Rövid időn belül két, jelentősen különböző adat jelent meg arról, hogy a koronavírus járvány milyen hatással volt a magyarországi halálesetekre tavaly. Ezért fontos ez a mutató, mert nem pusztán az számít, hogy az operatív törzs naponta milyen adatot közöl. Van olyan tényező, ami növeli a halálozást, például a túlterhelt egészségügyi rendszer, ami nem tudja megfelelően ellátni a nem covidos betegeket, és olyan tényező is, ami csökkenti a halálozást, például az influenzajárvány elmaradása.

Mindkét többlethalálozási adatról írtunk, de röviden megismételnénk.

Az egyik adat a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársának tanulmányában szerepel. Ebben a szerző, Tóth G. Csaba az előző tíz év halálozási adatait vetette össze a 2020 március közepi-december végi időszakkal. Vagyis azzal, amikor megjelent a járvány Magyarországon. Tette ezt azért, mert arra volt kiváncsi, hogy a járvány milyen hatással volt a magyarországi halálozásokra. Az ő számításai szerint 13 700-zal növelhette meg a magyarországi halálesetek számát a koronavírus-járvány tavaly. A tanulmány elkészülte óta frissített KSH-s adatok szerint a többlethalandóság meghaladhatta a 14 ezret is.

Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Vukovich Gabriella, az MTI-nek hétfőn azt nyilatkozta, hogy 2020-ban 8 331-gyel nőtt a halálozás Magyarországon a korábbi évek, 2015-2019-es átlagához képest. (Az eltérés jelentős, több mint 5000 fős a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa és a KSH elnökének számításai között.)

A különbség abból adódik, hogy Tóth G. Csaba azt az időszakot elemezte, amikor ténylegesen megjelent a járvány Magyarországon. A KSH elnöke viszont belevette a többlethalálozási időszakba a január-februárt is, amikor még nem volt hivatalosan koronavírus fertőzött Magyarországon, így járvány sem.

Ami egy teljes rendben lévő számítás, de arról például, hogy a koronavírus miatt mekkora lehet a többlethalálozás Magyarországon, alighanem pontosabb képet ad, ha azt az időszakot vizsgáljuk, amikor megjelent a koronavírus.

Így aztán van egy adatunk arról (a Népességtudományi Kutatóintézet munkatársától), hogy a járvány hivatalosan nyilvántartott áldozatainak a számánál akár másfélszer magasabb lehetett a koronavírus és az azzal járó helyzet valódi áldozatainak a száma. És van egy másik (a KSH elnökének kalkulációja), ami szerint nemhogy magasabb lenne a tavalyi többlethalálozás, de még kevesebb is az operatív törzs által jelentett koronavírusáldozatok számánál, mert ahogy Vukovich Gabriella nyilatkozta, „tavaly 9 884 elhunytat soroltak hivatalosan a vírus áldozatai közé, míg a többlethalálozás ennél kevesebb, 8 331 fő volt”.

Ez viszont már azért sántít, mert a KSH-elnök a teljes éves többlethalálozást hasonlította össze a háromnegyedéves járványhalálozással, a KSH-almát az operatív törzs körtével. Ebből pedig levonta azt a következtetést is, hogy milyen transzparens az a magyarországi gyakorlat, ahogy nyilvántartják a vírus áldozatait.

Csakhogy, nem stimmelnek azok a számok, amit a KSH elnöke közölt. Azt mondta, hogy a 2015-19-es évek halálozási adatait vették alapul, és azt hasonlították a 2020-as teljes év halálozási adataival.

A KSH elnök tájékoztatása szerint tavaly összesen 140 900-an hunytak el Magyarországon. Majd ezzel folytatódik az MTI-hír: „Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz a 2015-2019. közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8 331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent”. Számoljunk vissza: 140 900 - 8 331 = 132 569. Ennyi volt ezek szerint a 2015-19 közötti halálozás éves átlaga, amihez viszonyította a tavalyi adatokat a KSH elnök.

Csakhogy a hivatkozott Eurostat honlapján lévő adatok szerint ez nem stimmel. Az ő adataik alapján 2015-19-ben kevesebben haltak meg Magyarországon, mint amit a KSH elnök alapul vett. Az ötéves átlag náluk 130 338. Márpedig ha ez az adat alacsonyabb, akkor nagyobb lesz a különbség, ha 2020-hoz viszonyítjuk. Újabb számítás: 140 900 - 130 338 = 10 562. Ennyi a tavalyi többlethalálozás, ha az Eurostat alapján számolunk. A 6,3 százalék helyett pedig 8,1 százalékos volt a növekedés. Még úgy is, hogy a KSH elnök beleszámolta a január-februári időszakot is, amikor nem volt járvány Magyarországon.

Lehet az is, hogy a KSH elnöke mégsem az Eurostat adatait vette alapul, hanem a saját hivataláét. Megnéztük azt is. A statisztikai hivatal táblázata szerint a 2015-19-es éves halálesetek átlaga 130 214. Valamennyire eltért az Eurostat adataitól, de nem sokkal. Ha ezt vesszük alapul, akkor még nagyobb a többlethalálozás: 140 900 - 130 214 = 10 686. A növekedés 6,3 helyett 8,2 százalék.

Vagyis a KSH saját adatai szerint sem jön ki, amit az elnöke állít. Lehet sztenderdizálni népességre, figyelembe véve a lakosságszám változását, de akkor is 10 575 a többlethalálozás, ami 7,54 százalék.

Ennek a jelentősége pusztán annyi, hogy a kormány arra hivatkozva minősíti sikeresnek a járvány elleni védekezést - még most is, amikor a magyar halálozási adatok kiugróan magasnak számítanak világszinten is - , hogy európai összehasonlításban milyen alacsony volt a többlethalálozás tavaly Magyarországon. A KSH elnök által kiszámolt adat szerint valóban.

Megkérdeztük a KSH-t is, kaptunk is választ, bár ettől nem kerültünk közelebb a megoldáshoz.

444: Vukovich Gabriella elnök az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy "tavaly Magyarországon 140 900-an hunytak el. Az Eurostat honlapján is elérhető adatok szerint az ezt megelőző öt év, azaz a 2015-2019. közötti időszak átlagos halálozási adatához képest a növekedés 8331 fő, ami 6,3 százalékos emelkedést jelent. A KSH adatai szerint 2015-19 között az éves átlagos halálozás 130 214. És ha tavaly 140 900-en haltak meg, akkor a többlethalálozás valójában 10 686, és nem 8 331. 6,3 százalékos növekedés helyett pedig 8,2 százalék.Mi a különbség oka?"

KSH: Mivel az interjú EU tagállamok adatainak összehasonlításáról szól, ezért ezen adatok forrása – minden tagállam esetében - az Eurostat heti bontású adattáblája.

444: „Illetve, a koronavírus áldozatainak a számának és a többlethalálozásonak az összevetésénél, ami alapján az elnök asszony azt állapította meg, hogy Magyarország transzparens gyakorlatot folytat, miért nem a járványidőszakot vették alapul, miért a teljes évet?”

KSH: Egyrészt az interjú tárgya az éves halálozási statisztika volt, másrészt az egyszerű, átlátható nemzetközi összehasonlíthatóság szempontja is az éves adatok felhasználása mellett szól.”