Koronavírus-számok Magyarországon 12/1/2021
Elhunytak + 192 Σ 34 713
Kórházban - 50 Σ 7 546
Fertőzöttek + 11 152 Σ 1 114 260
Tesztek + 30 920 Σ 8 474 664
Oltottak + 6 129 Σ 6 132 549
A legújabb trendek

Hétpecsétes titokként őrzi a kormány a kórházi járványadatokat

2020 november 26., csütörtök 12:22
  • A kormány alapvető adatokat nem tesz közzé a járvánnyal kapcsolatban, kórházankénti, területi bontásról szó sincs.
  • A minisztérium által létrehozott szakmai kollégium levélben szólítja fel az orvosokat, hogy csak a kormánynak szolgáltassanak adatot.
  • A Népegészségügyi Központ közérdekű adatkérésre azt állítja, nincs tudomása a kért számokról.
  • Gulyás Gergely miniszter közben azzal büszkélkedik, hogy európai szinten is naprakész a magyar adatszolgáltatási rendszer.
  • De elárult egy eddig soha nem közölt számot: éppen 961 fertőzött van intenzíven.
A miskolci intenzív osztály még áprilisban Fotó: Vajda János/MTI/MTVA

Egy hajszálon múlt, hogy valamivel jobban megismerhessük, milyen körülmények közt zajlik a koronavírusos betegek intenzív osztályos ellátása. Molnár Zsolt, a pécsi Transzlációs Medicina Intézet munkatársa hét nagy kórházból gyűjtött be adatokat. Arra volt kíváncsi,

  • milyen a betegek és intenzíves orvosok aránya,
  • a betegek és szakápolók aránya,
  • az intenzíves betegek hány százaléka van lélegeztetőgépen,
  • milyen a halálozási arány,
  • van-e elég gyorsteszt,
  • van-e dedikált vérgázgép.

Úgy tervezte, szerda este el is mondja a Transzlációs Medicina Alapítvány online rendezvényén, mire jutott. Csakhogy néhány napja ő is megkapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által létrehozott Egészségügyi Szakmai Kollégium felhívását arról, nehogy az intenzív terápiás orvosok a kormányon kívül bárkinek is adatot szolgáltassanak. A levél alapján ide tartoznak a halálozási és betegforgalmi számok, illetve a humánerőforrás-helyzet is. Egy nem pontosított eljárásrendre hivatkoztak.

Molnár két jogászt is megkért, nézzenek utána, tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy megosszák a személyes adatokat nem tartalmazó, összesített számokat. Semmit sem találtak. Végül eljutott hozzá Kásler Miklós miniszter szeptember 18-i levele, amiben arra kérte a kórházakat, tartsák be a „tavaszi hullám alatt működtetett kommunikációs rendet”. Előírta, hogy minden sajtómegjelenést és sajtónyilvános eseményen való részvételhez kérjenek engedélyt az ügyeleti központtól.

De mit takar a tavaszi kommunikációs rend? Erre Kásler március 29-i, szintén Molnár által idézett levele ad választ, amiben azt írta,

„[a] koronavírus-fertőzéssel összefüggő - Magyarország egyes közigazgatási egységei, valamint egyes egészségügyi szolgáltatók szerint bontott - statisztikai adatok közérdekű adatigénylés keretében nem adhatók ki”.Nem világos, miért, de azzal indokolta, hogy ha kiadnák, beazonosíthatók lennének a betegek.

Molnár szerint a szakmai kollégium jobban tette volna, ha inkább megkéri a minisztert, oldja fel a szabad információáramlást korlátozó intézkedéseket, és segítse az intenzív osztályok közti kommunikációt. Lovas András koronavírusos betegeket ellátó intenzíves orvos szerdán írt arról az Átlátszón, hogy alapvető adatok ismerete nélkül csak sötétben tapogatózunk, és a sikeres védekezés mindössze üres frázis marad. „(...) a kapacitások optimális kiszervezése is lehetetlen, súlyos etikai helyzetet teremtve. (...) A hiányzó adatok nélkül nemzetközi viszonylatban sem tudjuk értékelni teljesítményünket.”

Az internetre költözött kormányinfóra is küldtünk kérdést a szakmai kollégium leveléről. Kíváncsiak voltunk, miért kell visszatartani a betegek, elhunytak és dolgozók számának adatait. Gulyás Gergely miniszter azt mondta: „Nem kell visszatartani, hiszen most mondtam el ezeket az adatokat.” De nem mondta el.

Az RTL hasonló kérdésére Gulyás azt mondta, „minden szakmai szervezet minden rendelkezésére álló adatot nyugodtan megoszthat a nyilvánossággal”.

„A kormány a kezdet kezdetétől azt tartotta fontosnak hogy alaposan, napi rendszerességgel őszinte adatokat közüljünk. (...) Összességében szerintem büszkén mondhatjuk, hogy a magyar adatszolgáltatási rendszer, összehasonlítva Európa többi államának adatszolgáltatási rendszerével, a legnaprakészebbek közé tartozik.”Nemcsak a Molnár által elért hét, hanem az összes kórház adatait ismernünk kellene. Az orvos-beteg és az ápoló-beteg arány kulcsfontosságú a koronavírusos betegek ellátásában. Jelentős részben azon múlik a túlélésük, van-e elég képzett szakember, aki figyelni tud rájuk, észreveszi, ha romlik az állapotuk, és az intenzíves ellátásban használt eszközöket is képes kezelni.

Ehhez képest Magyarországon azt sem közlik naponta, egyáltalán mennyi koronavírusos beteg fekszik intenzív osztályon. Mostanáig háromszor próbáltunk választ kapni a kormányinfón, ahová előre el kell küldeni a kérdéseket, így visszakérdezni sincs lehetőség. Először fel sem olvasták ezt a kérdést, másodszor pedig bemondták a lélegeztetőn levők számát, ami amúgy is nyilvános. A két adat nem fedi egymást, sőt, külföldön és itthon is egyre inkább igyekeznek csak akkor gépre tenni a betegeket, ha már elkerülhetetlen.

Ezen a héten is feltettük a kérdést, külön kiemeltük, hogy nem a lélegeztetőn levők számára vagyunk kíváncsiak.

Ezúttal Gulyás elárulta, hogy „ha jól emlékszik” 961-en vannak. Többek közt az intenzív osztályon levők számát is próbáltuk közérdekű adatigénylésben megtudni a Nemzeti Népegészségügyi Központtól (NNK). November 9-én küldtük be az adatkérést. Ha teljesítették volna, egyetlen napról lennének számaink, de legalább látnánk, milyen állapotban fordult rá az egészségügyi rendszer a járvány legkeményebb heteire, hónapjaira.

Miután szerdán jeleztük, hogy lejárt a tizenöt napos határidő, mégsem reagáltak, néhány órán belül küldtek egy levelet Müller Cecília aláírásával, amiben az NNK az állítja,

egyetlen kérdésünkre sem tudják a választ. Az intenzív osztályon ápolt betegek mellett ilyen az intenzíves fertőzöttek halálozási aránya, a nem koronás intenzíves betegek száma, az ápoló-beteg arány a covidos osztályokon, és így tovább. Egyetlen kivétel volt, nem mintha arra választ kaptunk volna: az idősotthonokban élő aktív fertőzöttek számáról azt írták, nem kötelesek nyilvántartani. Ehelyett figyelmünkbe ajánlották a koronavirus.gov.hu oldalt, amin a kevés adatot is nehezen átlátható formában teszik közzé.

Az adatkérést elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, de tőlük ennyi választ sem kaptunk, hiába járt le a határidő. Csütörtökön aztán megjelent a kormányrendelet, ami 15 helyett 45 napos válaszadási kötelezettséget ír elő közérdekű adatkérések esetén.

Korábban Hadházy Ákos független képviselő is lepattant Müller Cecíliáról és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőről, amikor kórházankénti adatokat próbált megtudni. Azt állították, nem rendelkeznek az adatokkal. Megkérdeztük Gulyás Gergelytől, melyik intézménynek van erről tudomása.

„Most áll fel a kórházfőigazgatóság. Abban bízunk, hogy a nyilvántartás szempontjából is még pontosabb és naprakészebb adatokkal fogunk rendelkezni. De természetesen a kórházaknak van egyedi jelentéstételi kötelezettsége. Ezeket az adatokat összegeztük eddig is. És ezt mindig minden esetben nyilvánosságra is hoztuk.”

Oroszországban is túlzás lenne

Ilyen körülmények közt végül Molnár Zsolt sem árulta el szerda este, hogy milyen visszajelzéseket kapott a kórházakból. Megkérdezte viszont külföldi orvos ismerőseit, náluk is hasonló-e a helyzet.

Orosz kollégája azt írta, szakmai fórumokon korlátozások nélkül beszélhetnek halálozási és más adatokról, nyilvános szaklapokban is írhatnak róla. Szlovéniában naponta bárki megtalálja, akár angolul is, mennyi a pozitív tesztek aránya, a kórházban, intenzíven és lélegeztetőn levők száma. Vagyis csupa olyan adatot közölnek, ami nálunk vagy titkos, vagy számolgatással kell utánajárni, és saját grafikonokkal átláthatóvá tenni. Horvátországban sincs semmilyen korlátozás.

Oroszországban október vége óta kell minisztériumi engedélyt kérniük a kórházi dolgozóknak, ha megszólalnának a sajtóban, korábban nem volt ilyen korlátozás. Az orvos elmondása szerint a közösségi médiában azért terjednek a hírek, és nem tud róla, hogy bárkit retorzió ért volna. Szlovéniában a kórházvezetésnek kell engedélyt adnia a nyilatkozatokhoz, Horvátországban pedig az igazgató és helyettesei korlátozás nélkül tájékoztathatják a nyilvánosságot az állapotokról.

Csehországban kórházanként változik a helyzet, van, ahol csak az igazgató beszélhet nyilvánosan, máshol lazább a szabályozás. A krakkói intenzív osztály vezetője, aki Molnár leírása szerint valóságos covid-celeb lett Lengyelországban, csak annyit válaszolt: nincs semmilyen korlátozás.

Ez alapján nemhogy Szlovéniához vagy Csehországhoz, de Lengyelországhoz és Oroszországhoz képest is erősebben fogja a kormány az orvosokat. A csütörtöki kormányinfón egyébként a kilenc kérdésünkből négyet fel sem olvastak, viszont felolvastak a nevünk alatt többet, amiket nem is mi küldtünk be.