Dobogó Budapest egyik városrésze a XI. kerületben. Az M1-M7-es autópályák közös bevezető szakasza mentén elterülő apró városrész máig szinte teljesen beépítetlen, állandó lakossága nincs - írja a wikipedia. Éppen most ide tervezi a dél-budai szuperkórházat a kormány.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában osztotta meg a legfrissebb tervet, ami múltidőben tette a korábbi legfrisebb tervet, ami felülírta az előzőt.

Merthogy volt arról szó, hogy a Sportkórház több mint tíz éve üresen álló, soha át nem adott épületét töltik meg mégis élettel. Csakhogy közben Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora jelezte, hogy neki szüksége lenne erre az épületre, ahogy a Déli pályaudvar telkeire is.

Ezután az Etele téren egy üres telken építették volna fel a szuperkórházat, nem messze a Szent Imre kórháztól. De oda inkább a 2024-es olimpiára húznának fel röplabdafókuszú sportcsarnokot.

Így lett aztán a Dobogó néven kevéssé ismert Dobogó a legújabb helyszín, autópálya-lehajtókat is terveznek hozzá.

Balog Zoltán szerint míg a vidéki kórházak több 100 milliárd forintos nagyságrendben újultak meg az utóbbi években, Budapest nem részesülhetett az ezt lehetővé tevő uniós forrásokból, a fővárosban a legrosszabb az infrastruktúra.

Korábban így nézett ki a fővárosi szuperkórházasításának a terve:

• Észak-Pesten megerősítik a Honvédkórházat;
  
• Dél-Pesten a Szent László és a Szent István kórházak jutának nagyobb szerephez.
  
• Dél-Budán is lesz valahol szuperkórház,
  
• a későbbi terveikben pedig szerepel egy észak-budai szuperkórház is.
  

Ezen túl megerősítenék a Kútvölgyi Kórházat is. Ide vinnének egy új sportegészségügyi központot is.

Balog miniszter szerint a János-kórház ügye speciális, a pavilonrendszerű működést ma már nem tartják hatékony módszernek, de amíg az észak-budai centrum nem jön létre, addig nem fognak hozzányúlni. Úgy vélte, az lenne a legjobb megoldás, ha a Kútvölgyiben hoznák létre azokat a kapacitásokat, amelyek most a János-kórházban vannak.

Balog beszélt az orvosok béremeléséről, ami végül olyan eredménnyel is járt, hogy 200 doktornak csökkent a fizetése. Szerinte nem rendszerszintű a probléma, a minisztérium becslése szerint száz olyan ember van, aki kikerülve a szakorvosi képzésből elveszítette a korábbi nettó 150 ezer forintos ösztöndíjat, és 107 ezer forintot kapott helyette. Mint mondta, az nem fordulhat elő, hogy bárkinek kevesebb legyen a bére, mint korábban volt. Kiemelte: jövőre újabb 100 ezer forintos béremelés lesz, tehát 207 ezer forinttal emelkedik a bérük.

Azt mondta, hogy a fix bér, amelyet az orvosok megkapnak, méltó legyen az elvégzett munkához, és európai összehasonlításban is versenyképes legyen. Hozzátette: az elmúlt négy-öt évben a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, 40 százalékos béremelés a területen.

Azt a statisztikát nem osztotta meg, hogy minden ötödik magyar orvos már külföldön dolgozik. Nem a visegrádi országokban.