A tavaszi időszakhoz hasonlóan most, az igazán súlyos vírushelyzet idején is csak korlátozottan ismerheti a nyilvánosság a fontosabb járványadatokat.

Az operatív törzs a regisztrált fertőzöttek, az elhunytak, a gyógyultak, a kórházban fekvő és lélegeztetőgépen levő betegek, valamint a mintavételek számát közli délelőttönként. Tendenciák, grafikonok nincsenek a kormányzati koronahonlapon. Nem közlik ugyan, de a nyilvános adatokból kiszámítható a pozitív tesztarány, ami megmutatja, mennyire képes a tesztelés nyomonkövetni a fertőzés terjedését. A fertőzöttek térbeli eloszlásának ismeretéhez is külön táblázatot kell vezetni, mert a térképet nap mint nap úgy frissítik, hogy az előzőt eltávolítják. Más európai országokban ez nem így működik.

Ami a hivatalos számokból látható, arról naponta beszámolunk. De vannak adatok, amiket egyszerűen nem tesznek közzé, pedig fontos lenne ismernünk őket a járványhelyzet megítéléséhez. Különösen most, amikor óriási nyomás nehezedik a kórházakra, és Orbán Viktor szerint heteken belül valóra válik a lehető legrosszabb forgatókönyv 30-32 ezer kórházi beteggel.

Írásban feltett kérdéseinkre szinte sosem kapunk választ, és ha az operatív törzs online tájékoztatóján mégis sort kerítenek a levelünkre, gyakran kitérő választ adnak. Múlt héten arra a kérdésünkre, hogy „hány egészségügyi dolgozó fertőzött jelenleg?”, elmondták, hogy tavasz óta összességében az egészségügyi dolgozók hány százaléka kapta el a fertőzést.

Nem tudjuk, mennyi koronavírusos fertőzöttet ápolnak intenzív osztályon (többet, mint amennyien lélegeztetőgépen vannak), és azt sem, milyen a túlélési arányuk. Végképp nincsenek információk az adatok kórházankénti megoszlásáról.

Bár a kórházi ágyak és lélegeztetőgépek számáról sok szó esik, nem derül ki, mennyi ápoló és orvos jut egy-egy intenzív osztályon ápolt fertőzöttre. Pedig leginkább ezen múlik, hány embert sikerül megmenteni.

Hétfőn ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a Nemzeti Népegészségügyi Központnak. Tizenegy adatra kérdeztünk rá:

1. Hány koronavírusos beteget ápolnak intenzív osztályon 2020. november 9-én?
2. Hány nem koronavírusos beteget ápolnak intenzív osztályon 2020. november 9-én?
3. Mekkora az intenzív osztályra felvett koronavírusos betegek halálozási aránya 2020. szeptember 1. és november 9. közt?
4. Mekkora a nem intenzív osztályon, de kórházban ápolt koronavírusos betegek halálozási aránya 2020. szeptember 1. és november 9. közt?
5. Hogy alakult a 3-as és a 4-es kérdésben említett arányszám kórházanként, ugyanebben az időszakban?
6. Milyen az ápoló-beteg arány az intenzív osztályokon koronavírusos ápoltaknál 2020. november 9-én?
7. Milyen az ápoló-beteg arány a nem intenzív osztályon, de kórházban ápolt koronavírusos betegeknél 2020. november 9-én?
8. A 2020. november 9-én kórházban ápolt fertőzöttek közül mennyien lettek pozitívak, miközben más betegség miatt feküdtek kórházban?
9. Mekkora az aktív fertőzöttek száma idősotthonokban 2020. november 9-én?
10. Hány aktív fertőzött orvos van 2020. november 9-én?
11. Hány aktív fertőzött ápoló van 2020. november 9-én?
    

A kormánynak 15 napja van válaszolni a kérdésekre, vagyis jó eséllyel, ha meg is kapjuk az adatokat, jelentős részben elavultak lesznek. De legalább képet kaphatunk arról, milyen állapotban fordul rá az egészségügyi rendszer a járvány legkeményebb heteire, hónapjaira.

Persze így is előfordulhat, hogy nem adják ki az adatokat. Múlt héten a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatkérésére írásba adta a járványhatóság, hogy nem tud járási bontásban, vagy a fertőzöttek kora és neme szerinti bontásban adatokat közölni a járványról, és azt sem tudja megmondani, mekkora volt a fertőzés reprodukciós rátája (vagyis az a mutató, hogy egy fertőzött átlagosan hány másiknak adja tovább a vírust) október 19-én.