Az Igazságügyi Minisztérium szakmailag aggályosnak tartja az Emberi Jogok Európai Bíróságának tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntését, ami szerint túl hosszú idő után vizsgálják felül a fogvatartottak ügyét Magyarországon. A tárca az MTI-vel közölte: az ítéletet a hivatalos kézbesítés után tanulmányozzák, és „áttekintik a nagykamara általi revízió kezdeményezésének kérdését”.

Az IM szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést az Európa Tanács más tagállamában is alkalmazzák.

Az EJEB kifogásolta a jelenleg hatályos magyar jogszabályt, mert úgy véli, túl hosszú idő a 40 év, aminek el kell telnie a felülvizsgálatig. A bíróság egy korábbi ítéletében legfeljebb 25 évet javasolt.

A tárca szerint az EJEB más esetben elfogadta a 30 év utáni, vagy akár annál is későbbi felülvizsgálat lehetőségét, és az IM szerint a bíróság által kifogásolt – a köztársasági elnök szabad mérlegelési lehetőségét biztosító – kegyelmezési eljárási rend tisztességes és más tagállamokban is hasonlóképpen alkalmazandó.

Az EJEB ítélete még nem végleges. Az egyezmény értelmében a felek 3 hónapon belül (itt 2017. január 4-ig) kérhetik az ügynek a bíróság nagykamarája elé terjesztését, ha lényeges kérdés vetődik fel.

Az IM a magyar büntetőpolitikában változatlanul fenntartja és szükségesnek látja a tényleges életfogytiglan intézményét, hiszen „a magyar társadalom által kiemelten magas támogatottságú és hatékony büntetőpolitikai eszközről van szó”, amit a legveszélyesebb bűnözőkkel szemben szoktak alkalmazni.

Azt írták, a tényleges életfogytiglan megfelel a nemzetközi szerződéseknek, az EU tagállamainak körülbelül harmadában létezik, és Magyarországon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Erős visszatartó ereje van és magas a társadalmi támogatottsága.

Az alaptörvény értelmében a büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A bírói gyakorlatban tényleges életfogytiglanra általában emberölés minősített esete miatt ítélnek valakit, például ha nyereségvágyból gyilkolt vagy gyerek volt az áldozata.

Az EJEB már korábban is döntött Magyarország ellen a szankció miatt. A bíróság 2014. május 20-ai elsőfokú ítéletében elmarasztalta az országot a tényleges, vagyis a felülvizsgálat lehetőségét kizáró életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt, kimondva: a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása megalázó bánásmódnak minősül. Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára 2014. november 18-án bejelentette, hogy új kegyelmi eljárást léptetnek életbe: 40 év után automatikusan, hivatalból felülvizsgálják a tényleges életfogytiglanra ítélt emberek ügyét. (MTI)