Koronavírus-számok Magyarországon 04.13.
Elhunytak + 272 Σ 23 980
Kórházban + 78 Σ 10 818
Fertőzöttek + 2 837 Σ 728 078
Tesztek + 15 467 Σ 4 976 613
Oltottak + 69 264 Σ 2 969 647

Eljött a nap, amikor megtudhattuk, mennyien fekszenek intenzív osztályon

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Heteken át kértük, mire Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón végre megosztotta a nyilvánossággal, mennyi koronavírusos fertőzött fekszik intenzív osztályon: most éppen 1784. 

Múlt héten azt mondta, a nagy érdeklődésre való tekintettel megpróbálják létrehozni ezt az adatot, ami azért volt meglepő, mert a második hullám idején három alkalommal elárulta. Igaz, akkor is külön kellett kérni, a hosszú távú tendenciákat nem ismerhettük meg.

Nagyon fontos adatról van szó, hiszen a legsúlyosabb állapotban levő fertőzöttek kerülnek intenzívre, túlélési esélyeik szempontjából pedig különösen fontos, hogy mennyi szakképzett ápoló tudja ellátni őket.

Gulyás múlt héten azzal igyekezett csökkenteni a dolog jelentőségét, hogy nincs nagy különbség az intenzív ápolást igénylők és a lélegeztetőgépen levők száma közt. Az említett három alkalommal és most is bizonyította, hogy ez nem igaz. 

1467-en szorulnak gépi lélegeztetésre, ehhez képest 20 százalékkal többen, 1784-en vannak intenzíven. Korábban ennél is nagyobb, 50 százalékos volt a különbség, a csökkenésre egyelőre nehéz magyarázatot találni. A most kórházban ápolt fertőzöttek 15 százaléka van intenzíven, ez kicsit már magasabb a november végi-december eleji 13 százalékos aránynál. 

A Portfolio számításai szerint a még vállalható színvonalú intenzíves ellátás felső határa 1800 körül lehet. Ezt az alapján számolták ki, hogy a szakdolgozói kamara korábbi közlése alapján nagyjából 2000 intenzív terápiás szakápoló dolgozik az országban három műszakban. Ennél több intenzíves beteg esetén jobban megoszlik a dolgozók figyelme, ami rontja a túlélési esélyeket. Ráadásul itt nem vették figyelembe azokat, akik időközben eltűntek az egészségügyből, mert nem írták alá az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződést. 

Korábban az Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete is jelezte, hogy nincs értelme a végtelenségig bővíteni az intenzíves ágyakat, újabb és újabb osztályokat nyitni, mert az csak az ellátás rovására megy. Svéd Tamás, a Kamara titkára és mások is inkább szubintenzív egységek bővítését javasolták, ahol nincs lélegeztetőgép, intenzív ápolás viszont igen. 

Kérdés, hogy az 1784-be beleértették-e azokat, akiket most szubintenzíveken ápolnak, vagy velük pluszban kell számolni. Az viszont biztos, hogy olyanok is vannak intenzíven, akik nem koronavírus miatt kerültek kórházba, ők értelemszerűen ugyanúgy lekötik az egészségügyi kapacitásokat. Fogalmunk sincs, ők mennyien lehetnek. 

Gulyás szerint időben döntöttek

Ha hiányosak is az adatok, az egyértelműen látszik, hogy az egészségügyi rendszer a teljesítőképessége határait feszegeti, vagy már túl is van rajta, hetek óta erről számolnak be az orvosok.

Írásban megkérdeztük Gulyástól - szóban továbbra sem lehet -, hogy a kimagasló kórházi adatokat látva utólag helyesnek tartja-e, hogy egy hete álhírterjesztéssel, hazugsággal vádolta a helyzetről beszámoló orvosokat. 

Szerinte a kórházi adatok valóban kimagaslóak, ami komoly megterhelést jelent az egészségügy számára, de álhírterjesztés, hogy ne kapna mindenki megfelelő ellátást. Az adatok alapján soha egyetlen országban nem volt még annyi koronás fertőzött kórházban lakosságarányosan, mint most nálunk.

Kíváncsiak voltunk, Gulyás szerint van-e a kormánynak felelőssége abban, hogy a harmadik hullámban nem sikerült időben megállítani a vírust, és a kórházi adatok mellett a halálozás is nemzetközi rekordokat dönt.

A kormány hetekkel azután szigorított, hogy Müller Cecília közölte, megérkezett a harmadik hullám. Sőt, Orbán Viktor február 25-i, drámai bejelentése után („az egész eddigi járvány legnehezebb két hete előtt állunk”) is másfél hét telt el, mire életbe léptek az új intézkedések. 

Gulyás szerint a kormány mindig megfelelő időben döntött a szigorításokról, más európai országok kapkodva szigorítanak és enyhítenek. 

„Az, hogy a helyzet komoly, és egyébként a megbetegedések száma jelentős, ezt napról napra pontos adatok támasztják alá. Ez nem tér el az európai adatoktól, a legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek” - mondta.

Ezt először azzal indokolta, hogy országonként eltérő protokoll szerint jelentik a halottakat, és sok olyan haláleset van Magyarországon, ami máshol nem számítana bele a statisztikába. Majd rátért a többlethalálozásra, mint szerinte az egyetlen objektív mutatóra, ami alapján megítélhető a helyzet. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökének számait idézte, aki a héten arról beszélt, hogy 2020-ban 8 331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon a korábbi évek 2015-2019-es átlagához képest. 

Ahogy írtuk, ez azért sántít, mert az év első hónapjaiban nem volt járvány. A KSH-elnök a teljes éves többlethalálozást hasonlította össze a háromnegyedéves járványhalálozással.

Ráadásul egy másik KSH-s kiadvány ezzel egy időben jóval több, 14 ezret meghaladó többlethalálozásról írt. Szintén az a különbség oka, hogy az elnök a teljes tavalyi évet figyelembe vette, az első hónapokat is, míg a lesújtóbb képet mutató számítás csak a járványos időszakot vetette össze a korábbiakkal. 

A kormánykommunikáció jellemzően akkor tér át új halálozási mutatóra, amikor az előző már fenntarthatatlanná válik, erre ősszel is több példát láttunk

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán