Amikor a rendőrök bekopogtattak Győrkös István bőnyi otthonába, a szerdai rendőrgyilkosság gyanúsítotja még fegyvertelen volt. Azonban már ekkor tisztában kellett legyen azzal, hogy ha a nyomozók megkezdik a házkutatást, találnak majd nála olyan fegyvert, amire nincs, nem is lehet engedélye.

A gépkarabélyt, amivel aztán agyon is lőtte a Nemzeti Nyomozóiroda nyomozóját, Pálvölgyi Pétert.

A történtek forgatókönyvét a Kisalföld rekonstruálta Győrkös védője, dr. Léhner György ügyvéd elmondása alapján.

Mint írják, Léhner nyilvánvalóan védence vallomására alapozhat, de a történet szerintük ez alapján is összeáll.

A nyomozók érkezésekor Győrkösön kívül idős felesége volt csak a házban. A nyomozók a pénteken szárnyra kelt pletykákkal szemben nem a kerten át, hátulról közelítették meg a házat, hanem elölről, a kapun át.

Léhner elmondása szerint Győrkös a házba visszatérve vette csak magához a gépkarabélyt, amivel csak sakkban akarta tartani a rendőröket, az előállítást akarta késleltetni. Győrkös állítja, hogy a fegyvert nem szándékosan sütötte el.

A karabély kis sorozatra lehetett állítva, mert azonnal ötös sorozatot adott le. Közben Győrköst is meglőtték - hogy ki, azt még nem tudni, de mert Pálvölgyi nem használta a fegyverét, valószínáleg valamelyik társa lehetet. Egyelőre az sem tisztázott, hogy ki lőtt először, Győrkös, vagy a rendőrök.

Győrkös tagadja, hogy további rendőrök kivégzésével fenyegetőzött volna. Azt viszont megerősítette, hogy ezután telefonon egyeztetett Hajdu János TEK-vezérrel, akivel megbeszélték, hogy a rendőrök kivihetik sérült társukat. A tekesek azt követelték, hogy előbb tárazza ki a fegyverét, de úgy, hogy a kattanást a vonal túloldalán is hallani lehessen. A házat csak ezután rohamozták meg.

Léhner ragaszkodott hozzá, hogy idézzék védencének azt a mondatát is, amely szerint a terrorelhárítók kifejezetten emberségesen bántak vele, azonnal hordágyra tették és elkezdték az ellátását.