Először azt mondták, fent van a honlapon, aztán elismerték: fogalmuk sincs, hány fertőzött halt meg a kórházakban, és mennyi szakember figyelt rájuk.

Vannak kórházak, ahol tavaly a legsúlyosabb betegek 60 százalékát elvesztették. Ilyen a járvány előtt sehol sem fordult elő.

Eddig feldolgozatlan adatok mutatják, mekkora szenvedést okozott a koronavírus-járvány a kórházakban a járvány első évében.

A hivatal először azt mondta, a honlapon vannak az adatok, pedig nem voltak, később azt, hogy nincsenek is ilyen számaik.

Az volt a hagyomány a kórházban, hogy gyertyát gyújtanak a kórtermekben az elhunyt koronavírusos betegek emlékére.

Az oltott betegek mindannyian régen kapták meg az oltásukat, és többségben vannak köztük a kínai Sinopharm-vakcinával oltottak.

A járvány kezelésében a kormány a szakemberek helyett a közvéleményre figyel, miközben nem látja el a nagyközönséget információval. Svéd Tamás intenzív terápiás szakorvossal, a Magyar Orvosi Kamara titkárával beszélgettünk.

Pert indítottunk, hogy megtudhassuk, mikor, hol, mennyi fertőzöttet ápoltak. A bíró teljesen súlytalannak nevezte a főigazgatóság egyik érvét, hogy már törölhették az emaileket.

És mindössze öt ápoló.

Szinte szünet nélkül tavaly szeptember óta. A járvány negyedik hullámában is hiányozni fog a szakszemélyzet, és egyre több súlyos beteg kerülhet be egyre rosszabb esélyekkel.

Dr. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos adott interjút a 444-nek elviselhetetlenül túlterhelt intenzíves dolgozókról, háborús kényszermegoldásokról és járulékos veszteségről.

A kiugró magyar halálozási adatokról csak a vírus tehet Takács Péter szerint.

Beszámoló egy fővárosi Covid-osztályról: tíz lélegeztetőgépen lévő közül jó, ha egy túléli a kezelést.

Egy intenzív osztályon dolgozó orvos elmagyarázta nekünk, hogy miért lehet akár 95 százalékos is a halálozás a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek körében.

Négy hétre zárnak az iskolák és a nem alapvető cikkeket forgalmazó boltok, és utazni is csak 10 km-s körzetben lehet.