A félidei nagyszünetben úgy tűnt, vége van a dallasi tündérmesének és a franchise körüli szokatlan nyugalomnak. Dak Prescott, a Tony Romo sérülése miatt kezdő újonc a második negyed végén nagyot rontott, az Eagles pedig hat pontot szerezve az interceptionből előnnyel vonult be az öltözőbe. Aki nagyon fülelt, már hallotta is a fortyogó indulatokat és a kezdődő intrikákat. A meccs végére mindez elcsendesült, Prescott mesteri drive végén találta meg Dez Bryantet és nyerte meg a meccset csapatának. Én már a szezon elején megmondtam, hogy Prescottal jól jár a Dallas, és hogy a helyükben én már el is felejteném az örök ígéretnek megmaradt, sérülékeny Romót.

Na, de foglalkozzon Amerika csapatával az, akinek tényleg nincs jobb dolga annál, hogy a helyi Fradinak szurkoljon. Én nem a szórakozásért nézek focit - bár tény, hogy az avatatlan szemlélőnek a Falcons 33:32-es győzelme a Green Bay elleni, védekezést mindenben nélkülöző meccsen szórakoztatóbb lehetett a múlt heti Cardinals-Seahawks iszapbírkózásnál -, vagyis pillanatnyilag, és általában is bárminél jobban szórakozom a Cleveland Browns aktuális helyzetén. Az NFL legszerencsétlenebb franchise-a - ami csak azért nem a sporttörténelem legszerencsétlenebbje, mert létezik a Chicago Cubs és a Cleveland Indians is, bár utóbbiak közül csütörtök hajnalra valamelyik 108, illetve 68 év kihagyás után megnyeri a World Seriest - idén sem hazudtolta meg önmagát. Hiába igazoltak ők a legjobban edzőtt a nyári szünetben, 8 forduló után még mindig nyeretlenek, tök utolsók.

De mit remélhetnek? Mire viheti egy edző az NFL-ben, aki hét vereséggel kezdi karrierjét új csapatánál? Sok jót biztosan nem. Bár Hue Jackson nagyon is elismert szakember, aki mellé remek stratégát is szerződtettek statguru vonalon, Clevelandben nem tudott csodát tenni. Bár jardra nem teljesít rosszul a csapat, a 19,8 pontos meccsenkénti átlag már csak a 25. helyre elég a ligában. Ez nagyjából meg is magyarázza, miért állnak ilyen rosszul, mert amúgy a védelem még a statisztikák szerint annyira nem is rossz támadósornál is jobb.

Hiába, hétből hét vereség az hétből hét vereség, márpedig ilyen rossz kezdésből eddig egy vezetőedző vagy támadókoordinátor sem állt fel. Gus Bradley, a Jacksonville edzőe első szezonját 2-14-es mérleggel zárta, azóta 14-41-ig tudott csak javulni. Chan Gailey egy borzasztóan gyenge Buffalót vett át 2010-ben és kezdett 0-8-cal, hogy aztán három NFL-idényét 16-32-es mérleggel zárja. A tampai Raheem Morrisnak ugyan összejött egy nyertes 10-6-os szezon - volt is nagy meglepetés -, de előtte 3-13-mmal, utána 4-14-gyel végzett a 0-7-es kezdés után. Egyszóval, nincs remény.

Most pedig következzék a hétvége összefoglalója tőlem, illetve a First Down blog lelkes hármasától, Meksz Dezsőtől, Holczer Ádámtól és Pongrácz Zoltántól.

TNF Tennessee Titans-Jacksonville Jaguars 36-22

Egyre jobb képet fest a Titans, akik hazai pályán mértek hatalmas csapást a Jaguarsra. Marcus Mariota érett játéka és a Murray-Henry futótandem klasszisa lassan mindenkinek gondot okoz a ligában. A szünetben 27-0-ra vezettek a hazaiak, majd a Jags második félidei gyors szépítése után Mariota második hatpontosa lezárta a meccset. Blake Bortles a garbage-timeban elkezdett virgonckodni, számai klasszis teljesítményre hajaznak (337 yard, 3 TD), de attól tartok, a szörnyű első félidő a vendégek valódi arca idei. DeMarco Murray 123 yardot és egy tédét szorgoskodott össze, de Derrick Henry 60 yardja és egy futott hatpontosa is megsüvegelendő. Gus Bradley ezzel a vereséggel 14-41-es mutatóval áll, ami a második legrosszabb vezetőedző-mutató a liga történetében, a minimum 50 meccsen dirigáló HC-k közt. Pestiesen szólva: tartós tejet már ne vegyen...
A Titans viszont szépen alakul, az AFC South csapatait elnézve, versenyben lehetnek a csoportgyőzelemért.

Green Bay Packers-Atlanta Falcons 32-33

Vérbeli támadó adok-kapok volt várható, amit teljesített is mindkét csapat. Julio Jones nagyon úgy néz ki hogy sérüléssel bajlódik, de a Sólymok így is megoldották, az előre lépni tudó embereikkel. Az első félidő hajrájában még veszett fejsze nyelének tűnő elvesztett kétpontos támadással, ami a második játékrész végén egy bődületes Mohamed Sanu hatpontossal a feledés homályába tűnt. Bár Aaron Rodgers 4 tédét rakott fel, azért még várják vissza a futás nevű tündért Wisconsinba, mert bizony aki az órát uralja, az az úr.

Cincinnati Bengals-Washington Redskins 27-27 h.u.

Trick or treat, annyi balsütetű fordítás van, hogy kénytelenségből bealkottam: Csípsz vagy Csapsz! Szóval a londoni nagyérdeműnek visszatért a tight end játék Bengáliába, ami a rosszabb vége, hogy viszont távozott a védekezés is ezzel egyidőben. Csípsz vagy Csapsz?! A tigrisek mindefajta következmény nélkül úgy aprították az indiánokat, mint a Sebzett Térd nevű patakban elkövetett mészárosok - Jackson, Moses, Ichenacho, Davis... A csípős oldalt viszont akkora fókusz lett az AJ Green-Josh Norman párharcon, hogy nem is maradt számottevő védelmi büntetés a nagykönyvben amit az igyekvő szélsőhárvéd ne kapott volna meg. Mégsem ez döntött, Andy Dalton megremegett, egy eladott passzal és egy fumblival odahelyezte a meccset a Redskins lába elé, már gurult előre a vörös szőnyeg, mikor kirántották alóluk a lábat. Egy igen komoly kamubüntetéssel kitolódott mezőnygól távból a fővárosi gárda, így marad a biztató iksz, de azt hiszem az ohiói postások sűrün hordják majd a csekkeket.

Buffalo Bills-New England Patriots 25-41

A Náspáng, írta Móricz Zsigmond könyve. - Légy könyörületes mikor eltávozik a LeShaun McCoy térdhajlítója, légy alázatos mikor Aaron Williams nyakára gondolsz, de acélozd meg a szíved mikor Rex Ryan könnyeire gondolsz. Üss hát a vesszővel fiam! Szóval Brady az Brady, valószínű ezen a héten izgalmasabb volt a pedikűrje, a lukas Bills hátsó alakzatot kitömte, mint ecceri a gumicsizmával a szomszéd macskát. A patrióták védelme viszont igen iparos kedvében volt, úgy osztották a jóságot, hogy nem igen volt ember, aki be akart kéretőzni a bölények támadásaira. Így Nagy Sándor kardjához hasonlóan alakult a meccs is, ami közsütetűleg hosszú volt és lapos.

Cleveland Browns-New York Jets 28-31

10-0-ra, majd a szünetben 20-7-re is vezetett a Browns, és természetes, hogy így is sikerült kikapniuk. Josh McCown ígéretes első félidő után visszaesett a másodikra, két interceptionjét is ekkor dobta, bár halkan jegyezzük meg, nem biztos, hogy ő volt a hibás ezekben a játékokban. A Jets a második félidőben 3 hosszú TD driveot vezetett, Quincy Enunwa elkapott tédéjét két gólvonal közeli Matt Forté hatpontos követte, így a Jets egy könnyed fordítással 3-5-re alakította a mérlegét. Ryan Fitzpatrick az első félidőben rosszul játszott, de végül 228 yarddal, egy TD átadással zárt, labdavesztés nélkül. Fortè folytatta remek formáját, 98 totál yard, 2 futott TD a mérlege. A Browns zsinórban 11. meccsét veszítette el a ligában, jelenleg 0-8-cal állnak és csekélyke jel utal arra, hogy a dolgok megváltoznak.

Houston Texans-Detroit Lions 20-13

Idei ötödik hazai meccsét is megnyerte a Texans, hogy milyen mérsékelt teljesítménnyel, abba ne menjünk bele. Brock Osweiler kilencedik idei TD passzával a második negyed elején szerezte meg a vezetést a Texans, C.J. Fiederowicz volt a címzett, majd a következő driveban Lamar Miller szerzett 1 yardos TD-t, ezzel el is dőlt a meccs. Sem hazai, sem vendég oldalon nem volt klasszis teljesítmény, a védelmek pedig jól állták a sarat. A Texans 5-3-mal vezeti az AFC déli kvartettjét, a Lions 4-4-gyel egyelőre még a futottak kategória az NFC északban.

Indianapolis Colts-Kansas City Chiefs 14-30

Fontos győzelmet szerzett a Chiefs, méghozzá úgy, hogy kezdő irányítójukat előbb a meccs elején pár snap erejéig, majd a 3. negyedben végleg elvesztették és az elmúlt hetekben Jamaal Charlest remekül pótló Spencer Ware is kidőlt a szünet előtt. A csereként beugró Nick Foles azonban remekelt, 73%-os pontossággal passzolt, 223 yardot és 2 hatpontost osztott ki eközben. Alex Smith, amíg pályán volt, szintén jól mozgatta a Főnököket, az ő 127 yardja és Jeremy Maclinnek kiosztott TD passza is kellett a győzelemhez. Hazai oldalon már nehezebben lehet dícsérni, Andrew Luck ugyan kiosztott 2 TD passzt, de a fumblenél és az interceptionnél is hibázott. A védelem nem találta a passzjáték ellenszerét, könnyedén tudott nyerni a Chiefs, még kulcsemberei nélkül is.

New Orleans Saints-Seattle Seahawks 25-20

Valami továbbra sem működik Seattle-ben, Russell Wilson és az offense árnyéka önmagának, így pedig az amúgy remek defense is sokat van pályán, amit egy Drew Brees szintű irányító meg is büntet. Brees előbb egy yardos futott TD-t szerzett, majd a 4. negyed elején Brandin Cooksnak adott 2 yardos TD passzt, amivel előnybe került a Saints. A Seahawks ezután még kétszer támadott, de a hazaiak lesajnált védelme mindkétszer a red zoneban fékezte le Wilsonékat, nagyban hozzájárulva ezzel a sikerhez. A vendégek 14-3-ról bukták el a meccset, ráadásul ez a második meccsük volt egymás után, amit passzolt TD nélkül hoztak le. Nem túl jó kilátások, de a csoportellenfelek betlijei miatt még mindig Pete Carroll fiai a csoport éllovasai. Hazai oldalon Wil Lutz is nagy dícséretet érdemel, a Szentek kickere 4 mezőnygólt is értékesített. 3-4-gyel áll a Saints, messze még a rájátszás, de a fejlődés megkérdőjelezhetetlen.

Tampa Bay Buccaneers-Oakland Raiders 24-30 h.u.

Ötödik idegenbeli meccsét is megnyerte a Raiders, 6-2-es mérlegükkel továbbra is vezetik az AFC nyugati négyesét. Derek Carr klubrekordot jelentő 513 yardot passzolt, kiosztott 4 TD passzt, mindezt labdavesztés nélkül. Első hatpontosa kimondottan stílusosra sikeredett, a Bucs korábbi falembere, Donald Penn kapott egy yardos hatpontost Carrtól, hogy aztán egy trash talk formájában a gőzt is kiereszthesse korábbi kenyéradója otthonában. Amari Cooper (173 yard, TD) és Michael Crabtree (108 yard) ezúttal is remekelt, lassan a liga legjobb WR párosát alkotják. Janikowski a negyedik negyed végén majd a hosszabbításban is game winning field goalt rontott, Carr 4. TD passza mégis a Raiders győzelmét hozta. Jameis Winston és a Bucs hozta a kötelezőt, de ez idén a Raiders ellen nem lehet elég, extra nélkül Jack Del Rio fiai verhetetlennek tűnnek.

Denver Broncos-San Diego Chargers 27-19

Nem működött a mágia, hiába dicsértem a múlt heti összefoglalóban a denveri védelmet, nem zuhantak hirtelen össze. Inkább módszeresen megsemmisítették Philip Riverst, akit négyszer is sackeltek, és három passzát is elkapták. Ez még úgy is sok volt, hogy a denveri támadók kétszer is kiejtették a kezükből a labdát, és mindkét fumble-t a Chargers védői szedték össze. A Chargers amúgy az első negyedben még partiban volt, vezetett is, de a második negyed elején Bradley Roby lekapta Rivers passzát, és 49 yardos visszahordásával tédét szerzett. És hiába szerzett aztán a Chargers is labdát, csak rontott mezőnygól lett belőle, miközben a harmadik negyed elején a Denver egy újabb interception után tíz jardról futhatott neki a támadásnak, és két játékból tédét is szerzett. Innen már nem volt visszaút, hiába hordott vissza egy interceptiont a Chargers védelme, csak szorosabbá tudták tenni a meccset, megfordítani már nem.

SNF Dallas Cowboys-Philadelphia Eagles 29-23 h.u.

A heti második hosszabításba torkolló mérkőzés már döntést hozott, aminek a Cowboys örülhetett a végén. Árgus szemek vizslatják Dak Prescott újonc irányító minden moccanását, lévén Tony Romo lassan felépül és a Dallas belenézhet a "ki legyen a kezdő irányító?" fekete vödrébe. Dak érzi ezt és nem is bírja, nem sikerült valami fényesre a produkciója, annál inkább a szintén újonc Ezekiel Elliotnak. A fiatal futó nagyon halad a felé, hogy ő legyen az év támadó újonca szezon végén.

MNF Chicago Bears-Minnesota Vikings 20-10

A forduló, de tán a szezon meglepetését okozta hazai pályán a Bears a múlt fordulóig még veretlen, így viszont zsinórban a második vereségét szenvedő Minnesota Vikings ellen, ami az irányítója és a sztárfutója elvesztését még elviselte, a támadófal sérüléseivel viszont már láthatóan nem tud mit kezdeni - Sam Bradfordot ötször is bezsákolták. A Bears győzelme önmagában is meglepetés, az a magabiztosság, amivel nyertek pedig tényleg elképzelhetetlennek tűnt eddigi formájuk alapján. A Vikings már az első negyedben hátrányba került, a félidőben már tíz ponttal volt lemaradva, és ebből a végén se sikerült faragni. Cutler megtáltosodása - 252 yard, 1 tédé, 100,5-ös QBR - mellett Jordan Howard futójátéka volt a kulcs, 153 yardot hozott össze egészséges 5,9 jardos futásonkénti átlaggal. A védelemben Akiem Hicks ment nagyot két sackkel és két, jardveszteséget okozó szereléssel. A Bears pedig így kiszállni látszik az 1/1-es drafthelyért folyó versenyből, így már csak egy Browns-győzelmet kéne kiszurkolnom ahhoz, hogy biztosan a 49ers draftolhassa majd jövőre Deshaun Watsont.