Finnországot egyre növekvő aggodalommal töltik el azok a szerinte hazugságokon alapuló, egyre erőteljesebb médiakampányok, amelyeket Moszkva szándékosan folytat ellene - jelezte a helsinki kormány.

Markku Mantila, a finn kormányzati kommunikáció vezetője a Reuters hírügynökségnek elmondta: az utóbbi években húsz olyan esetet azonosítottak, amelyek minden bizonnyal egy Finnország ellen irányuló orosz hazugságkampány részei voltak, további mintegy harminc esetről pedig nagy valószínűséggel feltételezik, hogy ebbe a kategóriába tartoznak.

Mantila példaként említette, hogy legutóbb szeptemberben az a hír járta be az orosz sajtót, hogy a hidegvérű finn hatóságok kifejezetten a nemzetiségük miatt vonták meg a gyermekeik feletti felügyeleti jogot egy Finnországban élő orosz pártól. A finn kormány hiába tagadta, hogy ilyen eset előfordult volna, az orosz sajtóban az utóbbi hetekben újra és újra elővették az ügyet. Az NTV orosz tv-csatorna riportjában egyenesen úgy fogalmazott: "maguk a finnek is a kegyetlen és irracionális gyermekterror országának" tartják magukat.

"Szervezett hazugságkampány folyik Finnország ellen. Nem rossz minőségű újságírásról van szó, úgy gondolom, ezt a folyamatot a központból irányítják"

- mondta Mantila a Reuters újságírójának, miközben a laptopján hamis sajtófotókat, eltorzított hatósági nyilatkozatokat és Kreml-párti internetes fórumbejegyzéseket mutatott.

"Úgy gondoljuk, hogy Oroszországnak ezzel a propagandával az a célja, hogy bizalmatlanságot szítson az ország vezetői és az emberek között, hogy gyanakvóvá tegye az embereket az Európai Unióval szemben. Azt akarja elérni, hogy számunkra előnytelen döntéseket hozzunk, emellett azt is sugallja Finnországnak, hogy jobban teszi, ha nem csatlakozik a NATO-hoz"

- mondta Markku Mantila.

A Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása, illetve az oroszok fenyegető fellépése a Balti-tengeren a közelmúltban biztonsági aggályokat szült a katonailag semleges EU-tagállamban. Október elején Finnország és Észtország is arról számolt be, hogy orosz harci repülőgépek megsértették a légterüket. Oroszország továbbá atomfegyver hordozására is alkalmas rakétákat kezdett telepíteni a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő exklávéjára, a Kalinyingrádi Területre.

Markku Mantila egy olyan esetről is beszámolt, amelyben az általuk sérelmezett orosz propaganda Finnország függetlenségét és egy fontos történelmi személyiséget vett célba, amikor júniusban Carl Gustaf Mannerheim emlékére emléktáblát avattak egy szentpétervári egyetemen.

Mannerheim Finnország leghíresebb katonai vezetője volt, aki még szolgált a cári orosz hadseregben is, de 1917-ben hazatért. 1939-40-ben ő vezette a finn hadsereget a Szovjetunió által Finnország ellen indított téli háborúban, amelyben a kicsiny, 175 ezres finn hadsereg feltartóztatta az egymilliós szovjet haderőt, és 1941 augusztusától ő irányította a Szovjetunió ellen hadba lépő finn hadsereget is. 1944-től két évig az ország államfője volt.

A szentpétervári emléktáblát - amelynek felállításához egyébként Helsinkinek semmi köze nem volt - többször is megrongálták, és a tiltakozók gyilkosnak és könyörtelen náci kollaboránsnak nevezték Mannerheimet, akit Finnországban a Szovjetunió elleni küzdelem jelképeként tisztelnek. (MTI)