A kormány a járványról szinte semmit nem árul el, de legalább megtanítja a matematika használatára a magyarokat

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Kezd olyan lenni a kormányzati koronavírus honlap, mint haladó diktatúrákban a pártsajtó: nem az a lényeg, hogy mi van benne, hanem az, hogy mi nincs. 

Adatból például nagyon kevés van, és annak jó része ebben a formában teljesen használhatatlan. Itt van például ez a térkép még hétfőről:

Ez a megoldás önmagában egy csoda. A honlapon ez a térkép pont ugyanígy egy fotó, mint ebben a cikkben. Rá lehet ugyan kattintani, de attól csak nagyobb lesz. Nem ad részletesebb adatokat a megyékre, hogy meg lehessen nézi a napi számokat, a heti összesítést vagy a lakosságarányos adatokat. 

Így fordulhat elő, hogy miközben az öröktérképen Nógrád szinte a leghalványabb, a német számítási modell alapján (100 ezer főre nézve a hét nap összes új fertőzöttjét) hétfőn a második legfertőzöttebb megyének számított.

A lakosságarányt és a legfrissebb adatokat számításba vevő német modell alapján Győr-Moson-Sopronban volt aznap a legdurvább a járvány, 144-es mutatóval. (Nógrád 112, Budapest 92.) A németeknél 50 felett már megnyomják a vészcsengőt. Ezt természetesen – mint az összes egyéb számítást – jelentősen befolyásolja a tesztek száma, ami országosan sajnálatosan alacsony, de lehet, hogy Győr-Mosonban az autógyárak miatt több a vizsgálat, így jobb eséllyel szűrik ki a máshol is meglévő, de rejtve maradó fertőzötteket. 

Az külön bravúros, hogy ezt a semmire sem jó térképet ugyan naponta frissítik a honlapon, de úgy, hogy lecserélik a képet egy másikra. Az előző pedig nem érhető el. Vagyis hiába vannak ott a számok az operatív törzsnél, azokat nem teszik ki értelmezhető formában, szinte dugdossák. 

Így akit érdekelnek a legfrissebb számok, annak táblázatot kell vezetnie, amit naponta befrissít, mert ezt a kormányzati honlap nem teszi meg. 

Pedig ez nem valami őrült nagy dolog, a csehek például meg tudják ugrani. Náluk vannak friss adatok területi bontásban, százezer főre, az elmúlt hét napból egy normális térképen. Az osztrákoknál is.  Nemcsak ebben érdemes összehasonlítani a cseh és a magyar központi oldalakat. A térkép mellett ugyanis még egy, valószínűleg informatívnak szánt blokk van a koronavirus.gov.hu-n, mégpedig ez:

Semmitmondásban tanítanivaló ez is. Nincs egy darab adat sem arról, hogyan változtak a számok az előző jelentés óta. A tesztekről van ugyan egy összesített adat, de a honlapon sehol sem található meg, hogy naponta hány vizsgálatot végeztek. Ez teljesen alapadat más országokban. Itt van a cseh megoldás, lehet benne váltani az elmúlt 14 nap és a járvány teljes időtartama között.

Nálunk a módszer ugyanaz, mint az új fertőzöttek esetében a megyei adatoknál. Vagyis ha nagyon érdekel, akkor erre is készítesz saját magadnak egy táblázatot, amit naponta frissítgetsz, ha már a koronavirus.gov.hu készítői ezt az adatok birtokában nem teszik meg. Ezt a dobozt is naponta lecserélik a kormányzati honlapon egy újra úgy, hogy a régi aztán már nem található meg. Egyetlen egy olyan adat van, ahol részletesebb információkat találni, az áldozatoké. Bár az elhunyt tanár esete alapján nem tudni, ez mennyire friss adatokat tartalmaz.  

A magyarhoz hasonló szlovák táblázatban feltüntetik a napi változásokat, és a területi bontásban vannak napi adatok is, nem kell külön matekozni. Szlovák és angol mellett magyar nyelven is:

És vannak a helyzet áttekintését segítő, a magyar oldalon teljesen hiányzó grafikonok is. 

Az operatív törzsnek a magyarok táblázatkezelése és az állampolgárok matematikakészségének felfrissítése érdekében végzett áldozatos munkáját mindenképpen érdemes kiemelni. 

Mert a csehek például kiszámolják az érdeklődőknek, hogyan alakult a teszteken belül a pozitívak aránya, ami egy elég fontos mutatója annak, hogy mennyire van kontroll alatt a vírus:

A cseheknél láthatóan teljesen elszabadult a vírus, a WHO szerint ha 5 százalék felett van a pozitív tesztek aránya, akkor kevés a teszt. Náluk ezt az ajánlását messze meghaladja az arány, de legalább kint van az adat. 

Nálunk van szöveges adat arról, hogy hány új fertőzött van. És van egy összesített tesztadat. Ha gondosan kiírtad az előző napi összesített adatot is az elvégzett tesztek számáról, fogtad az új összesített számot, abból kiszámoltad, hogy hány új tesztet végeztek, akkor már csak egy egyszerű százalékszámítás, és meg is van, hogy betartjuk-e a WHO-ajánlást vagy nem. (Spoiler: nagyon nem.)

És vannak olyan rejtélyek is, amikor egyik napról a másikra meggyógyulnak 1165-en, mint például vasárnap, mindenféle magyarázat nélkül.

Amiről egyáltalán nincs adat a magyar koronavírus-honlapon, hogy hányan vannak intenzíven. Azt naponta lejelentik, hogy hányan vannak kórházban, azt is, hogy hányan lélegeztetőgépen. (Ez ugyanakkor az adatos dobozban már nincs ott.) De nagyon fontos adat az is, ami a kettő között van. A szakápolók száma miatt ugyanis szakemberek szerint 3000 körül van az az intenzíves ágykapacitás, ami még megfelelő minőségű ellátást képes biztosítani. (Tavaszi adatok szerint a kórházban lévő koronások 9 százaléka került intenzívre. A kórházban lévő betegek negyede, az intenzív ellátásban részesülők 60 százaléka hunyt el.) 

Most 1418-an vannak kórházban, a számuk durván nő napról napra, október 6-án még csak 627-en voltak. Hogy ebből hányan vannak intenzíven, azt nem tudni, lélegeztetőn 154-en. 

Az osztrákoknál tartományokra lebontva megtalálható, hogy hányan vannak kórházban, azon belül intenzíven. A franciáknál kórházra meg lehet nézni, hány covidost kezelnek ott. Emellett folyamatosan frissítik a fertőzötteknél a korcsoportos bontást, a tesztek számát és azokon belül a pozitívak arányát, részletes területi bontás is van. És feltüntetik a járványban korábban megismert R számot is. 

Ez az R mutató azt jelzi, hogy egy fertőzött átlagosan hány másiknak adja tovább a vírust. Egynél stagnál, afölött terjed a járvány, 2 fölött nagyon durván terjed. Oroszi Beatrix epidemiológus, a Semmelweis Egyetem munkatársa a Portfoliónak adott interjúban mondta el, hogy nálunk ez az érték augusztus végén 2 felett volt már, kockázatos tartományba került, pedig akkor még csak napi 50-100 körüli esetszámok voltak. Erre már akkor felhívták a figyelmet.

Müller Cecília országos tiszti főorvos nemrég ugyan azt mondta, hogy ez az R érték most már visszament 1 közelébe, ennek sajnos nincs jelentősége, mert olyan keveset tesztelünk, hogy nem mond semmi ez a szám. És ezt erősítette meg az interjúban Orosz Beatrix is. Mint mondta, a magyar tesztelési kapacitás elérte a maximumát a heti 70 ezer vizsgálattal. Ez azt jelenti, hogy ennyi vizsgálatból napi 800-1200 esetet tudnak azonosítani. Így a kapacitás plafonja miatt tűnik úgy, hogy stagnál a napi fertőzöttek száma. Szerinte nem lassult érdemben a terjedés, és a platót sem érte el, hanem továbbra is növekvő tendenciát mutat.

Hogy ez mennyire így van, csináltam egy statisztikát. Ha csak erre néznénk rá, abból nem tűnne úgy, hogy a tavaszi csúcsot már jóval meghaladó mértékben söpör végig az országon a járvány.

Valójában a tesztelési plafon miatt tűnik úgy, hogy van egy járványplafon. 

Miközben a kórházakban ez a helyzet:

És a múlt hét volt a leghalálosabb a járvány kezdete óta.

Azt a bizonyos R értéket, amit eddig nem osztott meg az operatív törzs, pont most már nincs is értelme közölni. Oroszi szerint az, hogy a heti tesztelések száma nem nő tovább, ezen belül viszont a pozitív tesztek aránya igen, egyértelműen a tesztelési kapacitáshiányra utal: „A surveillance adatokból számolt R érték emiatt nem tükrözné a valós járványügyi helyzetet, így annak közlése félrevezető volna.”

Ha a járványhelyzetet megvilágító részletes adatok nincsenek is a koronavirus.gov.hu-n, azért arra gondosan figyelnek, hogy a kormány narratívája megjelenjen a járványról. Egy olyan nap kora délutánján (kedd) nézett ki így a kiemelt cikkek sora, amikor a legtöbb embert hunyt el egy nap alatt a járványban. Még a három nappal korábbi Müller Cecília- vagy Orbán-megszólalás is fontosabb volt.