Az Európa Tanács arra kérte a kormányt, adjanak ki egy állásfoglalást, hogy nem helyes, ha a rendőrök verik a menekülteket, de a kormány szerint ez indokolatlan lenne

Az Európa Tanács Kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzésére alakult Európai Bizottsága (CPT) csütörtökön tette közzé, hogy mit tapasztaltak, amikor 2015 folyamán váratlanul felkeresték azokat az intézményeket, ahol külföldieket tartanak fogva Magyarországon.

A küldöttség tagjai rendőrségi fogdákat, két tranzitzónát, illetve egy büntetés-végrehajtási intézményt látogattak meg és az ott szerzett tapasztalataikat összegezték ebben a jelentésben.

Bemutatót tart az Országos Rendõr-fõkapitányság Készenléti Rendõrség XIV. határvadász bevetési osztálya az egység nyílt napján Kiskunhalason 2016. szeptember 21-én (MTI Fotó: Bugány János)

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a látogatások még tavaly történtek, az igazán súlyos határmenti incidensekről, illetve a menekültekkel szembeni hatósági erőszakról pedig leginkább idén érkeztek beszámolók. Ez persze szorosan összefügghet azzal, hogy tavaly szeptemberig ki nem mondva, de a magyar hatóságok hozzáállása főleg arról szólt, hogy mindenkit engedtek áthaladni az országon. Azóta viszont áll a kerítés, sokkal több a járőr és határvadász is lenn. Az idei ismert esetekről az Amnesty International adott ki egy jelentést, erről itt lehet többet olvasni.

A CPT jelentése szerint a látogatások során jó együttműködést tapasztaltak a felkeresett létesítményekben és a megkérdezett külföldi állampolgárok többsége azt mondta, hogy megfelelő bánásmódot tapasztalt a rendőrségi/büntetés-végrehajtási tisztviselők és/vagy fegyveres őrök részéről.

Majd így folytatódik a jelentés:

„Emellett azonban több külföldi állampolgár állította, hogy az elfogás, a rendőrségi
létesítménybe szállítás és/vagy a későbbi rendőrségi kihallgatás során a rendőrök rossz fizikai bánásmódot alkalmaztak. Ez különösen azért aggodalmat keltő, mert a kijelentések egy része a magát kísérő nélküli kiskorúnak valló külföldi állampolgároktól származott.

Ezen kívül a megkérdezettek néhány esetben arról számoltak be, hogy a bevándorlási és a menekültügyi fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrtisztek és/vagy fegyveres őrök nem megfelelő fizikai bánásmódot, illetve szóbeli bántalmazást és tiszteletlen magatartást tanúsítottak.”

A CPT pont ezek miatt az esetek miatt is ezért azt az ajánlást tette, hogy

„az érintett hatóságok hivatalos közleményben tegyék egyértelművé, hogy a menekültügyi és a bevándorlási fogvatartási létesítményekben dolgozó rendőrtisztek és fegyveres őrök által a fogvatartottakkal szemben tanúsított, bármilyen formában megnyilvánuló rossz bánásmód elfogadhatatlan, amelynek esetén megfelelő büntetés kerül alkalmazásra."

Azaz annyit kértek a magyar hatóságoktól, illetve a hatóságokat felügyelő magyar kormánytól, hogy adjanak ki egy állásfoglalást, amiben kimondják, hogy nem lehet rosszul bánni a fogva tartott külföldi állampolgárokkal. Nem tűnik túl nagy dolognak, egy sor nemzetközi szerződés is kötelezi erre például Magyarországot.

A kormány viszont válaszában azt közölte, hogy ezt az ajánlást nem tartja indokoltnak,

„mivel ez a rendőrségről, illetve a büntetés-végrehajtás szervezetéről valótlan, negatív tartalmú képet festene.”

„Ezen kívül indokolatlan a hivatalos közleményben kiemelni, hogy a Rendőrség és az állományába tartozók, valamint a bv. szervezet tevékenységére irányadó legalapvetőbb előírásokat betartják, és azok esetleges megszegése szankciót von maga után, hiszen ez teljesen magától értetődik.”

– áll a kormány válaszában. A részletes indoklásban emellett többek között olyan érveket hoznak fel, minthogy

  • Az őrizetesekkel való megfelelő bánásmód, helyes kommunikáció a folyamatosan megvalósuló képzések részét képezi, így az őrzésben érintett állomány ezzel, illetve a nem megfelelő bánásmód következményeivel tisztában van.
  • 2011 óta folyamatos az őrzött szállások hivatásos és fegyveres biztonsági őr állományának interkulturális és lélektaktikai képzése.
  • A fogvatartás monitorozását végző nemzetközi és civil szervezetek a külföldiek elmondása szerinti bántalmazásokat minden esetben tényként kezelik, nem vitatva annak valóságtartalmát, hátterét.
  • A látogatásaikat lezáró megbeszéléseken, illetve jelentéseikben konkrétumok nélkül, általánosítva utalnak a bántalmazásokra, azt sugallva, hogy az ilyen eljárások elfogadottak és általánosak az idegenrendészeti fogvatartások során.
  • a meghallgatások és a biztonsági kamerák felvételeinek elemzésével végrehajtott kivizsgálások jellemzően azt az eredményt hozzák, hogy a rendkívüli esemény kialakulásához a külföldi magatartása vezetett, és az ellenszegülés megakadályozása érdekében alkalmazott jogszerű, szakszerű és arányos kényszerítő eszköz alkalmazását élte meg az érintett bántalmazásként.
  • Az őrzött szállások felügyeletét ellátó ügyészek a fogvatartás jogszerűségét, végrehajtásának módját rendszeresen (előre bejelentett, illetve váratlan időpontokban) ellenőrzik. Ellenőrzéseikhez szintén hozzátartozik, annak részét képezi a külföldiek meghallgatása.