkanása után is tartották a korábbi, jóval alacsonyabb szintet, akárcsak a Honvédban vagy a Péterfyben.

Az ábrán minden pötty egy-egy kórházat jelöl. A vonal feletti kórházakban az országosnál nagyobb mértékben nőtt a halálozás, a vonal alattiaknál pedig kevésbé, vagy még csökkent is.

A Korányi Kórházban majdnem duplájára nőtt az intenzíves halálozás egyik évről a másikra, feltehetően azért is, mert az első és a második járványhullámban is kiemelt ellátóhelyként működött. A Dél-pesti Centrumkórház is hasonló szerepet töltött be, ott 30 százalékos volt az emelkedés.

A második hullám elején, 2020 szeptemberében arról szóltak a hírek, hogy ebben a két kórházban elfogyott a lélegeztetős kapacitás. (A lélegeztetett betegeket intenzív osztályokon ápolják.) Orbán Viktor személyesen látogatott el a Korányiba, ahol elmondása szerint meggyőződött arról, hogy minden rendben van. A Facebookjára feltöltött videón viszont látszott, hogyan szakított félbe egy orvost, aki azt magyarázta volna neki, nem lélegeztetőgépből, hanem szakemberből van kevés.

Balassagyarmaton is jelentős mértékben, 23-ról 42 százalékra ugrott a halálozási arány. A Kenessey Kórház kiemelt covid-ellátóhely volt a második hullámban, vagyis amíg lehetett, ide koncentrálták a környékbeli betegeket és az egészségügyi dolgozókat. A közeli salgótarjáni kórház nem kapott ilyen státuszt, ez is magyarázhatja, hogy ott miért javult a statisztika.

Az észak-magyarországi régió másik kiemelt kórházában, a miskolciban kisebb mértékben romlott a halálozási arány, igaz, ott már 2019-ben 33 százalékos volt.

A fertőzéshelyzettől függően a kormány egyre több kórházat vont be a covidos ellátásba, még 2020 októberében is bővítette a listát. Van, ahol szinte egész évben, máshol csak az utolsó hetekben ápoltak fertőzötteket, ami bizonyára befolyásolta a halálozási arányt.

Ideális esetben azt is meg tudnánk mondani, mitől ilyen szélsőségesek a különbségek.

Hogy lehet ennyivel jobb a Semmelweis halálozási mutatója, mint a törökbálinti vagy a tatabányai kórházé?Miért magasabb a halálozás a Szent Margit Kórházban, mint a Korányiban vagy a Dél-pesti Centrumkórházban, ahol kezdettől fogva nagy volt a covidos terhelés?

Más módszereket használtak? Nem mindenhol dolgoztak ugyanolyan alaposan? Van, ahol túl sok beteg jutott egy-egy ápolóra, nem tudtak mindenkire eléggé figyelni? Vagy túl kevesen rendelkeztek speciális, intenzív terápiás végzettséggel, az odavezényelt dolgozók pedig idegenül mozogtak a bonyolult gépek közt? Netán a kórtermek elosztásán, az épület struktúráján múlt? Ahol egyszerre több beteget tudtak szemmel tartani, kevésbé hibáztak? Vagy a nagyobb szobákban könnyebben terjedtek egyéb kórokozók, növelve a kórházi fertőzések számát?

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt