Koronavírus-számok Magyarországon 07.29.
Elhunytak 0 Σ 30 025
Kórházban + 9 Σ 79
Fertőzöttek + 65 Σ 809 427
Tesztek + 7 164 Σ 6 323 793
Oltottak + 5 547 Σ 5 611 260
A legújabb trendek

Akár 14 ezer fővel is növelhette a halálozást tavaly a koronavírus Magyarországon

március 21., vasárnap 19:35

Érdekes tanulmányt tett közzé a Népességtudományi Kutatóintézet arról, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással lehetett a magyarországi halálozásokra.

Előzetesen egy adat: 13 700-zal növelhette meg a magyarországi halálesetek számát a koronavírus-járvány tavaly. Sőt, frissített KSH-s adatok szerint a többlethalandóság meghaladhatta a 14 ezret.

De ennek ismertetése előtt érdemes pontosítani, hogy mit jelent a többlethalálozás, vagy még pontosabban, a többlethalandóság fogalma, melyet éppen a pandémia hozott be a hírekbe, és miért fontos.

A többlethalandóság két adatsort hasonlít össze.

Az egyik a valós statisztika arról, hogy hányan haltak meg egy adott időszakban. Most konkrétan 2020-ban és Magyarországon.

A másik egy kalkulált, ha úgy tetszik, kreált adat, de nem hasraütés-szerű. Ez esetünkben azt igyekszik megbecsülni, hogy az előző évek legfontosabb adatai, trendjei alapján mennyien haltak volna meg 2020-ban Magyarországon, ha nincs a koronavírus. Figyelembe vesznek sok mindent, az előző jó pár év halálozási adatait, akár hetekre lebontva. (Ilyen grafikonokat mi is készítünk, a januárt és a februárt megkavarja az idén a járványügyi szabályok miatt elmaradó influenzajárvány, de erről később.)

Miért van szükség ilyen számolgatásra, ha amúgy is van hivatalos adat arról, hogy hányan halnak meg a koronavírussal összefüggésbe hozhatóan Magyarországon?

Azért, mert az operatív törzs számai nem mutatják meg, hogy a pandémia milyen hatással volt összességében a magyarországi halálozásokra. Lehetnek például olyan áldozatok, akik azért nem szerepelnek a hivatalos listán, mert nem tesztelték őket, így nem is derült ki, hogy a szervezetükben volt a vírus.

De vannak egyéb tényezők is.

A tanulmány a közvetett hatások közé sorolja az egészségügyi rendszer túlterheltségét, ami nemcsak a koronavírusos betegeket érinti. A válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozása, valamint a fertőzésveszély miatt elhalasztott, vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások is érdemben növelik az egészségügyi kockázatokat.

A kedvezőtlen következmények hatását mérsékelheti ugyanakkor a tanulmány szerint „az egészségügy finanszírozásának növekedése, az általános maszkhasználatnak köszönhető erősebb védelem az influenzával szemben, illetve a különböző balesetek szempontjából kockázatosabb (kültéri) aktivitások korlátozása”.

Influenzában az elmúlt évtizedben becslések szerint átlagosan évente 2-3 ezer magyar halt meg. Idén télen a koronavírus elleni védekezésnek köszönhetően lényegében elmaradt az influenzajárvány. (Tavaly télen - még a koronavírus megjelenése, a távolságtartás és a maszkhasználat időszaka előtt - még volt influenzajárvány, de enyhébb, mint 2019-ben. Általában kétévente erősebb az influenzajárvány, idén egy erősebb hullám jött volna.)

A hosszas felvezetés után rátérve a lényegre: a járvány első halálesetei (12. hét) és az 52. hét utolsó napja között a többlethalandóság 13,7 ezer fő volt.

(A tanulmányban február közepi halálozási adatok szerepelnek, de a KSH módszere olyan, hogy utólag is helyesbíti a számokat. Az elmúlt hetekben több mint 600-zal nőtt a statisztikában szereplő tavalyi halálesetek száma, vagyis a többlethalálozás meghaladhatja a 14 ezret is.)

A szerző, Tóth G. Csaba szerint a becsült többlethalandóság nagyjából a másfélszerese annak, ahányan a hivatalos statisztika szerint elhunytak közvetlenül a koronavírushoz kapcsolódóan 2020-ban.

Tóth G. szerint bár egyelőre nagyon kevés olyan kutatás van, amely alapján összevethetnénk az 1,5-ös magyar elszámolási arányt (undercount rate) más országok adataival, egy nemrég készült tanulmány alapján átlagosnak tekinthető a magyar gyakorlat.

A járvány tavaszi, első hulláma eltörpül a második mellett (ahogy sajnos a harmadik hullám pedig éppen most a második rekordjait dönti meg, de a mostani számok csak jó pár hét múlva jelennek meg a KSH adatsorában).

A többlethalandóság mértéke októberben 18, novemberben 61, decemberben 46 százalékos volt.

A szerző szerint a covid-áldozatok hivatalos listája alapján a második hullámban december elején volt a legintenzívebb a vírus hatása Magyarországon, és csak ezután kezdődött egy enyhe mérséklődés. Ez összhangban áll azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a november 11-től bevezetett szigorú korlátozások (éjszakai kijárási tilalom, boltbezárások, maszkviselési előírás, középiskolák bezárása) kedvező hatása nagyjából 4-5 hét alatt mutatkozott meg a halálozási adatok kedvezőbb alakulásában.

De teljesen más eredményre jut, ha a többlethalandóságot vizsgálja. Ez alapján ugyanis a második hullám tetőzése november elejére-közepére tehető, gyakorlatilag arra a hétre, amikor a szigorú korlátozó intézkedések életbe léptek. Ezt követően még közel egy hónapig magas szinten stagnált a heti többlethalandóság, míg az év végére jelentősen, majdnem a felére csökkent. Az eltérő trendek eredménye az is, hogy míg októberben és novemberben a heti többlethalandóság jelentősen meghaladta a hivatalos adatokat, addig ez a különbség teljesen eltűnt az év végére. (Itt azért tényleg emelkednek még utólag is a KSH-s táblázatban a halálozási adatok.)

A hivatalos járványstatisztika és a többlethalandóság alapján összeállított adatsor közti jelentős időbeli eltérés okait keresve a szerző azt írja: „a többlethalandóság korai tetőzésének a hivatalos statisztikához képest számtalan oka lehet. Az értelmezés részben attól is függ, hogy mi áll a két adatsor közötti eltérés mögött. Ha úgy tekintünk a különbségre, mint ami lefedi a közvetett halálozásokat, akkor feltehetően az egészségügyi rendszer szűkülő kapacitásának irányában érdemes a választ keresni, hiszen elképzelhető, hogy a rendszer szélsőséges túlterheltsége okozta néhány hétig a hivatalos statisztikán felüli halandóságot. Ha a különbség abból fakad, hogy nehéz egységesen regisztrálni a halálokokat, és valójában a többlethalandóság is jórészt a közvetlen halandóságot méri – csak pontosabban, mint a hivatalos statisztika –, akkor a korai tetőzés megmagyarázható egyebek mellett például a gyógyítási gyakorlat fejlődésével, vagy akár azzal is, hogy a korábban megfigyelt 4-5 héthez képest rövidebb idő alatt vesztették életüket a járvány halálos áldozatai”.

Ami érdekes szempont lesz a mostani rekordhalálozási adatok elemzésénél is.