A Belügyminisztérium szerint Ghaith Pharaon nincs Magyarországon

"Amennyiben Ghaith Pharaon azonos azzal a személlyel, aki az amerikai hatóságok körözési listáján szerepel, és Magyarországra lép, azonnal elfogják" - jelentette ki a Magyar Időknek Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Pharaon ellen 1991 novemberében adtak ki elfogatóparancsot az amerikai hatóságok, a sikkasztással és csalással vádolt szaúdi bankárt az Interpol is körözi.

Pharaon 2015-ben vásárolt villát Budán, Orbán Viktor miniszterelnök Czinege utcai otthonával szemközt. A miniszterelnök saját bevallása szerint személyesen is találkozott már a bankárral. Orbán a parlament ülésén a Pharaonnal kapcsolatos kérdéseket azzal ütötte el, hogy egy nagy kémjátszma zajlik épp, Rogán Antal, a kormánykommunikációért felelős miniszter pedig azt állította, hogy Pharaon hol szerepelt a körözési listákon, hol nem.

Az amerikai nagykövetség, vagyis az amerikai külügyminisztérium érdeklődésünkre azt erősítette meg, hogy Pharaon ellen 1991 óta érvényben van az elfogatóparancs. Az Interpol ún. red notice-ában Pharaon több személyazonossággal - két különböző születési dátummal és születési hellyel - is nyilván van tartva.

Kontrát a Magyar Időknek nyilatkozva állította, hogy a magyar hatóságok információi szerint "Ghaith Pharaon nevű személy nem tartózkodik Magyarországon, nem él itt életvitelszerűen és

nem vásárolt ingatlant".

Ghaith Rashad Pharaon a Seregélyesi Kisbíró 2015 otóberi számában megjelent "Szüreti felvonulás - HEGYI NAPOK" című tudósítás képein. A Seregélyes melletti Zichy-Hadik kastély a Pharaon cégcsoport tulajdonában van. Ugyanez a cégcsoport vásárolt villát Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemben.

  Pharaon 2015-ben egészen biztosan az országban tartózkodott, a Seregélyesi Kisbíró című lap 2015 októberi számában közölt "Szüreti felvonulás - HEGYI NAPOK" című tudosításában több képen is szerepel. Pharaon azért járhatott Seregélyesen, mert cégcsoportja tulajdonában van a közeli Zichy-Hadik kastély. A kormány korábbi tájékoztatása szerint Ghaith Pharaon nem letelepedési kötvény vásárlásával jutott be az országba, hanem sima vízummal, amit azért kaphatott meg, mert a schengeni rendszerben nem érkezett jelzés a többi tagállamtól, ami kifogásolta volna a vízum megadását.